Bérfeszültségek az állami cégeknél

 A versenyszférának elszívó hatása lehet

Nemcsak a megemelt legkisebb bérek kigazdálkodása, de az általuk okozott bérfeszültség is fejtörést okoz az állami és önkormányzati cégeknek.

 A legkisebb bérek év eleji nagymértékű emelése az állami és önkormányzati tulajdonú cégek munkaerőköltségét is alaposan megemeli 2017-ben. „Egymilliárd forintos bértömegnövelésre van szükség ahhoz, hogy a 17-18 ezer embert foglalkoztató egykori Volán-társaságoknál, vagyis a hét regionális közlekedési központban a törvényben rögzített mértékben megemeljék a legalacsonyabb fizetésű dolgozók keresetét” – mondta a Világgazdaságnak Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke.

Ennél jóval nagyobb mértékben nőnek a MÁV Zrt. bérköltségei, hiszen a 38 ezer munkavállalóból mintegy 11 ezret érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése – tudtuk meg a vasúttársaságtól. Jóval kevésbé érintett a több mint 10 ezer embert foglalkoztató BKV Zrt., ahol a decemberi felmérés szerint csak 300 munkavállaló fizetését kell megemelni, ez több tízmillió forinttal növeli a bértömeget. Baranyai Zoltán szerint nagyobb gondot okoz az, hogy a legkisebb fizetések emelkedése óriási bértorlódáshoz vezethet, főleg az autóbuszvezetők és -karbantartók körében.

További probléma, hogy legalább ötszáz autóbuszvezető hiányzik a Volán-cégeknél, ezért a járművezetők közül nagyon sokan nem tudták kivenni a tavalyi szabadságukat sem. Az is rontja a helyzetet, hogy a versenyszférában 10-20 százalékos bérnövekedést hajtanak végre, aminek elszívó hatása lehet.

Bérfeszültségtől tartanak a MÁV-nál is. „Egy kezdő váltókezelő fizetése elérheti a többéves tapasztalattal rendelkező forgalmiszolgálat-vezetőét, aki ráadásul szakmailag a főnöke” – érzékeltette a kialakuló helyzetet Bárány Balázs, a VDSZSZ Szolidaritás érdekvédelmi alelnöke. A MÁV is tartós és egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal küzd, ami hosszú távon veszélyeztetheti a közszolgáltatás minőségét és nem utolsósorban a következő években a vasút rendelkezésére álló, összesen ezermilliárd forintos uniós forrás hatékony felhasználását is.

Ezért a VDSZSZ minimum 10 százalékos emelést tart szükségesnek a legkisebb bérek feletti kategóriákban. Az érdekvédő egyébként optimista e tekintetben, mivel úgy tapasztalta, hogy a vasúttársaság vezetése érzékeli a problémát, és már tavasszal, a bérmegállapodás megszületése előtt tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal a fizetések rendezéséről. „A munkaerőpiaci folyamatok miatt a MÁV csoportnak is nagy kihívás a magas szintű, megbízható szakmai tudással rendelkező munkaerő megtartása, az utánpótlás biztosítása és a bérfeszültségek elkerülése a közszolgáltatás zavartalan ellátása érdekében. A vasútvállalat vezetősége ezért egy hosszabb távra szóló bérfelzárkóztatási program bevezetését kezdeményezte, amely kiszámítható életpályamodellt biztosítana a vasutasok számára. Erről a tulajdonossal folyamatosan egyeztetnek” – válaszolta a társaság lapunk kérdéseire.

Az érintett cégek saját erőforrásból nem tudják kigazdálkodni a többletterhet, ezért a béremelés mértéke azon múlik, hogy arra mekkora forrást hagy jóvá a fenntartó. A BKV Zrt. például most készíti az üzleti tervét, annak tulajdonosi jóváhagyását követően születhet meg az idei bérmegállapodás a fizetések emeléséről.

A szakszervezetek az idén először ígéretet kaptak arra, hogy a kormány egységes bérjavaslatot dolgoz ki az állami tulajdonú társaságok számára, hogy megakadályozza az elvándorlást és enyhítse a bérfeszültségeket. A kormány képviselőivel való decemberi egyeztetés során abban is egyetértettek a felek, hogy az egyes vállalatcsoportok eltérő helyzetét is figyelembe vevő differenciált bérajánlásra van szükség. A tárgyalások január 17-én folytatódnak.

Forrás: Világgazdaság