Betiltják az ingyenes áruházi újságot, több ezer árufeltöltőt kiraknak az utcára

Megint jön egy 20 milliárdos különadó. Babrálják, szétbarmolják: ingyenes áruházi újság nem lesz, ráadásul az áruház a saját weboldalán sem hirdethet majd. A nagyáruházak az eladók mellett újságírókat is keresni fognak? Ja, de ott a Facebook. A kötelező létszám egy ágazati különsarc lesz, de a magyar láncokat is kínozni fogja: tőlük fognak szakképzett eladót rabolni a multi láncok – írja a blokkk.hu.

Addig ügyeskedik a kormány, míg a végén nem marad bolt, ahol vásárolni lehetne. Az már korábban kiderült, hogy a ki tudja hány pontos regulacsomagból elsősorban három dekrétum kurtítaná meg alaposan a multi áruházakat, de most újabb részletek láttak napvilágot. Ide tartozna a reklámköltségek korlátozása, de nem ám úgy csak önmagában, hanem egyidejűleg feketén-feháren meg is tiltva a vásárlók számára ingyenes reklámújságokat, valamint a saját weboldalán a hirdetést. Jönne továbbá a kötelező létszám előírása, ami igazából egy ágazati különadó lesz a legfrissebb információk szerint, és a gyűjtőcsomagolást betiltanák. Mindezt természetesen a vásárlók érdekében.

 Tilos lesz az ingyenes reklámújság és az áruház a saját weboldalán sem hirdethet majd semmit, akciókat sem

A Magyar Idők minapi tudósítása szerint érkezik a kiskereskedelmi javaslatcsomag, húsvét után a parlament bele is vághat a multi áruházak lekaszabolásába. Így olyan döntés is várható a lap szerint, akinek kormányzati berkekből származó információi általában pontosak, hogy a jövőben a kiskereskedelmi áruházláncok nem külön prospektusban, hanem médiatermékekben hirdethetik majd a kínálatukat. Mit is jelent ez igazából?

Az áruházi reklámújság, vagy az áruház saját weboldala nem médiatermék, tehát egy ilyen döntés azt jelentené, hogy ezeken a csatornákon többet nem hirdethetnek az áruházláncok. Feltehetően ez csak a nagy élelmiszerláncokra vonatkozó tiltás lesz, hiszen ők ficánkolnak a kormány célkeresztjében. Ma egyébként az élelmiszerláncok ingyenes áruházi reklámújságjai tízmilliós nagyságrendű darabszámban jutnak el a háztartások postaládikóiba, általában kétheti gyakorisággal.

A kormány nyilván biztosra hajt. A legnagyobb multi élelmiszerláncok (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Spar és Tesco) együttes reklámköltése 40 milliárd forint körül mozoghat éves szinten. A már korábban megismert tervek szerint a reklámköltségek felső határa az árbevétel fél százaléka lenne (hogy miért ennyi, azt sűrű homály fedi), így a hat legnagyobb áruházlánc esetében ez a hirdetésköltések háromnegyedének letiltását jelentené, a 40 milliárd forint helyett legfeljebb 10 milliárdért reklámozhatnák magukat, a blokkk.com számítása szerint. De nehogy éppen a legélesebb reklámfegyverre, a vásárlóknak ingyenes áruházi reklámújságra fanyalodjanak maradék pénzükből, ezeket inkább élből be is tiltatná a kormány. Hirdessenek a sajtóban, újságokban, televíziókban, rádiókban, vagy éppen az internetes médiákban, természetesen ne a sajátjukban, mert az olcsóbb, hanem a máséban, mert az drágább. Apróság, de a vásárló nem csak kevesebb reklámot kap majd, nagyon sokkal, hanem még fizethet is érte, ha nyomtatott újsággal a kezében akar válogatni az áruházakban (persze, a televízió, vagy éppen az internet előfizetés sem ingyenes). Közben persze elolvashatja az aznapi vezércikket is, hogy mindez miért jó neki.

Feltehetően a reklámadó módosításáról szóló törvényjavaslat parlamenti vitáját éppen emiatt a javaslat miatt akasztották meg, hiszen abban pontosan az volt, hogy az áruházak saját célú reklámjai után (ezek az áruházi akciós újságok, vagy a saját weboldalas hirdetéseik) nem kell reklámadót fizetni. De hát ha tilos lesz a – szaknyelven szólva – saját célú reklám, akkor se füle, se farka az egésznek, minek is bíbelődni vele a reklámtörvényben.

Hamis a baba: reklámújság nélkül tudatosabban dönt a vásárló?

Hamis az a nóta – indok -, amit a javaslatot összeeszkábáló szakértők buheráltak össze, mely szerint a kevesebb reklám mellett tudatosabban választanak a vásárlók. Ennek pontosan a fordítottja az igaz, hiszen a reklám a vásárlás iránytűje. Ennek hiányában vaktában vág bele a vásárló a vásárlásba, hiszen sem azt nem tudja, mit kínál éppen a bolt, sem pedig azt, hogy mennyiért, és akkor az akciókról, amit imádnak a vásárlók, szó sem esett. Meg arról sem például, hogy néhány reklámújsággal a kézben a fotelben ücsörögve el lehet dönteni, merre induljon vásárolni a vásárló, de ha ez nincs, marad a sötétben tapogatózás.

Természetesen csinálhat egy saját médiaterméket az áruház a reklámjai közzétételéhez, felvesz majd újságírót ehhez, de ez már egy munkásabb és költségesebb utat jelentene, ráadásul nyilván rögtön megjelenne az új szabály arról, mennyi reklám is lehet egy sajtótermékben (nehogy a vezércikken kívül csak az legyen benne).

Így a kedves vásárló, ha vásárolni szeretne a jövőben és a reklám segítségével szeretne tájékozódni, kénytelen lesz vásárolni egy újságot, amiben vagy lesz áruházi reklám, vagy nem. Természetesen a médiatermékek skálája azért szélesebb a nyomtatott újságnál, egy okostelefont kézbe is lehet kapni a vásárláshoz, de hát a médiatermékben a reklám elhelyezéséért fizetni is kell. Így az áruházlánc, ha kevéske pénzéből reklámozni akar, fizethet érte többet, mind eddig.

De hát elsülhet ez az egész fordítva is. A vásárló, ha reklám hiányában nem tudja eldönteni, hová menjen vásárolni, könnyen előfordulhat, hogy többször megy a nagyáruházba, mivel ott nagyobb a valószínűsége, hogy sok akcióba botlik. Majd a Facebookon ők adják tovább egymásnak a hírt a legfrissebb akciókról. Sőt, a nagyáruház Facebook oldala, ami a határokon kívüli központból is kezelhető, remekül használható híradásra a vásárlóknak, lesz követője bőven. Ezt meg elég macerás lenne betiltani.

Kötelező létszám: szomorú történet, ami egy ágazati különadó is, legalább 20 milliárdos sarccal, az árufeltöltők pedig mehetnek az utcára

A Magyar Idők információi szerint a már meglévő foglalkoztatottak védelme, valamint a színvonalasabb kiszolgálás érdekében jön a kötelező minimumlétszám a nagyobb élelmiszer-forgalmazó láncoknál. Az már ismert, hogy a létszámkvóta alapja a a dolgozónként számolt 36 millió forintos árbevétel lenne (amibe a magyar boltok természetesen nem esnének bele, mert ott sokkal kisebb a hatékonyság, azaz az egy dolgozóra jutó forgalom). Az igazi csapda, hogy ezt a kötelező létszámot ki lehetne váltani a kötelező szakmai bérminimum hatvan százalékának megfelelő összeg befizetésével a költségvetésbe.

A multi áruházak pontosan kiszámolják, hány dolgozóra van szükségük (ami persze egy munkaerőhiányos helyzetben nem könnyű feladat). Jelenleg nagy számban alkalmaznak olyan alkalmazottakat is, akik esetében nem kötelező a szakképesítés. Ide tartoznak a pénztárosok és az árufeltöltők. Szép számmal vannak, pontos statisztika nincs. Az álláshirdetésekből azért kiderül, hogy dolgozóik jelentős része, főleg a diszkontokban és a hipermarketekben ilyen.

A kötelező létszámkvóta esetében két dolgot tehetnek. Az egyik, hogy a szakmai, képzési feltételeknek nem megfelelő árufeltöltőket lecserélik képzett eladóra. Ez sok ezer embert jelent, akik az utcára kerülhetnek nagyon is könnyen, a helyükre pedig az új előírásoknak megfelelő bolti dolgozókat vesznek fel. Honnan? Majd elcsábítják a magyar boltosoktól, ami nem lesz nehéz, hiszen a multi áruházak sokkal nagyobb béreket adnak, mint a hazaiak. A kötelező szakmai bérminimum teljesítése sem gond nekik, ami jelenleg 161 ezer forint. A legjobban fizető diszkontoknál már 300 ezer forint körüli havi bruttó bérrel is lehet számolni (a részmunkaidős keresetet nyolc órára vetítve).

Na de bolond lenne több embert alkalmazni, mint amennyi neki kell. A megszellőztetett javaslat szerint a kötelező létszám hiányzó részét a szakmai bérminimum 60%-ának megfizetésével kiválthatná. Így is fog tenni, hiszen ez sokkal olcsóbb megoldás. Ez viszont nem más, mint egy multikra szabott ágazati különadó.

A blokkk.com már kiszámolta, hogy a kötelező létszámkvóta a jelenlegieken túl nagyjából 18 ezer dolgozó felvételét jelentené a hat nagyláncnál. Hát így most maradnának a régi létszámok, persze dolgozócsere lenne, hiszen eladó képzettség kell majd a boltba, nem betanított árufeltöltő, viszont a hat nagyáruház nyakába akasztanának egy 20 milliárdos különsarcot. Ez nagyjából annyi egyébként, mint az elmeszelt többlete az élelmiszerlánc felügyeleti díjnak, amit a hat nagyáruháztól be akart szedni a kormány, de az uniós döntés elmeszelte.

 

árbevétel

fizikai bolti dolgozók száma

előírt létszám

Aldi

108

1.500*

3.000

Auchan

282

4.963

7.800

Lidl

283

3.000*

7.800

Metro

151

1.241

4.100

Penny

178

2.279

4.900

Spar

414

10.000*

11.500

Tesco

614

15.000*

17.000

Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, utolsó éves beszámoló adatok, árbevétel: nettó,

*/: becsült adat, zárójelben a teljes létszám

Gyűjtőcsomagolás tiltása: lenne jobb ötlet is

A Magyar Idők szerint a javaslatok között továbbra is szerepel a gyűjtőcsomagolás valamilyen módozatú szabályozása is. A lap szerint a jövőben a fogyasztók jobb tájékozódása érdekében meghatároznák, hogy egyes termékeket milyen módon kellene kínálni a jelenleg jellemző raklapos megoldások helyett. Úgy tűnik, a kormány szakértői ha mennek is diszkontba, csukott szemmel járnak. Egyrészt elfelejtkeznek a hipermarketekről, ott is van gyűjtőcsomagolás, másrészt döntő részben pontosan a kivételnek szánt italféleségeket helyezik raklapokra. Egyébként ott is polcok, vagy éppen hűtőpultok vannak. A gyűjtőcsomagolás sokkal több a raklapos árukihelyezésnél, de ez már szakértelem kérdése is, túlzásokba pedig nem kell esni.

A szomorú ebben az indoklás: a gyűjtőcsomagolásnak, a kormány szakértőinek állításaival szemben, semmi köze a vásárló tájékozódási lehetőségeihez. De hát lehetett már látni ilyet.

Természetesen nem az a baj, hogy a multikat sanyargatni akarják, a kisboltosokat pedig védeni, önmagában ez nagyon is helyes lenne, de ezekkel a módszerekkel ebből nem lesz semmi. A sokpontos javaslatkötegnek egyébként van egy pontja (ez most maradjon homályban, melyik), amelyik ügyesen tekerve szolgálhatná ezt a célt, persze akkor a nagyobb cébéás és coopos boltok is beleeshetnek a szórásba. De hát a nagy alapterületű bolt mindegyike bántja a legkisebbek szemét.

Forrás: blokkk.hu