Biztosítási jogviszony és nyugdíj

 Jogosultsági feltételek

Hasznos tudnivalók a biztosítási jogviszony megszüntetéséről az öregségi nyugdíj megállapításakor. Ma már köztudott dolog, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges mértékű szolgálati idő (öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte mellett a biztosítási jogviszony megszüntetése is megkívánt jogosultsági feltétel a nyugdíj megállapításához – írja a Munkajog.

Ez utóbbi szabállyal kapcsolatban sok kérdés merül fel főleg a biztosítási jogviszonyok sokfélesége miatt.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 18.§ (2) bekezdés c) pontja szerint az öregségi nyugdíjra jogosultság ez utóbbi feltétele akkor teljesül, ha azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják a személy a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban nem áll.

Ez a feltétel a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál és az öregségi résznyugdíjnál is ugyanígy előírás.

A Tbj. 5. §-a a biztosítottak körét határozza meg. E rendelkezés szerint biztosított a munkaviszonyban álló személy tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják.

Munkaviszony, mint gyűjtőfogalom alatt az (1) bekezdés a) pontja tételesen felsorolja az egyes foglalkoztatási formákat így többek között a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat, ügyészségi, bírósági, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket.

Ez a gyűjtőfogalom magában foglalja a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjait, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákat, és az országgyűlési képviselőket, nemzetiségi szószólókat is.

Biztosított az (1) bekezdés b) pontja szerint a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagját.

Biztosított az (1) bekezdés e) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, és az f) pont szerint a kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó is.

Biztosított az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincad részét.

A biztosítási jogviszony sem Magyarországon, sem EU/EGT államban, illetve Svájcban, sem szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményes országban nem állhat fenn.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdése biztosítottként nevezi meg fentiek mellett a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulót, az álláskeresési támogatásban részesülőt, az egyházi szolgálati viszonyban álló, nem saját jogú nyugdíjas személyt, a mezőgazdasági őstermelőt meghatározott esetben (Tbj. 5.§ (1) bekezdés c) d) h) i) pont). Ezek az esetek azonban nem szerepelnek a Tny. 18.§-ában megnevezett Tbj. 5.§ (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontokban, mint a nyugdíjazás érdekében megszüntetendő biztosítási jogviszonyok.

 Előfordulhatnak azonban egyes esetekben egyéb olyan szabályok, melyek a nyugellátás megállapítását kizárják.

Ilyen rendelkezés például a Tny. 69.§ (2) bekezdése, mely szerint ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére álláskeresési támogatást folyósítanak, a nyugellátást legkorábban az álláskeresési támogatás folyósításának megszüntetését követő naptól lehet megállapítani.

Jó tudni, hogy az egyéni és társas vállalkozó jogviszonya a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű jogviszonnyá válik, megszüntetést igényel.

Gyakran felmerül továbbá egy olyan speciális kérdés is, amely szintén a biztosítási jogviszony megszüntetésével kapcsolatos.

Sokan kérdezik, hogy a választott tisztségviselő jogviszonyát meg kell-e szüntetni az öregségi nyugdíj igénybevételéhez.

A választ a Tbj. 5.§ (2) bekezdése és a Tny. 18.§ (2) és (2a) bekezdése együtt adják meg.

A Tny. 18.§ szerint nyugdíj megállapításához a Tbj. 5.§ (1) bekezdése a)-b) és e)-g) pontjában szereplő biztosítási jogviszonyokat kell megszüntetni.

A választott tisztségviselő jogviszonya azonban nem itt, hanem az 5.§ (2) bekezdésében szerepel, így a Tny. 18.§-ban meghatározott biztosítási jogviszony megszüntetési rendelkezés nem vonatkozik a választott tisztségviselőre öregségi nyugdíj megállapításánál.

Forrás: Munkajog