Bosszú – indok nélkül

Érdemi indoka nem volt a reklámadó legfelső, 40 százalékos kulcsa 50-re emelésének, az Országgyűlés tegnap mégis elfogadta a „büntetőadó” szigorítását – „csekély” hatmilliárd forint beszedéséért. Ugyancsak szavaztak – gyakorlatilag strasbourgi nyomásra – a tényleges életfogytiglan kapcsán a kegyelmi eljárás bevezetéséről, amelyben 40 év leülte után esélye lehetne az elítélteknek szabadlábra kerülni.

 .

Egy hete dobta be a gazdasági tárca a reklámadó szigorításának lehetőségét, tegnap az Országgyűlés meg is szavazta az adócsomagok módosításaként: a különadó felső 40 százalékos kulcsa immár 50 százalék a 20 milliárd feletti árbevételek után. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán a parlament törvényalkotási bizottságának ülésén egy hete mindössze annyit mondott, „felülvizsgálták” a reklámadó kulcsait, és arra jutottak, hogy emelni kell. Pedig a jövő évi büdzsé sem vár hatmilliárd forintnál többet a szektortól, miközben a reklámadó júniusi bevezetése után kiszivárgott – meglehetősen hevenyészett, állítólag még az ötlet felmerülése előtt készült – háttértanulmány 2015-re még tízmilliárdos bevételre tett bátor javaslatot, miközben pontos becslést már nem tudott adni.

Vagyis az államtitkár lényegében semmivel nem indokolta a szigorítást, nem húzta ki tehát a méregfogát sem azoknak az értelmezéseknek, amelyek szerint a kormánypárt egyértelműen a „büntetőadóval” kíván visszavágni az RTL Klubnak a számukra kínos ügyeket is bemutató Híradójáért. Pedig világos: a különadóból várt bevételnek gyakorlatilag a 80 százalékát az RTL-nek kell fizetnie, a mostani szigorítással már ötmilliárdot. Jövőre pedig már a rivális TV2-nek is az idei évre megszavazott kedvezmény nélkül kell adóznia.

Pankucsi két hete – egy héttel a törvényalkotási bizottság ülése előtt – még tárgyalt a különadó enyhítéséről a Magyar Reklámszövetséggel (MRSZ): bár a szövetség nyitottságot tapasztalt, a bizottsági ülés napján, szinte az éj leple alatt „lopták be” az új javaslatot a gazdasági tárca munkatársai: hajnali fél háromkor. Reggel 9-kor már tárgyalták is a több mint száz oldalas anyagot, nem csoda, hogy a szocialisták ott hagyták az ülését, hiszen fogalmuk sem volt, miről kellene vitatkozni.

Bár a gazdasági tárca ismét jókorát rúgott a teljes hazai médiapiacba, az államtitkár korábban érdemként tüntette fel, hogy a módosítással csökkentik a reklámadót fizetők adminisztratív terheit – mégpedig azzal, hogy létrehoznak egy adatbázist az adót megfizetőkből. Jelenleg ugyanis, éppen a reklámadó-törvény miatt, a hirdetőknek 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van, ha nem tudnak igazolást szerezni a reklám közzétevőjétől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő befizette az adót. A kormány célja, hogy a hirdetők eleve az adatbázisból tájékozódjanak, és onnan válasszák ki, kitől rendeljék meg a reklámot, így pedig nem kellene igazolás. Az erre hivatott adatbázist az adóhivatal kezelné. A módosítás ezen a ponton egy másik fordulatot is hozott: a megrendelők nem csak akkor mentesülnek a reklámadó alól, ha beszerzik a nyilatkozatot a közzétevőtől, de akkor is, ha igazolni tudják, hogy a nyilatkozatot bekérték ugyan, de az a számla kézhezvételétől tíz napon belül nem bocsátotta a rendelkezésükre. (Persze az erről szóló bizonyítékokat is az adóhatóságnak kell benyújtaniuk.)

Ez elsősorban azoknak a hirdetőknek kedvez, akik olyan – külföldiek által üzemeltetett – felületeken hirdetnek, amelyek nem igazán adtak ki korábban nyilatkozatot: ilyen jellemzően a rendre megsarcolni kívánt Google és Facebook. Erre hívta fel a figyelmet Dezső Róbert ügyvéd: úgy vélte, a módosító valóban kedvez a hirdetőnek, de felveti a kérdést, hogy az adatbázisnak köszönhetően nem lesz-e a jövőben egyszerűbb magától a Google-től és a Facebooktól behajtani a reklámadót? „Hiszen a folyamatosan frissülő adatbázis tartalmazni fogja minden megrendelés összegét. Ha ez az összeg átlép egy bizonyos értéket, akkor a magyar adóhatóság akár nemzetközi egyezményre hivatkozva megpróbálhatja közvetlenül ezektől az óriáscégektől behajtani az adót” – vélte Dezső Róbert. Ugyanakkor szerinte sem megjósolható, ez mekkora sikerrel jár majd, de beszédesnek tartotta, hogy ezen a téren „eddig sem volt túl aktív” a NAV, „holott biztosak lehetünk abban, hogy eddig is hirdettek magyar cégek a Facebookon”. A Szecskay Ügyvédi Irodát képviselő ügyvéd szerint, mivel valószínűleg mindenki bejelentést tesz majd, hogy kért, de nem kapott igazolást, vélhetően reklám megrendelőjeként már alig fog valaki adót fizetni.

A tegnap megszavazott csomagban – a távközlési adó kiterjesztéseként – tervezte egyébként az internet megadóztatását is a kabinet, a tiltakozás, illetve a Deutsche Telekom tiltakozása azonban a kormányt meghátrálásra késztette – a javaslatot éppen Pankucsi vonta vissza. Ugyancsak tiltakozott az összes szakmai szervezet, és a teljes magyar sajtó is a reklámadó ellen, ez a tárcának mégsem volt elegendő.