Brüsszeli prognózis: tovább nőnek a bérek, tovább csökken a munkanélküliség

2017-re várhatóan minden tagállam gazdasága növekedésnek indul

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az euróövezetben 1,6 százalékkal, az EU egészében pedig 1,8 százalékkal nő a GDP 2016-ban; a magyar gazdaság a brüsszeli üveggömb szerint az idén 2,5, jövőre 2,8 százalékkal bővülhet – írja a kamaraonline.hu.

Az Európai Bizottság kedden közzétett előrejelzése szerint Magyarországon a beruházások volumene az idén év/év alapon 1,7 százalékkal csökken, jövőre azonban megint nőni fog (2,3 százalékkal).

A munkanélküliség tovább csökken: a tavalyi 6,8 százalék után 2016-ban 6,4, 2017-ben 6,1 százalékos lehet az átlagos ráta. A bérek eközben nőnek: az idén átlagosan 4,6, jövőre 4,3 százalékkal.

Az átlagos éves infláció a brüsszeli elemzők szerint az idén 0,4, jövőre 2,3 százalék lehet.

A költségvetés hiánya a prognózis szerint mind 2016-ban, mind 2017-ben a GDP 2,0 százaléka lesz, miközben az államadósság marad a csökkenő pályán: a GDP-arányos mutató 2016 végére 74,3, 2017 végére 73,0 százalék lehet.

Szerény marad az európai növekedés

Az európai gazdasági növekedés várhatóan szerény mértékű marad, mivel kulcsfontosságú kereskedelmi partnereink teljesítménye lassul, és az eddigi ösztönző tényezők némelyike gyengülni kezd – olvasható a bizottság által kiadott sajtóközleményben. Ebből adódóan az előrejelzés szerint az euróövezeti GDP-növekedés a 2015–2017 közötti időszakban változatlanul szerény mértékű marad. A tavaszi előrejelzés szerint a bizottság a 2015-ös 1,7 százalék után 2016-ban 1,6 százalékos, 2017-ben pedig 1,8 százalékos GDP-növekedésre számít az euróövezetben (téli előrejelzés: 2015: 1,6 százalék, 2016: 1,7 százalék, 2017: 1,9 százalék). Az uniós GDP-növekedés várhatóan a tavalyi 2,0 százalékról 2016-ban 1,8 százalékra mérséklődik, majd 2017-ben eléri az 1,9 százalékot (téli előrejelzés: 2015: 1,9 százalék, 2016: 1,9 százalék, 2017: 2,0 százalék).

A rendkívül alkalmazkodó monetáris politika könnyebbé és olcsóbbá tette a forráshoz jutást, így a beruházások élénkülésének kedvező környezet alakult ki. Idén az euróövezeti fiskális politika várhatóan elősegíti majd a növekedést. A 2016 eleji ismételt olajárcsökkenés továbbra is hozzájárul a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedéséhez, mindazonáltal ez a hatás az olajárak emelkedésével fokozatosan veszíteni fog jelentőségéből. Az euróövezeti export tekintetében is hasonló a helyzet: jelenleg még valamelyest érezhető az euró korábbi gyengülésének kedvező hatása, ám a közös valuta jelenlegi felértékelődése következtében az euróövezetet sokkal érzékenyebben érintheti a visszafogottabb külső növekedés.

2017-re várhatóan minden tagállam gazdasága növekedésnek indul

Az előrejelzés távlatában a tagállamok többségében élénkülni fog vagy nagyjából változatlan marad a gazdasági növekedés. A várakozások szerint jövőre valamennyi tagállam gazdasága bővülni fog, ám az egész EU-t tekintve valószínűleg továbbra is eltérő lesz a növekedés üteme.

Az euróövezeti nettó export várhatóan még 2016-ban is vissza fogja vetni a növekedést, mielőtt 2017-ben kilépne a negatív tartományból. A növekedés tehát a belső kereslettől függ: a beruházások szintje jövőre mind az euróövezetben, mind az unióban előreláthatólag 3,8 százalékra emelkedik, és a várható inflációemelkedés nyomán visszaeső reáljövedelem-növekedés hatására a magánfogyasztás mérséklődésére lehet számítani.

Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet

A javuló konjunkturális körülmények késleltetett hatása és a visszafogott béremelkedés következtében a becslések szerint továbbra is szerény ütemben javul a munkaerő-piaci helyzet. Egyes tagállamokban az utóbbi évek során végrehajtott munkaerő-piaci reformok és a fiskális intézkedések szintén előmozdítják a nettó munkahelyteremtést. Bár a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek egyelőre nem szűnnek meg, az euróövezet munkanélküliségi rátája a 2015-ös 10,9 százalékhoz képest 2016-ban várhatóan 10,3 százalékra, majd 2017-ben 9,9 százalékra mérséklődik. Az előrejelzés szerint az EU egészét tekintve a munkanélküliség a 2015. évi 9,4 százalékról 2016-ban 8,9 százalékra, 2017-ben pedig 8,5 százalékra csökken.

Javulnak a költségvetési kilátások

Az előrejelzés szerint az összesített költségvetési hiány – a gazdaságélénkülés és az alacsony kamatlábak hatására – mind az euróövezetben, mind az EU-ban idén és jövőre is csökkenni fog. Változatlan szakpolitikai környezetet feltételezve az euróövezet egészének GDP-arányos költségvetési hiánya a 2015-ös 2,1 százalékról (EU: 2,4 százalék) 2016-ban előreláthatólag 1,9 százalékra (EU: 2,1 százalék) és 2017-ben 1,6 százalékra (EU: 1,8 százalék) csökken. Az euróövezetben idén a várakozások szerint enyhén expanzív jellegű költségvetési irányvonal fog érvényesülni. Ugyanakkor a GDP-arányos államadósság az előrejelzés szerint a 2014-es 94,4 százalékról 2017-re fokozatosan 91,1 százalékra csökken az euróövezetben (EU: 85,5 százalék).

Továbbra is az energiaárak határozzák meg az infláció alakulását

2016 elején ismét estek az olajárak, így az infláció negatív tartományba süllyedt. Az infláció a közeljövőben is várhatóan nullához közeli szinten marad, mivel az energiaárak alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt. A külső árnyomás szintén gyenge, mivel az euró némileg erősödik, a globális termelői árak pedig meglehetősen nyomottak. Az idei év második felében az infláció jelentősebb növekedésére lehet számítani, ami az energiaárak fokozatos emelkedésének és az élénkülő belső keresletből adódóan a belföldi árak növekedésének tudható be. Az előrejelzés szerint idén 0,2 százalék lesz az euróövezeti fogyasztóiár-infláció (EU: 0,3 százalék), majd 2017-ben 1,4 százalékra emelkedik (EU: 1,5 százalék).

Változatlanul gyenge globális növekedésre van kilátás

A feltörekvő piacok lassulása miatt az EU-n kívüli növekedés valószínűleg 2009 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza az elmúlt évben (2015-ben 3,2 százalék). A globális GDP-növekedésre vonatkozó kilátások tovább romlottak, miután lassultak a vezető fejlett gazdaságok, és a szerény fellendüléssel kapcsolatos várakozásokat nagymértékű bizonytalanság övezi. A világgazdaság várható növekedési üteme 2016-ban 3,1 százalék és 2017-ben 3,4 százalék.

Jelentős kockázatok övezik az európai gazdasági kilátásokat

Az előrejelzést nagymértékű bizonytalanság övezi. A külső kockázatok közé tartozik annak lehetősége, hogy a feltörekvő piacok – különösen Kína – lassabb növekedése erőteljesebb továbbgyűrűző hatásokkal járhat vagy a vártnál is kedvezőtlenebbül alakulhat. Változatlanul nagy a geopolitikai feszültségekkel összefüggő bizonytalanság, amely a jelenlegi várakozásokhoz képest jelentősebb negatív hatást gyakorolhat az európai gazdaságokra. A hirtelen olajár-ingadozások és a pénzügyi piaci zavarok ugyancsak visszavethetik az európai növekedést. Ezen túlmenően továbbra is számottevőek az uniós belügyek alakulásával kapcsolatos kockázatok, például a strukturális reformok végrehajtásának ütemét és az Egyesült Királyság uniós népszavazását megelőző bizonytalanságot illetően. Ezzel ellentétben a strukturális reformok pozitív hatása akár felül is múlhatja a várakozásokat, és a rendkívül alkalmazkohhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh

Az előrejelzés a 2016. április 22-én rendelkezésre álló releváns adatokon és tényezőkön alapul, ideértve a kormányzati politikákkal kapcsolatos feltételezéseket is. Csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, a politikák változatlanságát feltételezve. Az előrejelzés figyelembe vesz továbbá árfolyamokkal, kamatlábakkal és nyersanyagárakkal kapcsolatos külső feltételezéseket is. A felhasznált számadatok az előrejelzés időpontjában érvényes derivatívapiaci várakozásoknak felelnek meg.

A bizottság 2016 novemberében aktualizálja gazdasági előrejelzését.

Forrás: kamaraonline.hu