Brutális szegénység jön Magyarországra

Az előrejelzések szerint még évtizedekig nem lesz nagy változás

Ma, a szegénység világnapján különösen érdemes megállni egy pillanatra és gondolni azokra a honfitársainkra, akiknek még nálunk is kevesebbjük van. Az Eurostat adatai szerint nincsenek kevesen: 2012-ben a társadalomnak már majdnem 32 százaléka – mintegy hárommillió ember – volt az elszegényedés szempontjából vagy a társadalmi kirekesztettség szempontjából veszélyeztetett. Ezen belül másfélmillió ember él a szegénység küszöbén – olvasható a 24.hu cikkében.

Ezért adózunk

Ezen a ponton érdemes megemlékezni arról is, hogy miért is fizetjük – még ha szitkozódva is – be az adót: körülbelül kétszer ennyien lennének a szegénység által veszélyeztetettek, ha nem támaszkodhatnának a társadalom jobban kereső tagjai által befizetett pénzekre.

Konkrétan majdnem a népesség 28 százaléka lenne a szegénységi küszöb alatt, így „csak” a népesség 14 százaléka esett be alá. (Szegénynek az számít, akinek a jövedelme nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát.)

Szegény gyerekek

Még ennél is aggasztóbb, hogy tavaly már a gyermekek 32 százalékának sorsát veszélyeztette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség az Eurostat számításai szerint. Ennél csak Bulgária és Görögország állt igazán rosszabbul.

A 2009-es adatok alapján az uniós statisztikai hivatal úgy becsülte: a magyar gyerekek 17 százaléka – tehát majdnem minden ötödik gyerek – a család szegénysége miatt nem jut megfelelő mennyiségben zöldséghez és gyümölcshöz. (Ebben az EU-n belül csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.) Tizenhárom százalék nem jut elég fehérjéhez, 22 százalék pedig a ruhák terén (is) hiányt szenved.

Nagy csalódás a jelen

Ha vissza tudnánk menni pár évet egy időgéppel, megdöbbennénk. Nem erről volt szó. Magyarország korábban még abban reménykedett, hogy a katasztrofálisan alacsony munkaerőpiaci részvételt – azoknak a számát, akiknél egyáltalán érdemben szóba jön a dolgozás – 65 százalékról 75 százalékra emeli majd.

Erről egy ma megjelent világbanki tanulmány szikáran annyit mond csak: ilyen növekedésre még akkor sem volt példa, amikor a gazdaság a leggyorsabban bővült, 2000 és 2009 között.

Még rosszabb a jövő

A tanulmány szerint Magyarországon az egyik legrosszabb a munkanélküliség okozta szegénység trendje, amely a szegénységért a leginkább felelős. 2005-ben még 10 százalék alatt volt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a munkanélküliség csapolta meg a bevételeket (és a megtakarításokat). A válság kitörése után ez 11 százalékra emelkedett és 2012-re már a 13 százalékhoz került közel.

A Világbank tanulmánya szerint a munkanélküli háztartásokban élők aránya még tovább emelkedik, s 2020 körül eléri majd a népesség 15 százalékát, hacsak nem történik csoda. Rossz esetben pedig akár a 16 százalékot is kóstolgathatja.

Szokjuk meg vagy szökjünk meg?

Ez nagyban egybecseng a Vöröskereszt legfrissebb jelentésével, amelyben azt mondják: évtizedekig nem fog magára találni Európa gazdasága. „A válság hosszú távú hatásai még nem is kerültek a felszínre. A jelentésünk azt mutatja: még akkor is évtizedekig érezzük majd a válság hatásait, ha a közeljövőben jóra is fordulna a gazdaság helyzete” – írja a jelentés előszavában a szervezet, amely hosszasan csepüli Európát azért, hogy a gazdagodó fejlődő világgal szemben itt egyre több a szegény.

A Vöröskereszt szerint az egyik legégetőbb probléma a pályakezdő munkanélküliség, ám a munkaképes fiatalok elvándorlása is nagy ütés egyes országoknak, köztük Magyarországnak.

Forrás: 24.hu