Cafeteria 2017

 Régi és új juttatások várhatók

A „cafeteria” egy angol szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, vendéglő. Az önkiszolgálásra utaló kifejezés megfelel a hazai értelmezésnek, mely szerint a cafeteria egy, a munkáltató által összeállított választható juttatási rendszer. Bemutatjuk, hogy 2017. január 1-jétől milyen régi és új cafeteria-juttatások várhatók, és ezeket milyen adókötelezettség terheli – olvasható a munkajog.hu-n.

 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) nem rendelkezik kimondottan a cafeteria keretében adott juttatások adókötelezettségéről, így ezek adókötelezettségét külön-külön kell megvizsgálni. A cafeteria „kosárba” a munkáltató tehet adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat, de akár olyan elemeket is tartalmazhat, amelyek a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként válnak adókötelessé.

1. Béren kívüli juttatások

2017. január 1-jétől az Szja tv. 71. §-a jelentősen átalakul. A 2016-ban adható juttatások közül csak a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya) adható béren kívüli juttatásként. Ezen felül a munkáltatónak lehetősége van béren kívüli juttatásként pénzt is adni.

1.1. SZÉP-kártya juttatása

A SZÉP-kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 55/2011. Korm. rendelet) határozza meg azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amelyre a SZÉP-kártya felhasználható. A SZÉP-kártya egyes alszámláira adható keretösszegek 2017-ben nem változnak, azaz

–   a szálláshely alszámlára legfeljebb 225 ezer forint összegű,

–   a vendéglátás alszámlára legfeljebb 150 ezer forint összegű,

–   a szabadidő alszámlára pedig legfeljebb 75 ezer forint összegű munkáltatói támogatás utalható béren kívüli juttatásként.

A SZÉP-kártya alszámláira adható keretösszeget ugyanazon magánszemély esetén több juttató esetén együttesen kell érteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy magánszemélynek például két munkaviszonya van párhuzamosan, akkor a két munkáltató együttesen a szálláshely, vendéglátás, szabadidő alszámlára 225, 150, 75 ezer forintot adhat.

A munkáltató az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Amennyiben az egyes alszámlákra utalt juttatás az említett keretet meghaladja, akkor a felettes rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Ha az adóhatóság egy ellenőrzés során a béren kívüli juttatásra vonatkozóan a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, és a munkáltató nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, akkor az ebből fakadó jogkövetkezményeket a kifizető (munkáltató) viseli.

Azonban, ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

Az 55/2011. Korm. rendelet szerint az Szja tv. 71. §-ában meghatározott SZÉP-kártyára történő munkáltatói támogatásokat a munkáltató az intézménytől általa megrendelt elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítja a munkavállaló számára, elektronikus utalvány formájában. Az 55/2011. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban SZÉP-kártyára utalt juttatásokat 2018. május 31-éig, a 2017. évi juttatásokat 2019. május 31-éig használhatja fel a magánszemély.

Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a munkáltatónak a béren kívüli juttatással összefüggő adókötelezettségeit nem befolyásolja az, hogy a munkavállaló ténylegesen igénybe vette-e a munkáltató által a SZÉP-kártya valamely alszámlájára átutalt támogatást vagy sem.

Az 55/2011. Korm. rendelet fenti rendelkezése szerint a SZÉP-kártya kibocsátására jogosult intézménynek a lejárt elektronikus utalványok ellenértékét kell összességében visszafizetnie a juttatást nyújtó munkáltató felé, nem pedig a munkavállalónként elkülönítetten nyilvántartott béren kívüli juttatások fel nem használt összegét. Ez azt jelenti, hogy az intézmény által ilyen módon visszafizetett összeget a munkáltatónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 86. §-a szerinti rendkívüli bevételként kell nyilvántartania, vagyis azzal a munkáltató nem csökkentheti a béren kívüli juttatások adóalapját a visszafizetés adóévében, illetőleg a juttatás hónapjára vonatkozó ’08 számú adóbevallást sem kell önellenőrzéssel helyesbítenie.

1.2. Pénz juttatása

A munkáltató béren kívüli juttatás jogcímén – a SZÉP-kártya alszámláira történő utaláson kívül – maximum évi 100 ezer forint keretösszegben pénzt adhat a munkavállalójának. A 100 ezer forintos keretösszeg arra az esetre vonatkozik, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem a teljes adóévre terjed ki, akkor a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.

PÉLDA

András 2017. május 31-éig áll munkaviszonyban egy szolnoki vállalkozásnál. A családjával Győrbe költözik, ahol július 1-jétől munkába áll. A munkáltatóknak az alábbiak szerint kell meghatározniuk, hogy hány forintot adhatnak béren kívüli juttatásként, azaz mennyi András keretösszege.

 

Szolnok

Győr

Naptári napok

365

Munkaviszony napjai

151

184

Arányszám

151 / 365 = 0,41

184 / 365 = 0,5

Keretösszeg

100 000 × 0,41 = 41 000

100 000 × 0,5 = 50 000

Tehát Szolnokon 41 000, Győrben 50 000 forint András keretösszege, azaz ilyen összegben kaphat pénzt béren kívüli juttatásként.

Nem kell a 100 ezer forintot a munkaviszonyban eltöltött napok arányában csökkenteni, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Amennyiben a pénzjuttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani.

Ha a magánszemély munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltató által az adóévben adott pénzjuttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, akkor a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani. Ebben az esetben a meghaladó rész a béren kívüli juttatás közteheralapja számításánál figyelmen kívül hagyható. Abban az esetben, ha a juttatást a munkaviszony megszűnése előtt, korábban kifizették a munkavállalónak, akkor a keretösszeget meghaladó rész közteheralapja után megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

PÉLDA

Amennyiben az előző példában szereplő András szolnoki munkahelyén februárban 50 000 forintot kapott, akkor ebből – a megállapított keretösszeg szerint – 41 000 forint minősül béren kívüli juttatásnak, a fennmaradó 9000 forint pedig munkaviszonyból származó jövedelem lesz. Erre tekintettel a munkáltató – ha szükséges – önellenőrzéssel helyesbítheti a korábbi bevallását.

Béren kívüli juttatás esetén munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, és munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

1.3. Rekreációs keretösszeg

Nem változik a szabály, amely értelmében a munkáltató ugyanazon munkavállalója részére egy adóéven belül a rekreációs keretösszeg mértékéig adhat béren kívüli juttatást, azaz – a keretösszegig – pénzjuttatást és SZÉP-kártyára támogatást. Az éves rekreációs keretösszeg a költségvetési szervek esetén azonban eltér a más munkáltatóknál alkalmazható rekreációs keretösszegtől.

Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg

–   évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

–   a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

–   évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg

–   évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

–   a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

–   évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

PÉLDÁK

– Annamari titkárnőként dolgozik egy vállalkozásnál (nem költségvetési szervnél). Minden hónapban 20 000 forint érékben kap cafeteria-juttatást, ami pénzjuttatás lehet és/vagy SZÉP-kártyára kérhet támogatást. Annamari 10 000 forint értékben pénzt kér, 10 000 forint értékben pedig a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára kéri a juttatást. 2017. május 31-én megszűnik a munkaviszonya. Az 5 hónap alatt 100 000 forint értékben kapott juttatást.

A keretösszeg 151 / 365 × 100 000 = 41 000 forint, a rekreációs keretösszeg 151 / 365 × 450 000 = 184 500 forint. Az Annamari részére adott béren kívüli juttatások összege a – munkaviszonyára tekintettel megállapított – rekreációs keretösszeget nem haladja meg, azonban az éves keretösszeget igen, így a pénzjuttatásból 9000 forint munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé.

– Bálint 2017-ben egy vállalkozásnál dolgozik (amely nem költségvetési szerv). A munkáltató 480 000 forintos cafeteria-keretet határoz meg, amelyet Bálint a következő megosztás szerint kap meg:

– 100 000 forint értékben pénz,

– a SZÉP-kártya szálláshely alszámlára 250 000 forint,

– a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlára 100 000 forint,

– a SZÉP-kártya szabadidő alszámlára 30 000 forint.

Bálint a 100 ezer forintos keretösszeget nem lépte át. A SZÉP-kártya szálláshely alszámlára utalt 250 000 forint 25 000 forinttal több mint a meghatározott értékhatár, így ez az összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A másik két SZÉP-kártya alszámlára utalt összeg a megadott értékhatárokon belül van. Így összesen (100 000 + 225 000 + 100 000 + 30 000 =) 455 000 forint összeg lenne a béren kívüli juttatás összege, azonban ez 5000 forinttal meghaladja a rekreációs keretösszeget. Tehát Bálint 450 000 forint összegben kap béren kívüli és 30 000 forint összegben egyes meghatározott juttatást.

Forrás: munkajog.hu