Csak a választás után publikálja a nyomorszintet a KSH

Anyagi és szakmai indokokkal magyarázzák

Közleményben igyekszik magyarázatot adni a KSH arra, hogy ezúttal miért tolódik novemberre a rendszerint szeptemberben publikált jelentés a lakosság életkörülményeiről. Korábban „anyagi indokokról” szóltak a hírek, most, a távirati irodához eljuttatott közlemény már szakmai indokokkal magyarázza a jelenséget – írja a Népszava.
 
   A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai okokból összevonta három, ősszel megjelenő „A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2013 (jövedelmi referencia év: 2012), Fogyasztási szokások, valamint Jövedelmi viszonyok” című kisebb publikációját, és egy új, nagyobb terjedelmű elemző kiadvány megjelentetését tervezi 2014. novemberében – közölte a hivatal kedden az MTI-vel.
 
   A közös elemzés lehetőséget biztosít a lakosság életkörülményeinek átfogó, komplex vizsgálatára, az egyes tényezők mögött meghúzódó jelenségek, összefüggések részletesebb feltárására. Az új kiadvány már tartalmazza a 2014. évi háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételből származó szegénységi adatokat is, vagyis azok egy évvel frissebbek azoknál, amiket szeptemberben publikálhattak volna. 
 
   A korábban szeptemberben megjelenő „A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok” című kiadvány adatait a KSH – az uniós tagállamok közül elsőként – még 2013. decemberben elküldte az Eurostatnak, engedélyt adva az adatok közzétételére, amelyek 2014. június óta hozzáférhetők az Eurostat honlapján. A hivatal ezzel biztosította, hogy a felhasználókat ne érje adatveszteség – írják a dokumentumban.
 
   Mint a Népszava is megírta: idén szeptemberben nem adott közre szegénységi és kirekesztési statisztikát a Központi Statisztikai Hivatal. A Világgazdaság c. lapnak a hivatal a lépést „emberi erőforrás hatékonysági és költségtakarékossági” okokkal indokolta, azt állítva: nem politikai okokból mulasztották el az elemzés közreadását.
 
   „Az a jelentés nélkül előre sejthető, hogy a novemberben már hivatalosan hozzáférhető adatok nem lesznek számunkra vidámak. Már csak azért sem, mert az Eurostat előzetes felmérései nem azt mutatják, hogy itthon minden rendben lenne. Jól látható az adatokból, hogy a KSH miért is hivatkozik anyagi és szakmai gondokra felméréshiánya kapcsán: az Eurostat statisztikájában szereplő számok alapján, egy esztendő alatt 2012-höz képest százezerrel nőtt a szegénységben és kirekesztésben élő emberek száma. Ez nem jelent mást, mint hogy a magyarok harmada havi kevesebb, mint 65 ezer forintból él” – írta a Népszava. „A felmérés adatai egyáltalán nem szolgálnak újdonsággal az ország aktuális helyzetének megítéléséhez, mivel a tendencia a gazdasági válság óta folyamatosan romlik. A válság kitörésekor még „csak” 2,8 millióan éltek szegénységben, ez a szám az Eurostat szerint ma 3,3 millió. A helyzet nem javult, inkább jelentősen romlott. A régiót illetően Csehországban, vagy éppen Szlovákiában 20 százalék körüli a szegénység, míg itthon 33 százalék”.
 
  A KSH egyébként nem csak a szegénységi jelentéssel csúszik. Több más felmérést is késve tesznek közzé, így a magyar lakosság fogyasztásáról és az életszínvonaláról szóló átfogó elemzést is.
 
Forrás: Népszava