Csak jövőre lehet referendum a vasárnapi zárva tartásról?

Aki előbb kér sorszámot…

A jog eszközeivel nem lehet megakadályozni, hogy valaki rosszhiszeműen akadályozza mások népszavazási kezdeményezését. Így könnyen lehet, hogy a boltok vasárnapi zárva tartásáról csak jövőre lesz referendum – írja a Népszabadság.

  A népszavazásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy amennyiben valaki már beadott aláírásgyűjtő ívet hitelesítésre, azonos tárgyú kérdés csak az egész eljárás lezárulta után nyújtható be. Például akkor, ha a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jogerősen megtagadta a hitelesítést, ha a kezdeményezést visszavonták, ha az aláírásgyűjtés sikertelennek bizonyult, vagy ha megtartották a népszavazást, de az érvénytelen volt – sorolta Péteri Attila. Utána ismét megnyílik a lehetőség, de azonos témában megint csak egyvalakinek. Az pedig, hogy ki nyeri a versenyt, azon múlik, ki kér előbb sorszámot a választási iroda portáján.
 
   Most van azonban még két olyan, a boltok vasárnapi nyitva tartásával kapcsolatos beadvány, amelyben a bizottság elutasító döntése nem jogerős, mert a kezdeményező, Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt vezetője vagy más érintett február 9-ig a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Emiatt a Liga és a VOSZ – illetve korábban a DK elnökének – kérdéseivel a választási bizottság érdemben nem foglalkozhat – hangsúlyozza a szakértő.
 
  Az egyiket ismét benyújtották, ami Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár szerint nem azonos a többivel, mert nem a boltok nyitva vagy zárva tartására vonatkozik, hanem azt kérdeznék: „Egyetért-e azzal, hogy a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma megszüntetésre kerüljön?”. Csakhogy sikeres referendum esetén ez azonos – vagy éppen ellenkező – jogalkotási kötelezettséget róna a parlamentre, mint ha arra kérnének választ, kinyithassanak-e vasárnap is az üzletek. Erről másodjára az NVB-nek érdemi határozatot kell hoznia – a kérdések ütközése esetén első körben az iroda elnöke járhat el –, így megnyílik a jogorvoslati lehetőség. A főtitkár jelezte is: ha kell, a Kúriáig mennek.
 
   A népszavazási törvény tehát az elsőként benyújtott kérdést – éppen a népszavazás kezdeményezéséhez való állampolgári jogot szem előtt tartva – védelemben részesíti. Péteri Attila felvetésünkre nem vitatta, hogy elvileg az, aki rosszhiszeműen akar eljárni – erre Gaskó István Liga-elnök és Dávid Ferenc is utalt korábban –, ezt kihasználva késleltetheti mások kezdeményezését, ami az eljárási határidők miatt jelentős időveszteséget okozhat. A választási bizottságnak az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának benyújtása után harminc napja van a hitelesítésre, majd 15 nap áll rendelkezésre a jogorvoslati kérelem benyújtására, a Kúriának pedig kilencven nap alatt kell döntenie. Ha valaki minden stációt végigjár, az összességében csaknem öt hónapot jelenthet.
 
   Amennyiben Szepessy él a jogorvoslati jogával, akár május is lesz, mire az ő kérdéseiről jogerős végzés születik, és akkor állhatnak elő mások hasonló kezdeményezéssel. Ebben az esetben az NVB az új kérdésekről júniusban dönthet, és ha zöld utat is adna a népszavazásnak, a határozatát bárki megtámadhatja, s abban az esetben talán szeptembertől lehet majd gyűjteni az aláírásokat. Péteri Attila számítása szerint ilyen forgatókönyv esetén – feltéve, hogy a maximális négy hónap helyett jóval rövidebb idő alatt összejön a kétszázezer támogató aláírás – valamikor jövő év elején lehetne megtartani a referendumot.
 
   Elképzelhető ennél jóval gyorsabb megoldás is. Ha nincs fellebbezés, február 9-én benyújtható a boltok vasárnapi nyitva tartására vonatkozó kérdés. Amennyiben a választási bizottság hitelesítő határozatát sem támadják meg, március végétől gyűjthetik az aláírást. Ezzel akár egy hónap alatt végezni lehet – amire volt már példa –, az iroda ekkor június végéig elvégezné a hitelesítést, ezután dönthetne a parlament, és az államfő legkorábban szeptemberre tűzhetné ki a népszavazást.
 
   A folyamatot egyébként azzal nemigen lehet meggyorsítani, ha a Liga és a VOSZ az esetleges újabb elutasító döntés ellen a Kúriához fordulna. Dávid Ferenc egyébként tavaly novemberben jelentette be, hogy referendumot kezdeményeznek, tehát megelőzhették volna az Összefogást. Mindazonáltal többször azt nyilatkozta, nem is baj, ha a referendum később lesz, amikor a boltbezárások összes kedvezőtlen hatását mindenki pontosan érzékelheti.

Forrás: Népszabadság