Csepreghy: el van maradva a kormány a saját céljaitól a bürokráciacsökkentésben

Rosszak az előjelek, Brüsszel magyar politikai beavatkozásra készül

A fejlesztéspolitika sokkal többről szól, mint csak a rendelkezésre álló uniós és magyar költségvetési források célba juttatása, a versenyképesség javításának ezen felül további dimenziói is vannak – hangsúlyozta a mai Budapest Economic Forum konferencia nyitó előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese ezzel együtt rámutatott, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus főbb előrehaladási számaiban mind a nyolc régiós országot tekintve az első helyen áll Magyarország, de egyúttal azt is hangsúlyozta: a kormány nem dőlhet hátra, a választásokig is még sok feladatot kell elvégezni – olvasható a Portfolio cikkében.

Az előadás főbb üzenetei:

  • „A bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet”, de „az állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve”, így érdemes előrenézni.
  • Olyan vitákra lehet számítani 2018 tavaszig, amelyek a magyar választásokat is érdemben befolyásolhatják. „Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal”.
  • Ami Emmanuel Macron javaslatából kirajzolódik, az korántsem rózsás kép a kelet-közép-európai régió számára
  • A magyar kormány nem szeretné engedni, hogy a régió csak hátországa legyen a nyugat-európai országoknak és kemény vitákat vetített előre.

Csepreghy előadásának néhány fontosabb üzenete:

  • Az EU-források csak egy szűk szegmensét jelentik a fejlesztéspolitikának és a versenyképességi kérdéseknek. „A kormány nagy szegénységi bizonyítványt állít ki, ha azt gondolja, hogy csak a pénzügyi transzferek menedzselésében gondolkodik a fejlesztéspolitika körében”.
  • Azok, akik 2011-2012 körül azt mondták, hogy a kibontakozó fellendülés csak szezonális hatásokkal függ össze, tévedtek, mert a gazdasági fellendülés tartósnak bizonyult és a gazdaság széles aspektusaiban látható.
  • A 2007-2013-as ciklusban időarányosan a heti átlagos EU-támogatás kifizetés 5,8 milliárd forint volt, a 2014-2020-as ciklusban eddig 24 milliárd, a régi ciklusban eddig az időpontig csak 754 milliárd forintnyi forrást fizettek ki a hatóságok 10981 db projektre, míg mostanáig már 3098 milliárd forintot 81154 db projektre. Mindegyik aspektusban vezet Magyarország a visegrádi négyek, illetve a további négy régiós uniós tagállam között.
  • A versenyképesség javításához három dimenziót kell vizsgálni (állam, gazdaság, társadalom) és ezek alapján kell majd levonni a tanulságokat, majd ezeket bemutatva megállapította, hogy a kormány mindhárom dimenzióban elvégezte a szükséges lépéseket a versenyképesség javítása érdekében.
  • Az állami dimenzióban a 4 éves kormányzati ciklusra és a szabad választásokra utalva jelezte: „fel lehet mondani az előfizetést, le lehet váltani minket, ennek most kicsi az esélye, de óva intenék mindenkit attól, hogy elkönyvelnék ennek a kormánynak a győzelmét. A kormány semmiképpen sem lehet nyugodt, hogy már minden munkát elvégzett.”
  • Csepreghy utalt a 8 csúcsminisztériumi, 20 kormányhivatali és 197 járási hivatali kormányzati munkavégzésre, a gazdasági és stratégiai kabinetes működésre (ezekben dől el jelzése szerint az összes kormánydöntés 80%-a). Elismerte: az állami versenyképesség számtalan tényezőben romlott és el van maradva a kormány a saját céljaitól a bürokráciacsökkentésben. Utóbbi területen csak részeredményeket tudott elérni, mert bár a szolgáltatások és az intézményrendszer terén lényeges előrelépések voltak, de a létszám lefaragása nem történt meg.
  • A gazdasági teljesítmény elmúlt évekbeli javulására számos adatot mondott Csepreghy, és kijelentette: a magyar kormány protekcionista gazdaságpolitikát folytat a versenyszabályok betartása mellett néha kimondott, néha kimondatlan eszközökkel. Hozzátette: erre jó eszköz a közbeszerzési rendszer. 2010-ben a Magyarországon meghirdetett közbeszerzéseknek (3446 db kiírás) a 71,4%-ára tudtak kkv-k pályázni. 2017-ben eddig az első 9 hónapban 14127 közbeszerzés lefolytatására került sor, ezeknek a 81,8%-ában kkv tudott nyerni. 2010-ben a teljes közbeszerzési piaci volumen 1521 milliárd forint volt, idén eddig 1932 milliárd forint.
  • A társadalmi versenyképesség kapcsán kijelentette: a bal- és jobboldali politikai törésvonal idejétmúlt és ezt mutatják a francia és részben a német választások is. Hangsúlyozta: a nemzet kereteit sokkal tágabban értelmezi a magyar kormány a 93 ezer négyzetkilométernyi területnél, azaz nem csak a közel 10 millió főnyi itthoni magyarról, hanem a határokon túli több mint 3 millió főnyi magyarról is gondolkodik. A Budapest-centrikusságot oldani akarta a kormány, ezért indította el a Modern Városok Programot, amely csaknem 3400 milliárd forintnyi fejlesztési forrást mobilizál 2022-ig és például beköti a megyei jogú városokat a gyorsforgalmi úthálózatba.

 Mi lesz 2018 után?

Csepreghy értékelése szerint „az állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve”, így érdemes előrenézni. Hangsúlyozta: lemaradtak azok, akik még mindig abba a néhány évvel ezelőtti miniszterelnöki kijelentésre emlékeznek, hogy a magyar gazdaságot az olcsó magyar munkaerőre épülő termelési modellre kell alapozni, mert 2014 óta a kormány már tudatosan a nagyobb hozzáadott értékű termelés támogatására koncentrál. Emellett folytatja a közlekedési és egyéb infrastruktúra fejlesztését, valamint a digitális társadalom elmélyülését: 2018-ra kiépül a szupergyors internet minden településen és ezt Magyarország éri el először az egész EU-ban.

Emmanuel Macron francia elnök minapi beszédére utalva, amelyben az EU-integráció mélyítésével kapcsolatos javaslatokat szorgalmazott, Csepreghy azt mondta: ami kirajzolódik, az korántsem rózsás kép a kelet-közép-európai régió számára. Visszaemlékezett, hogy a nyugat-európai térség a második világháború után is cserbenhagyta ezt a régiót és a 2004-es csoportos EU-bővítés után is a nyugatiak gazdasági érdekei érvényesültek inkább.

Leszögezte: ezt a megosztottságot úgy lehet túlélni, ha a magyar kormány, illetve a régió masszívan ragaszkodik az EU-s alapszerződéshez. Emiatt Csepreghy előrevetítette: a következő hónapokban nagyon erősen fel fog erősödni a nyugat-európai érdekeket szolgáló internacionalista gondolkodási mező a nemzetállami felfogást képviselő magyar kormánnyal szemben. Kijelentette: a magyar kormány nem szeretné engedni, hogy a régió csak hátországa legyen a nyugat-európai országoknak és kemény vitákat vetített előre, amelyek a jogállamiság és a kohéziós politika terén jelentkeznek majd. Érvelése szerint egyébként nem annyira nagy a nyugat-európai társadalmi felfogás és a magyar kormány felfogása közötti különbség, de a nyugat-európai politikai felfogáshoz képest igenis nagy a különbség.

Csepreghy szerint olyan vitákra lehet számítani 2018 tavaszig, amelyek a magyar választásokat is érdemben befolyásolhatják. „Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal” – vetítette előre és hozzátette: „a mindenkori politikai vezetésnek azt kell nézni, hogy kinek a szolgálatára tette le az esküjét” és leszögezte: az ország szuverenitása, és az európai közösségen belüli egyenrangú együttműködés a magyar kormány legfőbb érdeke. Magyarország megerősödése a térség megerősödéséhez is elvezet, erre kértünk mandátumot, ezzel kell elszámolnunk – zárta gondolatait a miniszterhelyettes.

A kérdés-felelek részben Csepreghy elismerte: „a bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet”, mivel az intézményrendszerben voltak változások, de a létszámcsökkentés tekintetében még kudarcot vallott. Az EU-pénzeknél történő sok „lopás” felvetésével kapcsolatban azt mondta: az Európai Bizottság adata szerint a teljes 81 ezer darabnyi projektmennyiségnek nagyjából a 2%-a lehet a szabálytalan, vagy feltételezett korrupcióval érintett projektek aránya. A protekcionista és versenyt engedő politika összehangolása kérdésére Csepreghy azt mondta: a külföldi és a magyar szereplők aránya sok területen nagyjából kiegyenlített: a stratégiai megállapodások 90%-a külföldi, a részben EU-s fejlesztésekből megvalósuló beruházások kivitelezési szakaszában is sok esetben részt vesznek külföldiek, illetve az EU-pályázatokkal kapcsolatos megrendelések sok esetben szintén segítik a külföldieket. Csepreghy rámutatott: az a vád, hogy a protekcionista gazdaságpolitika sérti a versenyt, de jelezte: a magyar kormány csak azt a védelmet akarja megadni a magyar vállalkozásoknak, mint amit a német vállalatok megkapnak a német kormánytól.

 Forrás: Portfolio