Csökkennek a terhek- a Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el

 
 

Üdvözölték az érdekképviseletek, hogy jövőre 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. Az intézkedés ugyanis hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához, valamint a vállalkozások fejlesztéseihez. A munkaadók további tehercsökkentést szorgalmaznak, a szakszervezetek pedig a munkavállalói terheket is mérsékelnék.

 Jövőre a jelenlegi 22 százalékról 19,5 százalékra csökken a munkaadókat sújtó szociális hozzájárulási adó (szocho). Ezt az összeget a bruttó béren felül, az államkasszába kell megfizetnie a munkaadónak. A tavaly megkötött, hatéves bérmegállapodásban foglalt tehercsökkentés jelentős mértékben hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához. Az eredetileg tervezett két százalékpontos mérséklésen felül további 0,5 százalékponttal mérséklődik a szocho mértéke, mivel az év első kilenc hónapjában a bruttó bérnövekedés jelentősen meghaladta a 11 százalékot.
 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte: amennyiben a parlament megszavazza a járulékcsökkentést, úgy a további 0,5 százalékpontos mérséklés 40 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. Az adócsökkentést is tartalmazó egyezséget azért kötötte meg a kormány 2016 novemberé­ben a munkáltatók és a munkavállalók képviselői­vel, hogy Magyarországon véget érjen az alacsony bérek korszaka.

Varga Mihály felidézte: a bérmegállapodás értelmében hat év múlva felére eshet vissza a munkaadói járulék, így az adóékversenyben is jelentősen felzárkózunk.

Ha kevesebb a kiadás, a cégeknek nagyobb mozgásterük marad a fejlesztésekre

Pozitívan fogadták a munkaadók azt az Országgyűlés elé beterjesztett kezdeményezést, amely szerint jövőre az idei 22-ről 19,5 százalékra csökken a fizetéseket terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Magyar Idők kérdésére elmondta: üdvözlik a bérmegállapodás szerint előterjesztett járulékcsökkentést, mivel a lépés hozzájárul a további bérfelzárkóztatáshoz, emellett több pénz marad a vállalkozásoknál.

Felidézte: a tavaly megkötött, hatéves bérmegállapodás szerint jövőre két százalékponttal csökkent volna a szocho mértéke, azonban mivel a bruttó bérnövekedés az év első kilenc hónapjában jelentősen meghaladta a megállapodásban foglalt 11 százalékot, a kormány további 0,5 százalékponttal mérsékli a munkaadói terheket. Rolek ugyanakkor emlékeztetett: jövőre szintén jelentős mértékben emelkedik a minimálbér, valamint a garantált bérminimum, amelyet sok cégnek nehéz lesz kigazdálkodnia. Ezért az érdekképviselet kezdeményezné, hogy a következő évekre ígért további szochomérséklést hozza előre a jövő évre a kormány. Rolek Ferenc kiemelte: nemcsak a minimálbérek emelése, hanem a magasabb bérkategóriákban várható szintén jelentős, általa tízszázalékosnak becsült fizetésfelzárkóztatást is ki kell gazdálkodniuk a vállalkozásoknak.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is támogatja a magasabb jövő évi járulékcsökkentést. Parragh László kérdésünkre kiemelte: a vállalkozói szféra érdeke, hogy kisebb terheket kelljen viselnie, ráadásul a fennmaradó összegből olyan fejlesztéseket tudjanak megvalósítani, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyképesség erősítéséhez. Ez azért is fontos, mert a magyar gazdaság ma már nem a munka-, hanem a technológiaintenzív termelésre állt át. Fel kell rá készülni, hogy a munkaerő hozzáférhetősége stagnál, így a technológiai fejlesztésekkel lehet erősíteni a hazai cégvilág versenyképességét. A kamara elnöke kiemelte: a költségvetés kedvező helyzetben van, s rendelkezésre állna a mozgástér a magasabb tehercsökkentésre, ugyanakkor az államadósság csökkentése is fontos. Parragh László hozzátette: a járulékcsökkentés ugyanakkor hozzájárulna a további GDP-növekedéshez, erősítené a fogyasztást, valamint lehetővé tenné a gyorsabb bérfelzárkózást a nyugat-európai bérszínvonalhoz.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk megkeresésére szintén üdvözölte a járulékcsökkentést. Kiemelte: a lépéssel megvalósult a tavalyi bérmegállapodásban vállalt könnyítés. A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy amennyiben a munkaadói oldal kezdeményezését befogadja a kormány, s előre hozza a járulékcsökkentést, a bérmegállapodást meg kell nyitni. Ha pedig újratárgyalják a dokumentumot, a legnagyobb szakszervezeti konföderációk, a Liga és a Munkástanácsok olyan lépéseket kezdeményeznek, amelyekkel azonnali nettó bérnövekedés érhető el. Ez azért is fontos, mert habár jelentősen emelkedtek a fizetések, bizonyos területeken nem változtak a bérek, így több munkavállaló ebből kimaradt.

A közös szakszervezeti javaslat szerint a munkavállalói terhek csökkentése jelentene azonnali fizetésemelkedést. A közterhek közül a munkaerőpiaci hozzájárulás eltörlése jelenthetne ehhez forrást, mivel az egyre csökkenő, négy százalékot megközelítő munkanélküliség felveti azt a kérdést, hogy szükség van-e a továbbiakban ennek a járuléknak a fenntartására.

A bérmegállapodásban foglaltak szerint a járulékcsökkentés mellett jelentősen, 8 százalékkal emelkedik jövőre a minimálbér, valamint 12 százalékkal a garantált bérminimum. A legalacsonyabb béreket a megállapodásban 2017-re és 2018-ra határozták meg a felek. Ugyanakkor a megállapodás szerint 2019-től összesen négy alkalommal csökken majd a szocho mértéke. Mindig két százalékponttal, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató hat százalékkal nő.

Forrás: Magyar Idők