Csökkenteni kell a jövedelmek adóterheit

 Novák Katalin:

A kormány elkötelezett a családi típusú adózás fenntartása mellett – hangsúlyozta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára csütörtökön, az szja-változások idei mérlegét ismertető sajtótájékoztatón. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára elmondta, az Európai Bizottság szerint is helyes a magyar kormány által követett irány, amely szerint csökkenteni kell a jövedelmek adóterheit, a forgalmi, fogyasztási típusú adók arányát pedig növelni a költségvetési bevételekben, és arról is beszélt, hogy az offshore-botránnyal kapcsolatban nem voltak rendkívüli intézkedések.

Tállai András, az NGM parlamenti és adóügyekért felelős államtikára felidézte, a kormány 2010-ben döntött arról, hogy csökkenti a jövedelemadókat és a progresszív személyi jövedelemadó rendszerét egykulcsossá alakítja át, deklarálta továbbá, hogy az egyszámjegyű szja-kulcs elérése a cél.

Az szja-kulcs 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökkent, ami 120 milliárd forint megtakarítást jelent a családoknak.

Az államtitkár szerint nemzetközi kitekintésben sincs szégyenkeznivaló, csak Bulgáriában alacsonyabb – 10 százalékos – az szja-kulcs. Litvániában ugyancsak 15, Észtországban 20, Lettországban 23, Romániában 16 százalék. Hozzátette, Csehországban is 15 százalék a kulcs, de ott szolidaritási adó is társul hozzá bizonyos jövedelem felett.

A szja-rendszer változásával az elmúlt öt-hat évben 3600 milliárd forint maradt a családoknál, ennek egyharmada a családi adókedvezmény változásának köszönhető – ismertette Tállai András.

Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hangsúlyozta, a magyar adórendszer kiemelten támogatja a családokat, a gyermekvállalást és a gyermeknevelést. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a gyermeket nevelő szülőket munkához juttassa, és a megszerzett jövedelemből minél több maradjon a pénztárcájukban, minél nagyobb arányban tudják gyermeknevelésre fordítani.

Kitért arra is, január 1-jétől ismét bővült a családi adókedvezmények rendszere. A kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként havi 2500 forinttal, vagyis az eddigi havi 20 ezerről havi 25 ezer forintra emelkedett. Ez éves szinten 60 ezer forint többletet jelent a kétgyermekes családoknak. A családi adókedvezmény már a várandósság 91. napjától igénybe vehető. Ez a bővítés 360 ezer családot érint. A kétgyermekesek támogatása 2019-ig három lépcsőben 40 ezer forintra emelkedik.

A családi típusú adózásnak köszönhetően 2011 és 2016 között mintegy 1300 miliárd forint megtakarítás maradt a gyermeket nevelő családoknál. Öt év alatt – 2010-től 2015-ig – százezerről egymillióra nőtt a kedvezményt érvényesíteni tudó családok száma. Megjegyezte, korábban csak a három gyermeket nevelő családok részesültek adókedvezményben, melynek összege csupán 4 ezer forint volt.

A családi adókedvezményeknek köszönhetően 2015-re egy átlagos gyermekes szülő havi nettó keresete 2010-hez képest több mint harmadával, 45 ezer forinttal lett magasabb. A legnagyobb mértékben, közel 60 százalékkal a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok jövedelme nőtt, ők átlagosan 78 ezer forinttal többet vihetnek haza. Ha valakinek ma Magyarországon három gyermeke van és átlagkeresettel rendelkezik, egyáltalán nem fizet szja-t vagy járadékokat – ismertette az Emmi államtitkára.

Novák Katalin kiemelte emellett az első házasok adókedvezményét, ami az államtikár szerint a családi adókedvezmény előszobája. Az „állami nászajándék” havi 5 ezer forintos megtakarítást jelent a házasoknak, amelyet 2015 végéig több mint 12 ezer házaspár vett igénybe 400 millió forint összegben.
Tállai András kérdésekre válaszolva elmondta, a kormány elfogadta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatban lévő átszervezéséről szóló jelentést, egyben azt kérte a szakminisztertől, hogy június 30-ig készüljön újabb jelentés, amely a szervezeti szabályzatot, valamint az esetleges további, kizárólag szakmai alapon történő létszámcsökkentést is tartalmazza.

Hangsúlyozta, hogy az adóhatóságnak sok új feladata lesz, munkáját másképp fogja végezni, mint eddig, elsősorban az ellenőrzés hatékonyságát, a kockázatelemzést, a kiválasztás módszerereit illetően, és folytatja az integrációt is az adó- és a vámág között. Ennek alapján fogják meghatározni az új szervezeti sémát. Május 31-ig elkészül a munkateljesítmény értékelése is a NAV-nál, az abból nyert információk meghatározhatják az újabb döntéseket.

Az offshore-botránnyal kapcsolatban nem voltak rendkívüli intézkedések, a hagyományos kockázatelemző módszerekkel dolgozik az adóhatóság ezen az ügyön – mondta az NGM államtitkára. Ezzel kapcsolatban egyetlen közérdekű bejelentést vizsgálnak. A NAV háttérvizsgálatokat végez, és ha szükséges, lépéseket tesz – mondta. Hangsúlyozta, szigorúan járnak el azokkal szemben, akik a magyar törvényeket megszegik.

A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos kérdésre elmondta, idén egy vizsgálatot kezdeményezett a bűnügyi ág.

Beszélt arról is, hogy az egyjegyű (10 százalékosnál alacsonyabb) személyi jövedelemadó (szja) kulcs elérése továbbra is kormányzati cél, de ütemezéséről kormányzati vagy politikai döntés még nem született. A nemzetgazdasági tárca szakmai anyagaiban nem szerepel ilyen javaslat most.

Megfontolandó javaslatnak nevezte, hogy infláció feletti béremelésnél a munkáltatók járulékkedvezményben részesüljenek, ennek szakmai vizsgálata folyik.

Az ingatlanértékesítés nem tartozik az NGM feladatkörébe – reagált annak firtatására, ki vásárolhatja meg a szaktárca József nádor téri épületét.