Csorbul a szakszervezeti tisztségviselők védettsége

Módosul a munka törvénykönyve

A hároméves új munka törvénykönyve a jogalkalmazás egységesítése miatt módosul, a lényeges szabályok azonban változatlanok maradnak a kormány honlapján hétfőn megjelent módosítási tervezet indoklása szerint.

 

    A várhatóan jövő év első napján hatályba lépő módosítások között szerepel, hogy az elektronikusan elkészített munkaszerződést 5 napon belül „papíralapú formátumban” is át kell adni a munkavállalónak.


    A munkaadó továbbra sem mondhat fel várandós nőnek, továbbá annak, aki „emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt áll”. Mindkét tényről a munkavállalónak tájékoztatnia kell a munkaadóját ahhoz, hogy felmondási védelem alatt álljon. Újdonság ugyanakkor, hogy amennyiben a munkavállaló a tájékoztatást a felmondás után adja meg, akkor a közlést követő 15 napon belül a munkaadó a felmondást még visszavonhatja ( de ez nem kötelessége).


    Végkielégítés jelenleg a munkáltató felmondása, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár. A módosítás a munkavállaló azonnali hatályú felmondása – a munkáltató jogsértése – esetén is kötelezővé teszi a végkielégítést. Sőt, a munkavállalót – azonnali hatályú felmondása esetén – a felmondási időre járó távolléti díj is megilleti.


    Amennyiben a munkaadó jogellenesen mondott fel a munkavállalónak, ez utóbbi a felmondási időre járó távolléti díjra jogosult jelenleg. A módosítás a távolléti díj kétszeresében határozza meg ezt a járandóságot.


    A munka törvénykönyve felsorolja azokat a felmondási jogsértéseket, amelyeknél a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt a munkavállaló kérésére. Ebből a felsorolásból a módosítás kihagyja a következőt: a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaviszonyának, a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.


    A munka törvénykönyvéhez kapcsolódva több más törvény módosítását is tartalmazza a tervezet. Így például a polgári perrendtartásba is bekerül egy új szabály. Amennyiben munkaerő kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló indít pert, azt a munkavégzés helye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kell megindítania. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha utólag perel, ilyenkor is a jogsértéssel érintett munkavégzés helyszíne szerinti bíróság jár el.