Deviza- vagy forinthitel? – Mindegy, ez lesz mostantól (3.)

Benyújtotta a kormány a parlamentnek a “fair bankrendszerről” szóló törvényjavaslatot, amely minden meglévő és új lakossági hitelre vonatkozni fog, így a hamarosan forintosítandó devizahitelekre is. A törvény értelmében a rövidebb (3 éven belüli) futamidejű hiteleken túl csak referenciaalapú és legalább 3 évig fix kamatozású hitelek lehetnek érvényben Magyarországon, az egyoldalú szerződésmódosításokat pedig az MNB-vel egyeztetett új (kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási) mutatók szabályozzák. Részletesen szabályozza a javaslat a bankok tájékoztatási kötelezettségét és a szerződésmódosítások, -felmondások feltételeit is. A devizahitelek forintosítás utáni kamatszintjéről a közeljövőben dönthetnek, a forintosításról szóló törvényjavaslat pedig várhatóan pénteken érkezik.

 
 


Mit tartalmaz a törvényjavaslat?

A parlamentnek kedden délután benyújtott törvényjavaslat alapjaiban írja át a lakossági hitelekre vonatkozó szabályozást.

 

 
A törvényjavaslat legfontosabb részei
  • a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettség hatékonyabbá tétele,
  • a hitelszerződés módosítására vonatkozó új rendelkezések,
  • a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályok,
  • a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezések,
  • az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályok,
  • a devizahiteles elszámolásról szóló 2014. évi XL. törvény módosításáról szóló rendelkezések.
A szerződésmódosításokkal kapcsolatban eltérő szabályok irányadóak a 3 évnél rövidebb futamidejű hitelekre, valamint a 3 évnél hosszabb futamidejű hitelekre (lásd alább).

Néhány fontos rendelkezés a törvényjavaslatból:

  • A bankok kötelesek a hitelszerződések mintaszövegét a honlapjukon hozzáférhetővé tenni.
  • A jelzáloghitelek és az ingatlanlízing esetén kötelesek a szerződés tervezetét legalább 7 nappal az ügyfél rendelkezésére bocsátani (a részletszabályokat az NGM rendeletben határozza majd meg).
  • Csak hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan.
  • Az egyoldalú szerződésmódosításokra a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult csak a bank.
  • Késedelembe esés esetén csak akkora lehet a késedelmi kamat, mint az ügyleti kamat kétszerese, de legfeljebb a THM-plafon.
  • Lakáscélú hitelek felmondása esetén a felmondást követő 90. napon túl nem lehet magasabb a késedelmi kamat, költség, díj az ügyleti kamat, költség és díj összegénél.
  • Az adós díjmentesen mondhatja fel a hitelét, ha a kamatperiódus lejárat után hátrányosan változik számára a kamat, illetve a kamatfelár.
  • A felmondást 60 nappal a kamatperiódus lejártát megelőzően kell jelezni, és a fennálló tartozást a kamatperiódus utolsó napjáig kell rendezni.
  • Az előtörlesztés máskor is megilleti az adóst. Az előtörlesztési díj maximuma az előtörlesztett összeg 1%-a, jelzáloghitelek esetén a 2,5%-a.
  • A hitelszerződésnek meghatározott tartalmi elemei vannak. Ha valamelyik hiányzik a szerződésből, a szerződés érvényes, de a bank szerződésszegést követ el az adóssal szemben, a kárt pedig köteles megtéríteni.
  • Mostantól a kezesekre és a zálogkötelezettekre is alkalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatásra és az előtörlesztés lehetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket.
  • Az MNB jóváhagyásával a bankok érdekképviseleti szervei minta üzletszabályokat dolgozhatnak ki, ami nem versenytörvénybe ütköző magatartás.
  • Német és osztrák minta alapján “szeretné” a törvény, ha a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket alkalmaznának az áláthatóság érdekében.
  • A hitelek folyósítási díja nem lehet nagyobb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 ezer forintot,
  • a bankok jogosultak a hitelkeret rendelkezsére tartása esetén díjat felszámítani, ez azonban nem lehet magasabb az ügyleti kamat 50%-ánál,
  • A már meglévő szerződések esetében február 1-jéig kell a bankoknak módosítaniuk Általános Szerződési Feltételeiket és üzletszabályzataikat, ami a törvény hatálybalépésekor a fennálló szerződések részévé válik.
  • A törvény néhány kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba (korábbi jelzések alapján már ezen a héten tárgyalja az Országgyűlés).

 

 
Devizahitel-szempontból miről is van szó?
 
Jelenleg az alábbi 3 lépést ismerjük a lakossági devizahitelek átalakításával kapcsolatban. A fair bankrendszerről szóló törvény ennek a 3. pillére, egyúttal más meglévő vagy új hitelekre egyaránt vonatkozni fog.
  • Elszámolás: 2015 februárjában elszámolnak a bankok a tisztességtelennek nyilvánított feltételekkel (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) a devizahitelesek döntő többsége felé. Összesen több mint 900 milliárd forintot írnak nekik jóvá. A jelenlegi devizahitelesek tőketartozása átlagosan az ötödével csökkenhet a Portfolio becslései szerint, a devizahitelek kamatszintje pedig elvileg visszaáll az eredeti (szerződésben szereplő) szintre.
  • Forintosítás: ezzel egyidejűleg (vagy legkorábban ekkor) megtörténhet a jelzálog fedezetű (lakáscélú és szabad felhasználású) devizahitelek forintosítása is, amelyek a bankok lakossági devizahiteleinek 93%-át teszik ki összegük alapján. A forintosítás révén megszabadulnak az ügyfelek az árfolyamkockázattól. A frankhiteleket 256,47, az euróhiteleket 308,97, a jenhiteleket pedig 2,163 forintos árfolyamon (nagyjából a mostani piaci árfolyamon) forintosítják majd, tehát a forintosítás önmagában nem csökkenti tovább az elszámolás során megcsappant tartozást.
  • Fair kamatozás: A január 1-jén életbe lépő, fair bankrendszerről szóló törvény pedig meghatározza, milyen feltételek mellett változtathatnak kamatot a bankok az összes lakossági hitel, többek között a már forintosított devizahitelek esetében.

Egyoldalú szerződésmódosítások 1.: a 3 évnél rövidebb hitelek kezelése

A törvényjavaslat a legfeljebb 3 éves futamidejű hitelek két típusát különbözteti meg:

  • fix kamatozású hitelek,
  • referencia-kamatlábhoz kötött hitelek.

Fix kamatozású hitelek esetén a teljes futamidő alatt kamatemelésre nem kerülhet sor. Referencia-kamatlához kötött hitelek esetén a referencia kamat szintje (pl . BUBOR, LIBOR) változhat, ez azonban automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a referencia-kamatlábat az MNB honlapján közzé kell tenni. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetén a kamatszint másik összetevője a kamatfelár, amelynek fixnek kell lennie, vagyis a futamidő alatt nem változtatható meg. Mindez azt jelenti, hogy a 3 évnél rövidebb futamidejű hitelek esetén egyoldalú szerződésmódosításra a fogyasztó számára hátrányos módon nem kerülhet sor, kizárólag a referencia kamat szintje változhat.

Egyoldalú szerződésmódosítások 2.: a 3 évnél hosszabb hitelek kezelése

A törvényjavaslat a 3 évnél hosszabb futamidejű szerződések esetén is két kategóriát
különböztet meg egymástól:

  • referencia-kamatlábhoz kötött hitel;
  • változó kamatozású, legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitel

.A referencia-kamatlábhoz kötött hitelek esetén a referencia kamat szintje ezeknél a hiteleknél is változhat, ez azonban nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. Ezeknél a hitelszerződéseknél — szemben a 3 évnél rövidebb futamidejű szerződésekkel — a kamatfelár is változhat. Ennek azonban az a feltétele, hogy a hitelező legalább 3 éves kamatperiódusokban előre rögzítse a kamatfelárat. A kamatfelár egyoldalúan tehát csak a kamatperiódus letelte után módosítható. További feltétel, hogy a hitelező a szerződésben egy kamatfelár-változtatási mutatót határozzon meg, amelyről a hitelfelvevőt a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell.

A változó kamatozású hiteleknél a kamatszint ugyancsak a legalább 3 éves kamatperiódus elteltével módosítható. További feltétel egy kamatváltoztatási mutató, vagyis egy objektív index meghatározása. A hitelező ez alapján a közzétett és a hitelszerződésben is rögzített kamatváltoztatási mutató alapján jogosult egyoldalúan a kamatperiódus letelte után a szerződéses kamatot módosítani.

A kamatváltoztatási mutató a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó viszonyszám. További feltétel, hogy kívül álljon a hitelező üzleti körén és a hitelező által előre nem látható, tőle független, általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást fejezzen ki. A kamatváltoztatási mutatóra a hitelezőnek nincs semmilyen ráhatása.

A hitelszerződésben a kamatszint, illetve a kamatfelár a teljes futamidő alatt legfeljebb 5 alkalommal módosítható.

Új mutatók: kamatfelár-változtatási és kamatváltoztatási

A hitelező az általa alkalmazni kívánt egy vagy több kamatváltoztatási mutatót, a kamatfelár-változtatási mutatót, valamint a referencia kamatlábat köteles az MNB-nek bejelenteni. A hitelező egy szerződésben természetesen csak egyféle kamatváltoztatási mutatót, kamatfelár-változtatási mutatót, vagy referencia kamatlábat alkalmazhat. Az MNB ezeket az adatokat a honlapján a bejelentéstől számított 30 napon belül közzéteszi. Az MNB kizárólag a közzététel elutasításáról hoz külön határozatot, amely ellen bírósági úton van helye jogorvoslatnak.

A hitelező a kamaton kívül a díjat és a költséget is módosíthatja egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan. A törvényjavaslat ezzel kapcsolatban azt mondja ki, hogy a hitelező csak a szerződésben tételesen meghatározott költséget módosíthat. A módosításnak arányosnak kell lennie a költség növekedésével. Ehhez hasonlóan a díjakat is tételesen rögzíteni kell a szerződésben (ez alól csak a hitelfolyósítási díj, a rendelkezésre tartási díj, valamint az előtörlesztési díj kivétel, amelyek a hitelező százalékosan határozhat meg). Díjat a hitelező legfeljebb a KSH által közzétett fogyasztói árindex mértékével emelhet. A költséget és a díjat a hitelező évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal módosíthat. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott költségek és díjak pedig csak forintban állapíthatóak meg.