Devizahitelek: két héten belül jöhet a Kúria indoklása

Hamarosan minden érdeklődő megtudhatja, hogy a Kúria milyen indokok alapján hozta meg hétfői jogegységi döntését a devizaügyekben, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet – mondta a Magyar Nemzetnek adott, a lap szombati számában megjelent interjújában Simonné Gombos Katalin, a legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője.
 

Hozzátette: a részletes érvelés alapján számos összefüggés világossá válhat, az indokok segíthetnek a jogegységi határozat egyes elemeinek pontos megértésében.

Úgy vélte, a Kúria jogegységi tanácsa tisztázta a devizaügyekben döntést igénylő eddigi kérdéseket, s a határozatból akár a törvényhozók is leszűrhetnek következtetéseket a maguk számára.

A szóvivő ugyanakkor arról is beszámolt, hogy megkezdte munkáját egy új szakmai elemző csoport. A grémium azt a lényeges kérdést járja körül, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az érvénytelen kölcsönszerződéseknél. A szakmai csoport az év végére fejezheti be a munkáját.


 
 
Miről döntött hétfőn a Kúria?
1. A lakossági devizahitelek azon rendelkezése, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen. (Ez az összevont válasz a Kúria 1. és 2. kérdésére)

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelen, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell itt figyelembe venni. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint összefoglalva: minden olyan szerződésmódosítás tisztességtelen, amelyre a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt. (Esélyes, hogy a devizahitelek jelentős része ide tartozik.)

3. A vételi és az eladási (különnemű) árfolyamok alkalmazása, vagyis az árfolyamrés tisztességtelen, emögött ugyanis nem áll szolgáltatás, illetve alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.