Devizahitelesek: az autóhitel több mint fele visszajárhat

A devizahitelesek megmentésekor elsősorban a lakáshitelesekre szoktunk gondolni, pedig sok esetben az autóhitelesek is igen nagy bajba kerültek a devizában eladósodás és az autó elértéktelenedése miatt. Kiszámoltuk, mennyi jár vissza az autóhiteleseknek a jegybank képlete alapján, megdöbbentő számokat kaptunk.

 
 

Korábbi cikkünkben kiszámoltuk, hogy mennyi járhat vissza egy devizaalapú lakáshitelesnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elszámolási szabályai szerint, vagyis, ha minden egyes jogosulatlanul elvont összeget tőke-előtörlesztésként kell elszámolni.

Mennyi jár vissza az autóhiteleseknek?

Egy másik korábbi cikkünkben említettük, hogy az autóhitelek esetén jóval nagyobb volt az egyoldalú kamatemelés mértéke, mint a lakáshitelek esetén. Ezért hiába volt jóval kisebb a felvett összeg, mégis jelentős összeg járhat vissza az autóhiteleseknek.

A példánkban egy 2007-ben, öt évre felvett (2012-ben lejárt), kétmillió forint értékű, svájci frank alapú hitelt számoltunk újra, tehát egy már kifizetett szerződésről beszélünk, így ebben az esetben a képzeletbeli adós készpénzre számíthat. Lényeges, hogy a jegybanki adatokkal számoltunk, így a ténylegesen visszajáró pénz ehhez képest nagy mértékben eltérhet, a visszajáró pénz alapvetően öt tényezőtől függ:
  • Árfolyamrés mérete (mekkora volt az eltérés az MNB középárfolyamához lépest)
  • Kamatemelés mértéke és időpontja
  • Hitelfelvétel időpontja
  • Futamidő
  • Felvett összeg

A fenti feltételek mellett a törlesztőrészlet már nem csökkenhet, ezért készpénzként kapnánk meg

a visszajáró összeget, ami összesen 1 millió 173 ezer forintra rúg.

Ebből az árfolyamrés miatt visszajáró rész 162 ezer, míg az egyoldalú kamatemelés miatti rész 1 millió 11 ezer forintot tesz ki.

Ez egy igen jelentős összeg a felvett hitelhez képest, annak mintegy 59 százaléka, vagyis jóval több, mint a fele.

Ennek oka, hogy az autóhitelek esetén az egyoldalú kamatemelés mértéke jóval nagyobb volt, mint a lakáshiteleknél, így a visszajáró összeg is arányosan nagyobb lehet, mint jelzálog fedezetű hiteleknél.

 
Számításunk lépései:
  • A folyósított összeg devizában megadott mértéke alapján ki kell számolni a törlesztőrészleteket az adott kamatozással.
  • A ténylegesen kifizetett törlesztőrészletekből ki kell vonni az átszámolt hitel törlesztőrészleteit, így megkapjuk a többletfizetés mértékét.
  • A többletet minden hónapban le kell vonni a tőketartozásból.
  • A most fennálló tőketartozásból ki kell vonni az átszámolt tőketartozást, így megkapjuk azt az összeget, amennyivel a tőketartozásunk csökken, ez az összeg “jár vissza” az ügyfeleknek.


Mit kell tennünk, hogy megkapjuk a pénzt?

Ahhoz, hogy megkapjuk a pénzt, be kell jelenteni a lakhelyünket, ha megváltozott, mivel ide küldi a dokumentumot az elszámolásról a hitelező. Ha nem változott meg a lakcímünk, akkor a banknak automatikusan meg kell küldenie az elszámolást.

Kattints! Megvan, mikor forintosítják a devizahiteleket


Mivel megszűnt szerződésről van szó, ezért a fentieken túl meg kell adni a bankszámlaszámunkat is a hitelt nyújtó banknak. Megtehetjük egyébként azt is, hogy a bankfiókban vesszük fel a pénzt. Ennek részleteiről a hitelező köteles tájékoztatni meglévő és volt ügyfeleit egyaránt (ez alól kivételt jelentenek a kedvezményes végtörlesztők és a Nemzeti Eszközkezelők ügyfelei).

Mikor kaphatjuk meg a visszatérítést?

Az, hogy mikor kapjuk meg a pénzt, elsősorban attól függ, hogy a bankunk perre ment-e az állam ellen, vagy esetleg az MNB adott be keresetet ellene. Ezek ugyanis befolyásolják azt, hogy mikor juthatunk a pénzhez, sőt, az sem mindegy, hogy milyen per indult. A határidőket az alábbi táblázaton láthatod:

A cikkhez tartozó képet itt nézhetik meg: tovább»