Durva adatok jöttek a magyar nyugdíjakról

Hiánypótló kiadvány

Hiánypótló kiadvánnyal rukkolt elő a Költségvetési Felelősségi Intézet – elkészítette 2015-ös büdzsé közérthető prezentációját. Számos országban – például Fülöp-szigeteken – a kormány ezt magától elkészíti.

  Citizen Budget avagy Polgárok költségvetése címmel készített egy rövid, négyoldalas elemzés a 2015-ös költségvetésből a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI). Az anyagot a KFI vezetője, Romhányi Balázs mutatta be, és a 2016-os költségvetés kapcsán útnak indították a „Civelek költségvetése” projektet is. Az anyag vizuálisan ábrázolja a költségvetés funkcionális kiadásait és a bevételeit. A polgárok költségvetése számos országban a költségvetési törvény része, egyfajta valódi elszámolás az adófizetők felé az állam által beszedett adók felhasználásáról. A magyar költségvetésben eddig 2010 előtt voltak erre irányuló interaktív próbálkozások, kalkulátorok, de azóta nem volt ilyenre példa.
 
  A költségvetés funkcionális kiadásait a költségvetési törvény ismerteti – bár tavaly ennek a GDP-arányos bontása már kimaradt az 1000 oldalas javaslatból. A KFI által most készített kiadványban is szembetűnő, hogy az államháztartás kiadásait milyen mértékben determinálják a szociális kiadások, ezen belül a nyugdíjkiadások. 2015-ben 5151 milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből a jóléti kiadásokra, ez az összes kiadás 32,1 százaléka.
 
  A legnagyobb falat a nyugdíjkiadások évről-évre növekvő tétele; az idén az öregségi ellátásokra 3010 milliárd forintot költenek az adófizetők – ez az összes kiadás 18,7 százaléka. Az állam működési kiadásaira 2633 milliárd forint jut, ez meghaladja az egészségügyre (1339 milliárd)  és az oktatásra (1560,1 milliárd) fordított forintokat.
 


  Nem csak a kiadások, de a bevételekről szóló összeállítás is nagyon tanulságos: ma 62 különféle adót vett ki az állam, ám a bevételek négyötöde összesen hét adóból folyik be. A legtöbb bevételt a forgalmi adó szolgáltatja, ebből a forrásból 3171 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe a tervek szerint.
 
  A második legnagyobb tétel a szociális hozzájárulási adó, ami a munkaválói tb-járulékot takarja, ebből a forrásból 2382 milliárd kerül az államháztartásba. A munkavállalók még további 1585 milliárd forint járulékot fizetnek társadalombiztosítási alapokba, így járulékokból összesen 3967 milliárd forint kerül ide. Ezzel szemben megy a tb-kiadásokra 4801 milliárd forint vagyis 833 milliárd forintos mankót kap a költségvetésből a tb.
 


  A bevételek közül nagyságrendileg még a jövedéki és a társasági adó adó emelhető ki, ezzel a hetes lista végére értünk. Ezen kívül persze még léteznek a költségvetésben meghatározó – száz milliárd forintot meghaladó éves bevételt termelő – tételek, ám a KFI ábrájából az is világosan kiteszik, hogy több mint három tucat olyan adónem létezik, amelynek éves bevétel nem vagy épp eléri az öt milliárd forintot. A KFI az elemzésben ugyan nem vetette fel, de ezen adónemek fenntartása,behajtása – a teljes társadalmi költséggel számolva – már inkább viszik a pénzt.