Égbe szöknek a helyi adók? – Tiltakoznak az önkormányzatok

A szociális juttatások kikerülése a feladatalapú finanszírozásból az egész önkormányzati pénzügyi támogatási rendszer ellehetetlenedését eredményezi – véli a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége, amely a jelenlegi helyi adókörön túl “további települési adótárgyakat” nem lát a lakosság teherviselő képességének ismeretében. 

 
 
 


A szervezet közleménye többek között kifejti (kiemelések tőlünk), hogy “A TÖOSZ elnöksége a jelenlegi helyi adókörön túl további települési adótárgyakat nem lát a lakosság adóteher képességének ismeretében. Az elnökség nem támogatja azt a kormányzati javaslatot, amely a helyi iparűzési adó elsődleges felhasználási területének a szociális juttatások biztosítását jelöli meg. A szociális juttatások kikerülése a feladatalapú finanszírozásból az egész önkormányzati pénzügyi támogatási rendszer ellehetetlenedését eredményezi. Amennyiben a kormányzati szándékok valóságossá válnak, az önkormányzatok jelentős része a feszültségek színterévé válik.

Szerintük “a költségvetési törvényből egyértelműen kitűnik, hogy az önkormányzatok mozgástere kisebb lesz mint, az elmúlt évben. A teljes önkormányzati szektor kb. 300 Mrd FT-os döntési kompetenciában van a 2500 Mrd Ft-os kiadási nagyság mellett. Ilyen alapon önkormányzatiságról csak a települések 10 %-ánál beszélhetünk. Az állam a helyi beszedett adó 60%-át betudja a kötelező feladatok ellátásához. A szociális feszültségek még jobban lecsapódnak és főleg ott, ahol eddig is szegénység volt. Nem engedhetjük, hogy ezeket a településeket az állam magára hagyja. Fejlesztések területén megállapítható, hogy önerős fejlesztés nagyon kevés lesz, uniós fejlesztés tekintetében mindenképpen a beruházási alaphoz kell fordulni. Működtetéshez kapcsolódó pályázati támogatás nincs, ezért javasoljuk a területi kiegyenlítő támogatás visszaállítását.”

Részletes megjegyzésként, javaslatként kifejtik, hogy:

“1.Nem elfogadható, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának előirányzata – 12,5 Mrd Ft – kikerült a költségvetésből, mondván, hogy a megjelölt célok az uniós forrásokból finanszírozhatóak lesznek. Az adósságrendezés teljes kérdéskörének lezárásához garantálni kell a nem érintett önkormányzati kör megfelelő kompenzálását.

2.Miközben a polgármesterek bérére vonatkozó Mötv szabályozás nem változott, továbbra sem szerepel a költségvetésben a polgármesteri bér fedezete, miközben a polgármesteri funkció kötelező feladat. Szintén nem biztosított az alpolgármesterek javadalmazásának pénzügyi feltétele. A polgármesteri, alpolgármesteri bér fedezetét a feladat alapú finanszírozásban megfelelő módon biztosítani kell valamennyi település tekintetében.

3.Nem megnyugtató a közszféra bérezésének helyzeteazáltal, hogy a köztisztviselők, valamint az eddigi bérfejlesztéssel nem érintett mindazon közalkalmazottak bérrendezése nem jelenik meg a jövő évi költségvetésben. Ennek következtében a közszférán belül kialakult feszültség továbbra is fenn áll.

4.Nem támogatható az e-útdíj kompenzációnak megszüntetése az érintett önkormányzatok adóbevételére vonatkozó hatása miatt.

5.A közfoglalkoztatási rendszer további bővülése nem lehetséges, ha nincsen megfelelő számú és megfizetett munkavezető, irányító, akik képesek szervezni, vezényelni és ellenőrizni ezt a tevékenységet. A közérdekű munka szervezésének és biztosításának állami anyagi támogatás és szakmai feltétel nélkül az önkormányzatokra hárítása nem fogadható el és nem teljesíthető.

6.A központi orvosi ügyelet megint nem került be a támogatások közé. 50 ezer fő populáció alatt még társulási formában is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel.

7. 30 Mrd Ft-os kerettel javasoljuk a TEKI pályázatok visszahozását. Nincs működtető eszközökhöz kapcsolt fejlesztési és pótlási forrás.

8.Nem támogatható semmi olyan újabb feladat, amelynek megvalósításához szükséges központi forrás nem áll rendelkezésre.”