Egy magyar cég kipróbálta a négynapos munkahetet, és nagyon bejött mindenkinek

 A dolgozók kipihentebbek, elégedettebbek

Van magyar cég, ahol csütörtökig dolgoznak napi tíz órát, és a munkások odavannak érte. 75 év lesz így a nyugdíjkorhatár? – olvasható a Népszabadságban.

A világ egyre több helyén és egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a technológia, a robotizáció fejlődésének következtében markánsan megváltozhat a heti, napi munkarend, azaz egy héten kevesebbet kellene dolgozni.

Nem kell azonban messzire menni, hazánkban is akad egy cég, amelyik már kipróbálta a négynapos munkahetet, és az alkalmazottjai annyira odavannak érte, hogy jó ideje így dolgoznak.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében székelő, fakerítéseket, korlátokat kizárólag kézzel készítő Nyakigláb Kft. vezetője, Kusinszki András lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a négynapos munkahét bő két évvel ezelőtti bevezetése abszolút megérte. Akkor a dolgozók megkérdezésével úgy döntött, hogy a hét első négy napján egy órával korábban kell kezdeni, majd egy órával később kell befejezni a munkát. Szociális, emberi és gazdasági indoka is volt a meggondolásnak, s mind helytállónak bizonyultak.

Az alkalmazottak ugyanazt a munkát elvégzik, sőt, sokszor többet is egy hét alatt. Cserébe van egy szabadnapjuk pénteken, amikor ügyes-bajos dolgaikat elvégezhetik, s nem kell fölösleges szabadságot kivenniük. Tapasztalata szerint munkavállalói lojálisabbak, s úgy véli, nagyon nehéz lenne a Nyakiglábtól most szakembert elcsábítani, ami az általános munkaerőhiány közepette nem kis fegyvertény. A dolgozók kipihentebbek, elégedettebbek. Nem rabszolgaként kell velük bánni, a megbecsülésük a vállalkozás számára is kifizetődő – hangsúlyozta.

„A kisördög bennem volt persze, amikor a változtatást bevezettük. Az járt a fejemben, hogy ebben a helyzetben egy üres pénteket kell fizessek, de valójában nem, hiszen azt az időszakot a korábbi napokon ledolgozzák. Így a heti munkaidő 40 óra. Az egyheti szabadság pedig egy hétre szól, nem négy napra.” A Nyakiglábnál valóban általános az elégedettség, hiszen Kusinszki minden év elején megkérdezi, maradjon-e a felállás, s eddig a dolgozók a rendszer mellett tették le a voksukat. Ennek ellenére sem közel, sem távol nem akad, aki követné példájukat idehaza. Ismereteik szerint nincs olyan vállalkozás, aki hasonló módon működne.

 „Hitetlenkednek a cégek, amikor erről mesélek. Tavaly, amikor hír volt rólunk, akkor volt egy komolyan érdeklődő vállalkozás, aki tapasztalatokról való beszámolót kért, de idővel eltűnt.”

Magyarországon nem tudunk olyan nagyipari vállalatot, amely négynapos munkahét mellett működne. Ilyen hír csak a kisvállalkozásnak számító Nyakiglábról jutott el hozzánk is – ezt már László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke mondta lapunknak.

Pedig lenne min gondolkodni, mert a technológia fejlődésével szerinte tíz éven belül megérkezik ez a probléma.

Arra persze itthon már volt példa, hogy a termelés ingadozása mellett – de inkább miatt – kevesebbet kellett dolgozni, főként a 2008-ban kitört világválsággal járó keresletcsökkenést így kezelték le több cégnél. Jártak már el így több autóipari vállalatnál vagy a Dunaferrnél is. A Nokiánál pedig egy olyan rendszert vezettek be, amely szerint a hét egy napját egy „virtuális időbankba” helyezték el. Ennek tartalmát idővel, akár egy év múlva lehívták volna. Ez azonban az üzem bezárása miatt már nem valósult meg.

A megszokottnál rövidebb munkahét témáját feszegetők között igazi nagyágyú is akad.

A Forbes magazin idei listáján a világ negyedik leggazdagabb emberének tartott mexikói milliárdos, Carlos Slim a Bloombergnek augusztus elején adott interjújában beszél a négynapos munkahétről, amely rá­adásul már nem is csak vízió.

Cégénél, Latin-Amerika egyik legnagyobb telekommunikációs vállalatánál, a Telmexnél ezzel kapcsolatban már lépéseket is tett, s a lehetőséget a dolgozók 40 százaléka el is fogadta.

Az üzletember jelezte, hogy a munkaidő csökkenése egyáltalán nem új keletű dolog, így nem is valamiféle gazdaságromboló folyamat. Arra emlékeztetett, hogy a múlt század elején még hatnapos munkahéten 72 órát dolgoztak az emberek, amely több lépcsőben olvadt a jelenlegi heti 40 órára. Ez azonban nem a vége a történetnek – mondja. Ahogy korábban, úgy most sem áll meg az ipar és a technológia fejlődése. A gépek számos feladatot elvégeznek majd helyettünk. Így muszáj a munkarendhez hozzányúlni, hiszen az emberek egyre kevesebbet lesznek kénytelenek munkával törődni, tölteni. Ennek egyik megoldása lehetne már nem is a négy-, hanem a háromnapos munkahét, ilyen foglalkoztatás mellett pedig az alkalmazottak is később, például 75 éves korukban vonulnának nyugdíjba.

Ez ráadásul a gazdaság egyéb területeire kedvező hatást gyakorolna, hiszen az emberek több szabadidejére épülő szolgáltatások iránt nőhetne a kereslet. Rá-adásul szerinte az ilyen módon alkalmazott munkavállalók hatékonyabban tudnának a feladataikkal foglalkozni.

A németek is gondolkodnak róla

Hogy a probléma valós, azt az is bizonyítja, hogy Németországban komolyan foglalkoznak a kérdéssel. A gondolkodás iránya szinte teljesen egybeesik a Carlos Slim által alkalmazott renddel. Azaz kevesebbet kellene dolgozni egy héten, cserébe viszont hosszabb ideig maradna alkalmazásban az ember. Ezzel szociá-lis és társadalmi kérdéseket is kezelni lehetne, azaz hogy az egyre inkább elöregedő társadalmakban mit kezdünk az emberekkel a mind kevesebb munkalehetőség mellett.

Forrás: Népszabadság