Egyelőre nem lesz döntés

 Új javaslatok a szakszervezetek részéről a munka törvénykönyvéhez

Nem várható döntés a munka törvénykönyvének módosításáról ezen a héten, mivel a kormány képviselői a jövő hétre hívták össze a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumát, ahol a szociális partnerek javaslatait is várják – tudta meg a Magyar Idők. A szakszervezeti javaslatban egyebek mellett a munkaidőkeret 36 hónapra emelése és a pihenőnapok szabályozása is eltér az Országgyűlés előtt lévő tervezettől. A munkaadóknak még nincs egységes álláspontjuk.

Várhatóan nem szavazza meg jelenlegi formájában az Országgyűlés a munka törvénykönyvének módosítását, mivel a kormány megvárja a szakszervezetek javaslatait, és a kérdés napirendre kerül a jövő héten esedékes, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) ülésén – értesült a Magyar Idők. Korábban mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal élesen bírálta a törvénytervezetet, mivel annak benyújtását nem előzte meg szélesebb körű érdekképviseleti egyeztetés. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ugyanakkor fogadta a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok elnökét egyeztetéseket ígérve, a szakszervezetek pedig már el is készítették javaslataikat.

A két szakszervezet közös, lapunknak eljuttatott javaslatából kikerülne a jelenlegi egyéves munkaidőkeret három évre hosszabbítása. Indoklásuk szerint amellett, hogy átláthatatlanná, kaotikussá tenné a már most is nehézkes munkaidő-kezelést, az uniós irányelvekkel sincs maradéktalanul összhangban. Jelenleg már a két-három hónapos munkaidőkeret megállapítása is jelentős adminisztrációs terhet jelent. Kizárólag abban az esetben lenne elfogadható a 36 hónapos keret, ha a jelenleg jellemző vállalati kollektív szerződések helyett ágazati vagy országos szintű megállapodásokat lehetne tető alá hozni, erős, a munkavállalókat védő garanciákkal. Minden más esetben legfeljebb 12 hónap maradna a munkaidőkeret.

A súlyos visszaélések elkerülése érdekében a szakszervezetek kihúznák a jelenlegi javaslatból azt, hogy a munkavállaló hozzájárulásával is módosítható a munkaidő-beosztás, mivel súlyos visszaéléseket eredményezhet, hogy a dolgozó milyen nyomásgyakorlás után adja hozzájárulását. Amennyiben ez a pont mégis megmaradna, akkor az érdekképviseletek szerint kizárólag írásos hozzájárulásról lehet szó.

A szakszervezetek szintén kifogásolják a kötelező pihenőnapra vonatkozó rendelkezést. Az Országgyűlés előtt lévő tervezet ugyanis havonta legalább egy pihenőnap kiadását írja elő, tehát a munkaidőkeretben foglalkoztatottakat a munkaadó akár arra is kötelezheti, hogy heteket dolgozzanak végig folyamatosan, pihenés nélkül. A megfogalmazás amellett, hogy pontatlan, súlyos visszaélésre adna lehetőséget a munkaadóknak, a szakszervezetek ezért legalább heti két pihenőnap beiktatását javasolják.

A szakszervezetek a május elejére összehívott vkf-ülésen a mostani, munkaidő-szervezéssel kapcsolatos vita mellett szeretnék, ha a 2012 óta tárgyalt egyéb, a munka törvénykönyvét érintő javaslatokról is egyeztetnének. Kiemelten kérik a jogellenes elbocsátások szabályozását annak érdekében, hogy ilyen esetekben lehessen szankcionálni. A korábbi, a munka törvénykönyvét érintő egyeztetéseken több témában is konszenzus alakult ki a munkaadói, a munkavállalói és a kormányoldal között, ám ezeket a jelenlegi, egyéni képviselői módosító javaslat nem tartalmazza. A Liga és a Munkástanácsok arra számít, hogy az Országgyűléshez új módosító javaslat érkezik, amely egyfelől megakadályozza a munkavállalók számára kedvezőtlen döntéseket, emellett figyelembe veszi a korábbi években tárgyalt pontokat is.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: a munkaadói oldalnak még nincs egységes álláspontja, de a május eleji vkf-ülésen ők is kifejtik véleményüket. Hozzátette: örvendetes, hogy a kormány hajlandó konzultálni a szociális partnerekkel a „munka alaptörvényéről”.

Az munka törvénykönyve az Országgyűlés előtt lévő egyéni képviselői módosító javaslatát a múlt héten kezdték tárgyalni a honatyák, ezután szinte az összes, hazánkban működő szakszervezet elhatárolódott a kezdeményezéstől. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap arról beszélt, osztja a szakszervezetek aggodalmát és támogatja a szélesebb körű konzultációt.

Forrás: Magyar Idők