Egyelőre semmi sem végleges a munka törvénykönyvével kapcsolatban

Bár több portál is összefoglalta már ősz óta a munka törvénykönyve tervezett módosításait, a helyzet az, hogy egyelőre nem végleges semmi. Vagyis nincsenek január elsejétől érvényes új szabályok, ahogy korábban belengették – írja a 24.hu.

 

   A kormány ugyanis, bár még tavaly a bérmegállapodáskor írásbeli ígéretet tett a szakszervezeteknek többek között arra, hogy 2015-ben módosítják A munka törvénykönyvét, ezzel adós maradt.

   Pedig szeptemberben nagy volt a nekibuzdulás: októberben kezdődő, széles körű társadalmi egyeztetést követően akkor azt ígérték, hogy november végére kerül a parlament elé a módosítás. Aztán lett egy tervezet, de azóta megint megakadt a gépezet.

Nem nyilvános okok és tervezet

  A Munka törvénykönyve változtatását számos körülmény indokolja, feltétlenül szükségessé ugyanakkor kizárólag a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások teszik – emlékeztetett a Hrportál.hu-n megjelent írásában a Liga Szakszervezet jogi szakértője, Kéri Ádám december közepén. Ennek megfelelően szerinte biztosra vehetjük azt, hogy a törvényjavaslatot egyszer benyújtják a parlament elé.

   Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy nem nyilvános az az ok, amely miatt a törvényjavaslat benyújtását a kormányzat felfüggesztette, így az sem nyilvános, hogy jelenleg a javaslat szövege egybeesik-e a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán közzétett szöveggel. A szakszervezet reményei szerint a változások több ponton érintik majd a felmondás, illetve a jogellenes felmondás szabályait, a kártérítési szabályokat, a munka- és a pihenőidő szabályait, a munkavédelem területét, valamint a szakszervezeti tisztségviselők védelmét. A köztulajdonban álló munkáltató kérdése a kormányzat számára különösen érzékeny, itt még lehet meglepetésekre számítani – jegyezte meg.

   Amit utoljára lehetett tudni a tervezett módosításokról

  A munka törvénykönyve tervezett jelentősebb változásait foglalja össze Pentz Edina, az RSM szakértője december eleji blogbejegyzésében, többször is hangsúlyozva, hogy csak tervezetről van szó.

   A munka törvénykönyvét érintő, 2016. január 1-től tervezett (helyesebben most már mondhatjuk azt, hogy nem tudjuk pontosan, mikortól tervezett) változások mellett a közszolgálatra vonatkozó joganyag, a munkavédelemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény is módosulhat. Némiképpen szigorodhatnak a felmondási szabályok és erősödhet a munkavédelem.

 –  Elsősorban a munkavállalók elektronikus nyilatkozattételének megkönnyítését szolgálhatja, hogy az elektronikus dokumentum akkor is írásbelinek minősül, ha a nyilatkozattevő azt nem látta el minősített elektronikus aláírással. Az Mt. tervezett módosítása egyértelműen kimondaná, hogy a munkáltató köteles a munkavállalóval kötött megállapodást, az elektronikus dokumentumban foglalt munkaszerződést, annak módosítását, vagy a felmondást a megállapodás megkötésétől ill. a nyilatkozat közlésétől számított 5 napon belül papíralapú formában a munkavállalónak átadni.

 – A munkaszerződésnek továbbra sem lenne kötelező érvényességi kelléke a munkavégzés helye, ha azonban ezt a munkaszerződés nem tartalmazza, akkor a munkavégzés helyéről a munkavállalót kötelező lenne tájékoztatnia a munkáltatónak.

  – Az apákat gyermekszületés esetén megillető 5 szabadnap a jövőben nem pótszabadság lenne, hanem „munkavégzés alóli mentesülés”.

  – A felmondást érintő szabályokat több ponton finomítanák. A munkáltató a felmondást annak közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatná, ha a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, hogy várandóssága, vagy a reprodukciós eljárásban való részvétele miatt felmondási védelem alatt áll. A munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősülne a jövőben.

  – A munkáltató jogellenes magatartása miatti azonnali hatályú munkavállalói felmondáskor a munkavállalót megilletné a végkielégítés. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a felmondási időre távolléti díj járna a munkavállalónak. A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén a munkaviszony helyreállítását a munkavállaló kérésére, arra az esetre is lehetővé kellene tenni, amennyiben a munkaviszony megszüntetése joggal való visszaélés tilalmába    ütközik.

 –  Változhat a naptári nappal nem egyező munkanap meghatározásának feltétele. A hatályos szabályozás szerint a naptári napon túl munkanap lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A módosítás tervezete szerint a naptári napon túli munkanap lehet megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet – naptári naptól eltérő munkanap tehát már nem a munkáltató döntésétől és működésétől, hanem a munkarendtől függene.

– Pontosítanák az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalmát: a tervezet szerint egyenlőtlennek kellene tekinteni a munkaidő-beosztást ha a munkáltató

     – a munkaidőt a napi munkaidőtől,

     – a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől: “a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg”,

     – a heti pihenőidőt a 48 óra/hét szabálytól eltérően osztja be.

 –  A munkaidőt csak munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén oszthatnák be egyenlőtlenül. A munkavállalót 2 pihenőnap illetné meg hetente, melyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók lennének. A szabályozás a megszakítás nélküli, többműszakos, illetve idényjellegű tevékenység a munkavállalók számára havonta legalább 1 pihenőnap beosztását írná elő.

  – A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet azon esetekben, amikor – pl. megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, vagy a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás esetén – a napi pihenőidő 8 vagy 7 óra, ennek alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra tartamot kell hogy elérjen.

 –  Bővülnének a szabadságra jogosító, munkában töltött időnek minősülő esetek, pl. az örökbefogadásra tekintettel megállapított gyermekgondozási segély folyósítása első 6 hónapjának időtartamával, de ide kerülnek a munkavégzés alóli mentesülésnek egyes esetei is.

  – A hatályos Mt. szerint alapbérként a kötelező legkisebb munkabér helyett a garantált bérminimumot kellene alkalmazni.

–   Változna a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének meghatározása. Változatlan feltétel maradna, hogy ehhez 18 és 6 óra között kell munkát végezni. A másik feltétel a “napi munkaidő kezdete időpontjának rendszeres változása” új definíciót kapna. A módosítás tervezete szerint a változás abban az esetben rendszeres, ha az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén legalább 4 órával eltér.

  – A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezésének vagy a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett elmaradt munkabér és rendszeres juttatás átlaga illetné meg a munkavállalót.

   Hogy mi lesz végül, az elvileg tavaszra derülhet ki.

Forrás: 24.hu