Egyre jobban kettészakad Magyarország

 Már 108 ezer forint a különbség egy szabolcsi és egy fővárosi polgár nettó átlagkeresete között

Egyre inkább számít, ki hol él az országhatárokon belül, ugyanis hatalmas a fizetések közötti különbség az egyes megyékben, és a szakadék évről évre nagyobb az ország keleti és nyugati megyéi, valamint a főváros között. A legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők havi nettó átlagbére között 2016-ban már 64 ezer forint volt a differencia az egy évvel korábbi 58 ezer helyett, míg egy fővárosi havonta átlagosan 108 ezer forinttal kapott több nettó fizetést, mint szabolcsi honfitársa. Egy évvel korábban még csak 97 ezer forint volt a különbség kettőjük fizetése között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyar Nemzet által elemzett friss adataiból.

A legtöbbet magasan a fővárosiak keresik, ott 2016-ban a nettó átlagkereset 226 030 forint volt, bő tizenhétezer forinttal több, mint 2015-ben (208 966 forint). Ettől még a leggazdagabbnak számító megye, Győr-Moson-Sopron is jócskán elmarad, ott ennél átlagosan havonta 44 ezer forinttal kerestek tavaly kevesebbet, nettó 182 561 forintot.

Komárom-Esztergom megyében ennél 10 ezer forinttal volt alacsonyabb az átlagkereset, míg Fejér megyében 15 ezerrel (167 597 forint). A top öt utolsó tagja Vas megye, ahol tavaly a nettó átlagbér 160 506 forint volt. Érdekesség, hogy a fővárost körülölelő Pest megye csak a hetedik a rangsorban nettó 159 209 forintos átlagbérrel. Az utolsó három helyen leszakadva Nógrád (133 906 forint), Békés (128 422) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye osztozik. Utóbbi az egyetlen, ahol még a 120 ezer forintot sem érte el a nettó átlagkereset, mindössze 118 420 forintot vittek haza tavaly a dolgozók átlagosan, ez ráadásul alig hétezer forinttal több az egy évvel korábbinál (111 680 forint).

A budapestieknek tehát már majdnem duplaakkora a nettó fizetésük, mint a szabolcsiaknak, és évről évre nagyobb a különbség, ahogy nő a bérszakadék az ország nyugati és a keleti határának szélén fekvő megyék között is. Fontos előrelépés, hogy 2016-ban a legnagyobb mértékben, 9,9 százalékkal Nógrád megyében emelkedtek a nettó átlagkeresetek, hiszen az észak-magyarországi megyének van hova felzárkóznia. Szomorú ugyanakkor, hogy a legkisebb bérnövekedés Somogy mellett éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, ahol alig 6,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek.

2016-ban egyébként a összességében hazai nettó átlagkereset 7,8 százalékkal nőtt a 2015. évihez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagbére – családi adókedvezmény nélkül – 175 000 forint volt.

A nemzetgazdasági ágak közül változatlanul a pénzügyi szolgáltatás, valamint az informatika és kommunikáció területén volt a legmagasabb a nettó átlagkereset (345 és 319 ezer forint), az itt dolgozók bére megközelítőleg kétszerese a nemzetgazdasági átlagnak. Ezzel szemben az egészségügyi és a szociális ellátásban, valamint a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók keresték a legkevesebbet (103 és 110 ezer forintot), az átlagtól mintegy 40 százalékkal elmaradva. Tavaly egyébként minden réteg foglalkoztatási mutatói javultak, a legfeljebb általános iskolát végzetteké éppúgy, mint a diplomásoké. Igaz, hogy míg a maximum nyolc osztályt végzetteknek még így is csupán 36,6 százaléka dolgozik (2015-ben 33 százalék volt ez az arány), addig a felsőfokú végzettségűek között 82 százalékról 84,4 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak aránya a 15–64 évesek körében. A szakmunkások foglalkoztatási mutatói is nagyon jók, közel háromnegyedük (74,1 százalék) volt foglalkoztatott tavaly, ami 2,5 százalékos javulást jelent. Csak utánuk következnek a sorban az érettségivel rendelkezők 69,6 százalékos mutatóval.

Nemek szerint vizsgálva a férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak, körükben a foglalkoztatási arány 73 százalékra nőtt, míg a nőké 60,2-re bővült. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nőknek most rosszabbak az esélyeik a munkaerőpiacon, mint a férfiaknak. Sokan ugyanis azért nem dolgoznak, mert kisgyermekükkel gyeden, gyesen vannak. Ezt mutatja az is, hogy a nők munkanélküliségi rátája (5,1 százalék) alacsonyabb a férfiakénál (5,2 százalék). Összességében 2016-ban a 15–64 éves népesség körében a munkanélküliek száma átlagosan 234 ezer fő volt, negyedével kevesebb az előző évinél, míg a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra csökkent. A munkanélküliség tavalyi szintje pozitív rekordot hozott: ez a legalacsonyabb adat az elmúlt huszonnégy évben.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat régiónként is megvizsgálta a foglalkoztatási adatokat. Eszerint 2016-ban mindegyik régiót bővülő foglalkoztatási arány és csökkenő munkanélküliségi ráta jellemezte. Leginkább Dél-Alföld munkaerőpiaci pozíciója javult: ott a foglalkoztatási arány 3,5 százalékponttal nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal alacsonyabb lett. A foglalkoztatás szintje továbbra is Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb, míg a legnagyobb munkanélküliséget az Észak-Alföldön mérték. A megyéket tekintve Győr-Moson-Sopron és Vas megyét jellemezte a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (2,1 és 2,6 százalék), miközben a legalacsonyabb foglalkoztatási arányt (59,9 százalék) és a legmagasabb munkanélküliségi szintet (11,6 százalék) is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérték.

Uniós összehasonlításban a jelenlegi 28 tagország átlagában a foglalkoztatási arány 67,1, a munkanélküliségi ráta 8,3 százalék volt. Mindkét mutató jelentős mértékben javult tavaly Cipruson, Horvátországban, Magyarországon, Spanyolországban és Szlovákiában, ezzel szemben Bulgáriát, Észtországot, Luxemburgot, Romániát és Szlovéniát csökkenő foglalkoztatási arány, míg Ausztriát, Dániát, Észtországot és Olaszországot növekvő munkanélküliségi ráta jellemezte.

Forrás: Magyar Nemzet