Egyre több szakszervezet tiltakozik a munka törvénykönyvének módosítása ellen

Módszereiben alattomos, tartalmát tekintve pedig aljas, a munkavállalók számára elfogadhatatlan a munkaidő-szervezés új szabályairól szóló, a munka törvénykönyvét módosító törvényjavaslat. Ezt mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője a parlament előtt lévő, a gazdasági bizottság által előterjesztett elképzelésről a Magyar Nemzetnek. A javaslat lényege, hogy a jelenlegi legfeljebb 12-ről 36 hónapra emelkedhet a dolgozók munkaidőkerete, azaz a napi 8, illetve a heti 40 órás munkának (készenléti jellegű munkakörök esetében legfeljebb 12, illetve 48 órának) a jövőben három év átlagában kell meglennie.

– Ha egy dolgozót túlóráztatnak vagy berendelnek mondjuk szombatra rendkívüli munkavégzésre, akkor ezzel nem egy éven belül kell elszámolni, hanem előállhat olyan helyzet, hogy mondjuk két és fél év múlva kapja csak meg a túlórapénzt – érzékeltette Kordás a helyzetet. Hozzátette: így a dolgozók finanszíroznák a multik túlmunkaköltségeit.

Kordás László szerint az Audinál már most is hasonló rendszerben alkalmazzák a munkavállalókat, ami jelentős elégedetlenséget okoz, sőt a helyi szakszervezet már perre is ment emiatt. Felidézte, hogy korábban még két, majd hat hónap átlagában kellett kiszámítani a munkaidőkeretet, a mostani egy év már ehhez képest is túl hosszú idő. Visszautasította azt a kormányzati érvet, hogy a változtatás a dolgozók érdekében állna, szerinte valójában a tőke érdekét szolgálja.

Arról, hogy a változtatásokat mi indokolja, Kósa Lajos is beszélt szerdai tájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy például az autóiparban 36 hónapos termelési ciklusok vannak, ehhez lehet igazítani a munkaidőkeretet, hiszen némelykor többletmunkára van szükség, máskor viszont csak készenlétre. Szerinte ez a „rugalmasabb munkaszervezés” kedvező a munkavállalóknak is, mert így egyenletes bérezésre számíthatnak. Ráadásul ez csak lehetőség, akkor lehet alkalmazni, ha azt a kollektív szerződésben szabályozzák – tette hozzá. Kordás László viszont lapunknak azt mondta, nincs szó az előterjesztésben arról, hogy a változás csak az autóiparra vonatkozna, és ha a jogszabály megadja a lehetőséget a 36 hónapos munkaidőkeretre, lesznek olyan munkahelyek, ahol előbb-utóbb élni is fognak vele. Ha pedig tág keretet határoznak meg, épp a helyi alkukat nehezítik, gyengítve a munkavállalók jogait.

Az előterjesztés indoklásában ehhez képest az áll, hogy „a törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek a biztosítása”.

– Mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik időközben elmennek az adott cégtől, és mondjuk több száz túlórájuk van? Az rendben, hogy ezt utólag kifizetik, de az adott dolgozó éppen ennyivel kevesebb időt tudott otthon tölteni a családjával – sorolta Kordás László. Szerdán egyébként több szakszervezet is élesen tiltakozott a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A vegyipari és energiaipari szakszervezeti szövetség (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is úgy véli, a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéival szemben, sőt a VDSZ szerint a módosítás nyomán az amúgy is túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlórái akár évi 400 órával emelkedhetnek. Korábban a Vasas Szakszervezeti Szövetség is tiltakozott a módosítás ellen. Balogh Béla elnök azt mondta, már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10–21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés.

Ezzel szemben a javaslat keddi általános vitájában Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke egyebek mellett azzal érvelt, hogy a heti időkeret alapja továbbra is 40 óra, így a dolgozókat nem érheti hátrány, a munkában töltött időt a javaslat nem érinti. Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka felhívta a figyelmet, hogy a 2012-ben életbe lépett új munka törvénykönyve „keményen” sértette a munkavállalók és a szakszervezetek érdekeit, és ezzel a javaslattal a kiszolgáltatottság tovább nő. Ander Balázs (Jobbik) pedig úgy fogalmazott, hogy a beterjesztett javaslat szociopata, neoliberális, piaci fundamentalista recept alapján íródott. Mintha a globális gyarmatosító nagyhatalmak kérését fogalmazná meg a kormány, és ezzel olcsón kiárusítják a magyar munkavállalókat – tette hozzá.

Bánki Erik a vita végén egyébként azt mondta, hogy két szakszervezettel is egyeztettek, ők kérték ezt a módosítást. Ehhez képest a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén nemhogy nem tárgyalták, de még csak szóba sem került a javaslat – mondta érdeklődésünkre Kordás László.