Egyre többen maradnak ki az iskolából iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak

Nőtt az olvasásban alulteljesítő tinik aránya

Az olvasás tekintetében alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt – olvasható a Világgazdaságban.

Az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése szerint míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt. A jelentés külön kitér rá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak. A közfoglalkoztatás keretében szerzett jövedelmük alacsonyabb a minimálbérnél, de még így is magasabb, mint a családi pótlék lenne az iskolában maradásuk esetén. A gyermekszegénység csökkent, de még most is 36,1 százalékos Magyarországon, szemben az EU 26,9 százalékos átlagával.

Az olvasás tekintetében alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A matematika területén nincs változás 2013-hoz képest: a 15 évesek 28 százaléka teljesít alul a reáltantárgyból, ám az uniós számokhoz képest itt is csaknem hatszázalékos a lemaradásunk. A természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás.

A jelentés kiemeli, hogy az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 2016-ban 5,2 százalékon álltak, ez 2013-ban még csak 4,6 százalék volt.

Pozitívumként említi a jelentés, hogy 2016-ban, amikor a Klebelsberg Központ 58 kerületi szintű központtal egészült ki, nőtt az iskolákban az autonómia, az iskolaigazgatók sok esetben visszakapták döntéshozatali hatásköreiket, az általános iskolák pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a tartalom legfeljebb 20–35 százaléka tekintetében eltérjenek a kerettantervtől. A jelentés szerint ezek a lépések hozzájárulhatnak a tanulási eredmények javításához: a PISA-felmérés azt mutatja, hogy javul a tanulók teljesítménye a természettudományok terén ott, ahol az igazgató nagyobb autonómiával rendelkezik. A jelentés azt is megemlíti, hogy Magyarországon a 2015-ös PISA-felmérésben mutatott csökkenő teljesítményre reagálva megkezdődött a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata.

A jelentés készítői a pedagógushiányt továbbra is súlyos problémának tekintik. Kiemelik, hogy a pedagógusbérek ugyan emelkedtek az elmúlt években, de még mindig 30 százalékkal alacsonyabbak, mint más felsőfokú végzettséggel rendelkezők bére. Kedvezőnek vélik ugyanakkor az életpályamodell bevezetését, szerintük a pedagógusokkal kapcsolatos intézkedések új jelentkezőket vonzanak majd a pályára. Magyarországon az uniós átlagot meghaladó a pedagógusbérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, és ez a tanárképzésre jelentkezők számán is látszik – írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jelentésre reagálva.

Forrás: Világgazdaság