Együtt a minimálbér és a létminimum

 

A minimálbért keresők azzal kalkulálhatnak, hogy jövőre 92 ezer forintot költhetnek el havonta. Így huszonöt év után a legkisebb havi munkabér nettó összege eléri az egy főre vetített létminimum-kiadásokat.

 A nettó minimálbér jövőre elérheti a létminimum szintjét Magyarországon. A legkisebb havi munkabér a jelenlegi 127,5 ezer forintról 138 ezer forintra nő 2018. január elsején. Az idén 15 százalékkal emelkedett a minimálbér, jövőre pedig újabb nyolc százalékkal. Mint a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a Világgazdaságnak elmondta: huszonöt éve nem volt példa arra, ami jövőre megvalósulhat, hogy a legkisebb havi munkabér nettó összege, amely januártól mintegy 92 ezer forint lesz, elég legyen a megélhetésre. Egyébként 1992-ben a minimálbér 8 ezer forint volt, a bruttó átlagkereset 35,8 százaléka. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egy háztartásra vetítve, egy felnőtt létminimuma 2010-ben 78 ezer forint volt, 2014-ben már 87 ezer forint, az utóbbi a bruttó átlagkereset 42,7 százalékát tette ki.

A minimálbér növekedése mellett az idén 25 százalékkal emelkedett a szakmunkások garantált bérminimuma is. Ez jövőre – újabb 12 százalékos növeléssel – már 180,5 ezer forint lesz. E bérfejlesztések a magasabb bérsávokra is tolóhatást fejtenek ki, azaz a munkáltatók ott is emelhetnek majd, hogy az eleve magasabb bért kapók ne járjanak rosszul, ne csússzanak össze a keresetek. Magyarországon két számjegyű a reálbér-növekedés, az év első kilenc hónapjában 12,8 százalékkal emelkedtek a bruttó és a nettó bérek is a KSH szerint, ami persze az alacsony inflációnak is köszönhető. A havi 300 ezer forint körüli bruttó átlagbér nettója a családi adókedvezménnyel szeptemberben meghaladta a 200 ezer forintot.

Palkovics Imre megjegyezte: a magyarországi bérszínvonal a V4-országok viszonylatában sem kiugró. A legmagasabbak a lengyelországi és a csehországi keresetek, arról pedig vita van, hogy a vásárlóerő-paritást alapul véve utolértük-e már a szlovákiai béreket. A munkaerő szempontjából ínséges időszakban a régió országai között versengés bontakozott ki a jól képzett dolgozókért, hiszen a beszállítói, összeszerelői pozícióból egyre inkább a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokra helyeznék a hangsúlyt. E versenybe ráadásul Románia is bele akar szólni, ahol az idén több mint 18 százalékkal emelkedtek a keresetek – az Európai Unióban a legnagyobb mértékben –, Magyarország e tekintetben a második helyen áll.

A Kienbaum Consultants International tanácsadó cég és a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara közös, lapunkhoz eljuttatott felmérése szerint a német hátterű magyarországi cégek tavaly úgy kalkuláltak, hogy az idén Magyarországon 4 százalékkal növekedhetnek a bérek: Ezzel szemben 6 százalékos volt az emelés: a szakmunkások átlagosan 7,4 százalékos emelést kaptak, az osztályvezetők és alkalmazottak 6, a vezető beosztásúak 5,8 százalékost. Nagy a szórás az országon belül: Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint 20 százalékkal haladják meg az országos átlagot. A megkérdezett vállalatok átlagosan 6,1 százalékos béremelést prognosztizálnak 2018-ra, a szakmunkások és a szellemi foglalkozásúak számíthatnak az átlagosnál nagyobb bérnövekedésre.

Forrás: VG.hu