Elbocsátásokkal járhat a béremelés

 Cseresnyés Péter:

Elbocsátásokhoz vezethet a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése – ismerte el a Hír Televízió kérdésére a munkaerőpiacért felelős államtitkár. Cseresnyés Péter azonban úgy gondolja, az utcára kerülőket hamar felszívja a munkaerőpiac.

 Négyen dolgoznak egy sándorfalvai autószerelő műhelyben. A tulajdonos, Dudás Zoltán kételkedik benne, hogy ki tudja termelni a kötelező béremelést.

– Én esetemben 10-15 százalékos költségnövekedést jelent körülbelül. Kétséges, hogy ki tudom-e termelni.

– Mi lesz, ha nem bírja kitermelni?

– Hát természetesen elbocsátások lesznek, bár nagyon nehéz jó, kvalifikált munkaerőt találni ma Magyarországon.

 Az egyik veszprémi játékboltban is elbocsátásokra kényszerülnek a minimálbér-emelés miatt. „Hét fő van nálunk a vállalkozásban, és most erősen gondolkozunk azon, hogy egy, maximum másfél embert elküldünk, úgymond félállásban fogunk dolgoztatni. A 20 százalékos emelés nagyon sok, és az adóterhek folyamatosan nőnek, amelyet fizetünk a vállalkozásban. Csökkentették a társasági adót, de azzal nem vagyunk előrébb” – fejtette ki Kummer Barnabás üzletvezető.

 A munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár nem számol tömeges elbocsátásokkal. „Azt hiszem, hogy ez nem lesz általános probléma. Biztos, hogy néhány munkaadótól, vállalkozástól komoly számításokat igénylő munkát követel meg, de ha mégis olyan helyzet áll elő, hogy egy-két munkavállalónak el kell mennie, várhatóan szinte azonnal fel fogja szívni a magyar munkaerőpiac, mert jelentős munkaerő utáni igény jelentkezik” – mondta Cseresnyés Péter.

 Nemcsak kis cégek, a nagyobbak is panaszkodnak. A Coop elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, kormányzati segítség nélkül nem tudják kigazdálkodni a jövő évi minimálbér- és bérminimum-emelést. Pekó József emlékeztetett: miközben a szakképzett munkaerő bére két év alatt 37 százalékkal nőtt, a forgalombővülés jóval kisebb volt, üzleteik több mint fele pedig kistelepüléseken működik, ráadásul olyan térségekben, ahol az életszínvonal és a jövedelmi viszonyok is messze elmaradnak a főváros vagy a nagyvárosok átlagától.

 „Természetesen helyi problémák kistelepüléseken lehetnek, de először induljunk el, nézzük meg, hogy milyen tapasztalatok vannak. Majd egy-két hónap után lehet visszatérni erre a kérdésre” – tette hozzá Cseresnyés Péter.

 Az LMP szerint a kormány a kisvállalkozások ellehetetlenítésére játszik. „A szokásos kiskereskedők, ahol család dolgozott, az elmúlt öt-hat évben felével visszaszorultak, megszűntek. Csak az élelmiszerláncok tudtak megmaradni. Most ennek a végén, amikor rájöttek, hogy ez nem hatékony, és nem gazdaságos, el lehet gondolkodni azon, hogy az az élelmiszer-politika, amely alapvetően a mobilitásra épít, mennyire bölcs” – fogalmazott Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője.

 Januártól a minimálbér 127 650, a szakképzettek bérminimuma 161 250 forintra emelkedik.

 Forrás: HírTv