Elképesztő magyar jövedelmi adatok jöttek

Így lettünk sereghajtók

Amennyiben a háztartások anyagi biztonságát nézzük, úgy hazánk uniós sereghajtó, de az sem jó hír, hogy 2006 óta közel 80 ezer forinttal csökkent az egy főre jutó éves nettó jövedelem értéke. A KSH „A jóllét magyarországi indikátorrendszere” elnevezésű kiadványából szemezgettünk.

  Az egy főre jutó éves nettó jövedelem értéke Magyarországon 2013-ban 528,4 ezer forint volt – derül ki a KSH adataiból. A jó hír, hogy ez kis mértékben növekedett előző évhez (522,6 ezer forint) képest, a rossz hír viszont, hogy igen jelentősen el van maradva a korábban mért értékektől. Hogy mást ne mondjunk, a 2006-os csúcsnál ez az érték 607,6 ezer forint volt, azaz közel 80 ezerrel (!) több mint 2013-ban.
 
   A KSH anyaga szerint a jövedelem nagyságára az egyén gazdasági aktivitása (amire az iskolai végzettség jelentős befolyással bír), a háztartás típusa, a nevelt gyermekek száma és a lakóhely van főképp hatással. Az elmúlt évben a felsőfokú végzettséggel rendelkező felnőttek 2,2-szeres havi átlagos jövedelemmel rendelkeztek a legfeljebb általános iskolát végzettekhez viszonyítva, a különbség pedig tovább nőtt az elmúlt nyolc évben.
 
   Akárcsak a nagyvilágban itthon is a leggazdagabb réteg gazdagszik tovább: amíg 2009-ben a népesség felső 20 százaléka az összes jövedelem valamivel több mint négytizedét birtokolta (40,4 százalék), addig 2013-ra 43,3 százalékára nőtt e csoportnak az összjövedelemből való részesedése.
 
Uniós sereghajtók vagyunk anyagi biztonság szempontjából
 
   A jövőben egy elképzelt, nagyobb összegű (66 ezer forint) kiadás szükségszerű kifizetésére képes-e a háztartás? – ezt is megkérdezte a KSH és az eredmény lesújtó: hazánkban 76 százalék állította azt, hogy nem. Ez sajnos uniós összehasonlításban az utolsó helyre volt elég: a 2012-es adatfelvétel idején a régióból többek közt a bolgárok (64,1 százalék), horvátok (65,1 százalék) és a románok (52,1 százalék) is sokkal jobb eredményt értek el nálunk, ahogy a hátulról második Lettország (69,5 százalék) is jóval a magyar statisztikák előtt van. És akkor még nem is említettük a listavezető norvégokat, ahol mindössze 11 százalék mondta azt, hogy nem lenne pénze egy nagyobb kiadásra. Az uniós átlag egyébként 39,7 százalék, a jól teljesítők között pedig még svédeket (18,2 százalék), a máltaiakat (22,8 százalék) és hollandokat (22,9 százalék) találjuk.
 
   Visszatérve a magyar eredményekre, a KSH felmérése azt is kimutatta, hogy a gyermeket nevelő háztartások az átlagosnál még kevésbé érzik a jövőre vonatkozó anyagi biztonságban magukat. Legkevésbé a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülők vélik úgy, hogy váratlan, nagyobb kiadást fedezni tudnának. A gyermek nélküli háztartások között az egyedül élők kevésbé, a felnőtt társsal élők az országos értékhez képest pozitívabban látják a jövőre vonatkozó anyagi biztonságukat.
 
Az elégedettségünk se a legjobb
 
   Ezek után talán kevésbé meglepő, hogy egy 0-tól 10-ig terjedő skálán, ahol a 0 az egyáltalán nem elégedett, a 10 pedig a teljesen elégedett választ jelentette 5,21 pontot értek el a 16 éves vagy idősebb magyarok, amikor az anyagi helyzetükről kérdezték őket. A skála felső három értékével a felnőtt lakosság 18,7 százaléka jellemezte az anyagi helyzetét, azaz ők azok, akik abszolúte elégedettek. Közel ugyanennyien (14,8 százalék) voltak azok is, akik nagyon elégedetlenek.
 
   Érdekesség, hogy az anyagi helyzet szubjektív megítélése erősen függ a jövedelmi helyzettől, de az elégedettség mértéke az objektív mutatókkal nem arányos. Erre utal, hogy bár a felső 20 százalékba tartozók átlagosan négyszer akkora jövedelemmel rendelkeztek, mint az jövedelem szerint alsó 20 százalékába esők, anyagi helyzetükkel nemhogy négyszer, de kétszer sem voltak olyan elégedettek.
 
Ahogy a jövőképünk sem
 
   A háztartások fele vélte úgy, hogy nem fog változni a következő évben az anyagi helyzete, mintegy 40 százalék szerint romlás várható és mindössze 10 százalék volt az, amelyik javulásban bízott. A jövőre vonatkozó várakozások szorosan összefüggnek az aktuális anyagi helyzettel. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozók 55 százaléka szerint romlani fognak anyagi pozíciójuk, míg a felső ötödben elhelyezkedők 70 százaléka vélte úgy, hogy nem változik, vagy javulni fog pénzügyi helyzetük.
 
   Míg 2012-ben a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 72 százaléka vélte úgy, hogy anyagi helyzete romlani fog, addig 2013-ban ez az arány 55 százalékra mérséklődött. Eközben a leggazdagabb jövedelmi ötödbe tartozók között a javult vagy nem változik válaszok aránya 54 százalékról 70 százalékra növekedett.
 
   Az anyagi helyzet javulásában leginkább a fiatal felnőttek bíznak (17 százalék), az idősebbek korosztályokban találhatunk nagyobb arányban pesszimistákat (45 százalék), míg a 75 év felettiek többsége szerint (59 százalék) nem várható sem pozitív, sem negatív változás.