Ellenőröket küld a kormány, hogy betartják-e a béremeléseket

 Festőből kertész, a szakácsból pincér

Az idei ellenőrzéseken a munkaügyi hatóság kifejezetten vizsgálni fogja, hogy egy-egy dolgozót ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztatják-e, mint 2016-ban. Ezt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium a HVG érdeklődésére, miután a munkáltatók trükkökkel próbálkoznak, hogy megússzák a brutálisan megemelt minimálbérek és szakmunkás bérminimumok költségeit.

A festőből kertészt, a szakácsból pincért csináltak néhány perc alatt azok a munkáltatók, akik el akarták kerülni, hogy januártól a 25 százalékkal magasabb, 161 ezer forintot kelljen kifizetniük középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkásaiknak. “Ez puszta csalás” – kommentálta a Magyar Vegyipari, Eneriaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, Székely Tamás, hogy milyen információkat kapnak mostanában az érdekképviseletek vezetői a tagságtól.

A munkáltatók között nem kevesen vannak olyanok, akik szeretnék elkerülni, hogy dolgozónként havonta több tízezer forinttal többe kerüljön idén a munkaerő. Már csak azért is, mert ha kisebb, kiszolgáltatottabb hazai vállalkozásról van szó, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a termékeiket megvásárló nagykereskedők vagy multik hajlandók elismerni az árban ezt a költségnövekedést. Előfordul, hogy 8 óra helyett papíron már csak 4 vagy 6 órában foglalkoztatják a dolgozókat, hogy ezzel faragják le a kötelező béremelés terhét.

A Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is elismeri, hogy előfordl a munkavállalók átminősítése, például szakképzett eladókat árufeltöltőként foglalkoztatnak. “Eszomorító, hogy felmerül és terjed ez a gyakorlat” – fogalmazott Dávid Ferenc. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése komoly gondot jelent a hazai, vidéki kisvállalkozásoknál, amelynek a hatásai már az első negyedév után érzékelhetőek lehetnek.

Székely Tamás azt hangsúlyozta, hogy ahol van szakszervezet, ott fel kell lépni az ellen, hogy kibújjanak a béremelés terhe alól a munkáltatók. Szerinte a felügyeleti szervezeteket kell segítségül hívni.

Az érdekvédők úgy tűnik, nyitott kapukat döngetnek. A korábban önálló munkaügyi felügyelet ma már a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályának irányításával és a kormányhivatalokon belül tevékenykedik, és a HVG érdeklődésére az NGM azt válaszolta, hogy az idei munkügyi ellenőrzési irányelvek szerint

a vizsgálatok kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása mellett a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum biztosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése is. Az idei ellenőrzések során a hatóság kifejezetten vizsgálni fogja, hogy adott személy ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint van-e foglalkoztatva, mint 2016-ban volt.

A minisztérium tájékoztatása szerint a munkajogi szabályok megsértése esetén bejelentést lehet tenni a konkrét munkáltató, illetve a munkavégzési hely megjelölésével személyesen, telefonon vagy írásban a munkavégzés helye szerinti fővárosi, illetve megyei kormányhivatalnál, mint elsőfokú munkaügyi hatóságnál. A szükséges elérhetőségek megtalálhatóak a www.kormanyhivatal.hu oldalon.

A HVG hetilap friss számában bővebben is olvashatnak a felfokozott béremelési várakozásokról, a bértárgyalások eredményeiről, valamint arról, hogy kik a vesztesei és kik a politikai haszonélvezői az elszálló béreknek.

Forrás: HVG