Ennyi pénzből lehet ma jól élni itthon

Vallottak a magyar nők

Mekkora az a minimum összeg, amennyiből meg lehet ma élni Magyarországon, és mennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy a vágyott színvonalon élhessen az ember? Statisztikák és okoskodások helyett most a magyar nők számolgattak és mondtak véleményt – olvasható a Pénzcentrum cikkében.

A létminimum összegét 2015 óta a Policy Agenda kutatócég számolja (korábban a KSH végezte), két éve még a lakosság 41 százaléka élt az akkor 88 ezer forintban meghatározott létminimum alatt, ami egy négyfős családnál ez 255 ezer forintot jelentett. Tavaly már kissé javult ez az átlag, de még így is a magyarok 36 százaléka gazdálkodott a 88 619 forintos létminimum alatti összegből.

Tehát tavaly egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak legalább 256 995 forint jelentette a létminimumot. Ennek tükrében azt is érdemes végiggondolni, hogy – mivel az elmúlt évben nem egészen 74 ezer forint volt a minimálbér, idén pedig közel 85 ezer forint, ez azt jelenti, hogy –

ha két, minimálbérért dolgozó felnőtt van egy négyfős családban, a kettőjük fizetéséből még mindig a létminimum alatt tengődnek.

A gödöllői Szent István Egyetem kutatói friss felmérésükben annak jártak utána, hogy mit gondolnak a magyar nők, mekkora összegre lenne szüksége egy háztartásnak ahhoz, hogy nagyon szűkösen, de megéljenek, hogy átlagos életszínvonalat tudjanak fenntartani, illetve mennyi pénz kellene ahhoz, hogy nagyon jól éljenek (a realitás talaján maradva).

A kutatók azt is vizsgálták, hogy miként változnak ezek az összeget kortól, keresettől, identitástól, lakhelytől és a család létszámától függően. A felmérés főbb megállapításai:

  • Az életkor növekedésével az életszínvonalra vonatkozó elvárások növekednek, míg a nyugdíjkorhatárhoz közelítve már csökkennek.
  • A fővárosban lakók a „nagyon szűkös” és a „nagyon jó” életszínvonal megteremtéséhez magasabb összegeket társítanak, mint a vidéken lakók.
  • Az erősebb női identitással rendelkezők alacsonyabb összegeket társítanak a „nagyon szűkös” és a „nagyon jó” életszínvonalhoz, mint akiknek az elsődleges identitását más határozza meg.
  • Ahogy növekszik a háztartásban élők száma, úgy csökken annak megítélése, hogy mennyi pénzből tud „szűkösen”, illetve „nagyon jól” megélni egy fő.

A kutatás során kiderült, hogy a szinglik szerint 125 ezer forintból nagyon szűkösen ugyan, de meg tud élni egy olyan háztartás, mint az övék. Ugyanerre a kérdésre egy négyfős háztartásban élő azt válaszolta, hogy átlagosan egy főre vetítve 54 ezer forintból lehet fenntartani nagyon szűkösen az ő háztartásukat (tehát család szinten összesen 216 ezer forint).

Arra a kérdésre, hogy mekkora összegre lenne szüksége a háztartásának ahhoz, hogy nagyon jó életszínvonalon éljen, a szinglik átlagosan 483 ezer forintot jelöltek meg, míg a négyfős háztartásban élők ugyanerre a kérdésre átlagosan egy főre vetítve 150 ezer forintot mondtak.

Tehát egy egyedülálló, ha szűkös feltételekről gondolkozik, kb. dupla összegeket jelöl meg, hogy mennyire van szüksége egy személynek, mint a négyfős családban élők. Ugyanakkor, ha engedjük, hogy meglendüljön az életszínvonalról alkotott fantázia, az egyedülálló már több mint háromszoros összeget jelöl meg, mint aki négyfős háztartásban él.

„A jelenség hátterében feltételezésünk szerint az áll, hogy egy családi kötöttségek nélkül élő embernek kevésbé korlátozott a fantáziája az anyagi lehetőségeit illetően is. Míg, aki családban él, hozzászokik a keretekhez, hogy megossza az idejét a munkája, a családja és a különböző feladatok között, és ennek következtében korlátozottabban gondolkodik az anyagi lehetőségekről is.

A különbség hátterében ott van természetesen az a racionális magyarázat is, hogy míg egy szinglinek a teljes háztartása rezsiköltségét egyedül kell állnia, addig egy négyfős háztartásban ugyanez több részre oszlik. Ez különösen fontos lehet azokban a háztartásokban, ahol a lakhatás költsége a bevételek nagy százalékát viszik el”  – vélik a kutatást végző szakemberek, dr. Komáromi Nándor, dr. Mihály Nikolett és Rónai Ramóna.

A kutatás elkészítéséhez közel 200 nő válaszait használták fel, és ugyan 10 identitáskategóriát adtak meg választhatóként, a legtöbben mégis kettőbe (anya, független nő) sorolták magukat. Az „anyák” minden életszínvonal esetében alacsonyabb összeget jelöltek meg, mint a „független nők”. Míg előbbiek szerint a nagyon szűkös életszínvonalhoz elég az egy főre jutó 147 ezer forint, addig utóbbiak 171 ezer forintot jelöltek meg. A „nagyon jó” életszínvonal esetében pedig 498 ezer és 540 ezer forint volt az átlag. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy a magyar háztartások többségében a nők kezelik a pénzügyeket, így ők „földhözragadtabban” gondolkoznak a minimumról, illetve az esetleges lehetőségekről is.

A legnagyobb különbségek azonban az életkori összehasonlításban mutatkoznak meg. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy az életkor növekedésével a nyugdíjkorhatárhoz közelítve a szükségletek, elvárások és kilátások növekednek, míg 50 év fölött ezek csökkenő tendenciát mutatnak.

A demográfiai jellemzőkön túl az is nagyban befolyásolja az életszínvonalbeli sávokról alkotott elképzeléseket, hogy ki, mennyit keres. Az eredmények szerint a magasabb jövedelmi sávba (egy főre jutó jövedelem magasabb, mint 250 ezer forint) tartozók a „nagyon szűkös” kategóriában átlagosan 84 ezer forintot, míg a „nagyon jó” kategóriában 282 ezer forintot jelöltek meg. Ehhez képest az alacsonyban kereseti kategóriába tartozók (az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint 150 ezer forint) „nagyon szűkös” életszínvonalhoz 73 ezer, a nagyon jóhoz” pedig 228 ezer forintot jelölték meg. A legmagasabb fizetési kategóriába esők (350 ezer forint feletti egy főre eső jövedelem) a „nagyon szűkös” életszínvonalhoz 222 500 forintot írtak, a „nagyon jó” életszínvonalhoz pedig 734 ezer forintot.

Összességében tehát elmondható, hogy a szubjektív életminőségről alkotott képet számos személyes és környezeti tényező befolyásolja, mint például a háztartásban élők száma, a kereset, az életkor és a jövedelmi viszonyok is.

Forrás: Pénzcentrum