Érdekességek és furcsaságok az idei cafeteriában

 Wolters Kluwer Adónap 2017

A cafeteria legfontosabb változásairól, az új cafeteria elemek közül a készpénz problémás kezeléséről, valamint a lakhatási támogatások módosításairól tartott előadást Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte adóosztályának igazgatója a Wolters Kluwer Adónap 2017 rendezvényén. 

A cafeteria vonatkozásában nagyvonalú volt a pénzügyi kormányzat az előadó szerint, hiszen már a nyár folyamán megszellőztette az ezzel kapcsolatos változásokat. Volt tehát idő felkészülésre, hogy melyek azok az elemek, amiket érdemes beletenni a cafeteriába és melyek azok, amelyek caftereián belül nem megvalósíthatóak. Az szja-törvény szerinti rugalmas béren kívüli juttatások köre lényegesen csökkent az idei évben, és az egyes meghatározott juttatások körébe csúszik át a juttatások jelentős köre. Érdekes koncepciót tartalmaz az idei törvénymódosítás, hiszen alapvetően a vendéglátásra korlátozódik a kedvező adózási juttatási forma – mondta az előadó. A kormányzati és egyéni szempontból is fontos juttatások, például az egészséggel és nyugdíjjal kapcsolatos juttatások, mind átkerültek az egyes meghatározott juttatások körébe. 

Ki fizesse az adót?

A béren kívüli juttatásoknak két nagy csoportja különböztethető meg, a költségvetésből gazdálkodók köre, illetve mindeni más munkáltató, ahol 450 ezer forintban korlátozódik a béren kívüli juttatásokra fordítható összeg. Természetesen ennél lehetne lényegesen többet biztosítani a dolgozók számára, feltéve ha ezt a munkáltatók is úgy akarják és ki tudják termelni az ezzel kapcsolatos költségeket, beleértve magát a juttatást, valamint a juttatás után fizetendő szja-t és egészségügyi hozzájárulást.  

Az szja-törvény arra a logikára épül, hogy ha valaki magánszemélyként valamilyen juttatást kap, akkor abból adófizetési kötelezettség keletkezik, vagy a jövedelem után a munkáltatónak, kifizetőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ehhez képest bejött a képbe a cafeteria, ami azt mondja, hogy ez egy olyan, a munkáltató által meghatározott csomag, ami magába foglalhatja az adó összegét és az alapjuttatások értékét is. 

Sokszor felmerül a kérdés: mitől függ az, hogy a munkáltató vállalja az adófizetési kötelezettséget, vagy áthárítja ezt a munkavállaló részére? Horváthné Szabó Beáta szerint ez rossz kiindulási pont, mert nem fordulhat elő olyan, hogy adókötelezettséget valaki áthárít a munkavállaló részére, mivel az Art. ezt kifejezetten tiltja. Az adót annak kell megfizetnie, akit erre a törvény kötelez, ebben az esetben a munkáltatónak keletkezik adófizetési kötelezettsége. Nem lehet megtiltani ugyanakkor a munkáltatónak azt, hogy ezt a keretrendszert nettó, vagy bruttó alapon határozza meg. 

Újdonság: cafeteria pénzben

A cafeteria idei változásainak értelmezésében van néhány érdekes csavar – hívta fel a figyelmet Horváthné Szabó Beáta. Az egyik ilyen elem a készpénz, ami éves szinten 100 ezer forintig biztosítható a munkavállaló számára. Az szja-törvény logikája szerint furcsának tűnthet, hogy egy pénzösszeg béren kívüli juttatásnak számít és érdekes kérdés, hogy mi a különbség a pénzben juttatott béren kívüli juttatás és a munkabér között. Ha a munkáltató béren kívüli juttatást biztosít a munkavállalója számára, akkor a törvény szerint az adott hónapban biztosított ilyen juttatás után a következő hónap 12-éig merül fel az adófizetési kötelezettség. Ha egy munkáltatónál a bérkifizetés a következő hónapban 5-10 munkanapon belül történik, akkor itt egy csapdába esik a munkáltató, mivel a munkabért szokásjog alapján az előző hónapra jelenti le, míg a természetbeni juttatás esetén a juttatást követő hónapra áll fenn ez a kötelezettség. 

Ennek az elemnek ráadásul az éves kezelése is problémás, hiszen a törvény nem írja elő, hogy a 100 ezer forintot mikor fizesse ki a munkáltató a munkavállalónak, ezt lehet akár egy összegben, akár hónapokra, vagy negyedévre lebontva is fizetnie. Előfordulhat, hogy év közben kilép a munkavállaló, ezért a munkáltatók többsége nem szereti előre, egy összegben kifizetni ezt a juttatást. Az előadó tapasztalatai szerint a cégek inkább a havi kifizetést preferálják. 

Népszerű a SZÉP-kártya, de hiányzoznak a munkáltatói egészségügyi szolgáltatások

Horváthné Szabó Beáta szerint a fenti lehetőség ellenére továbbra is a SZÉP-kártya a leginkább preferált juttatási forma. Az üdülési szoláltatásoknál ugyanakkor már a munkáltató által adott saját üdülés sem tekinthető béren kívüli juttatásnak, ebbe a kategóriába csak a szakszervezet által biztosított üdülés tartozhat a törvény szerint. 

A törvénymódosítás alapján a korlátokat meghaladó mértékben is lehet adni juttatásokat, de ebben az esetben ezek az egyes meghatározott juttatások szerint adóznak. A határ ugyanakkor nem egyénre vonatkozik. Ha egyetlen dolgozónak akar a munkáltatója béren kívüli juttatást adni, akkor azt csak úgy teheti meg, hogy a belső szabályzat alapján minden munkavállalónak biztosít ugyanolyan mértékű juttatást. Ellenkező esetben az szja-törvény szerint átminősíthető az adott juttatás, tehát attól függetlenül, hogy az adómentes jövedelem, vagy cafeteria juttatás, biztosan a munkabér szabályai szerint adózik. 

Azoknál a munkáltatóknál, akik keretben gondolkodnak, a munkavállaló döntheti el, hogy adott esetben kíván-e például nyugdíjelőtakarékosságot folytatni. Az idősebb munkavállalóknak ez nyilván fontos, de a fiatalok valószínűleg a SZÉP-kártyát és a 100 ezer forintos kézpénzt választják inkább – véli az előadó. Érdekes, hogy bár adómentes juttatási forma, a kulturális rendezvényre és sportrendezvényekre adható utalványok biztosítását nem kedvelik a munkavállalók. Ennek egyik oka, hogy nem szeretnek az utalványokkal foglalkozni, a SZÉP-kártyás fizetés sokkal egyszerűbb, ezért vonzóbb. 

Sajnálatos, hogy a munkáltatói egészségügyi szolgáltatások kikerültek az szja-törvényből, mint adómentes juttatási elem, mivel a szaktárca és a Pénzügyminisztérium nem tudott megegyezni a juttatások köréről. A munkáltató ugyanakkor köthet egészségügyi biztosítást munkavállalói számára és a biztosítók megállapodnak az ellátó szervekkel a különböző szolgáltatásokra való jogosultságoról. Ilyen alapon a minimálbér 15 százalékáig adómentesen finanszírozható az egészségbiztosítás.

A bölcsödei ellátás mellett az óvodai szolgáltatás is adómentesen adható béren kívüli juttatássá lépett elő az idei évben. Ez történhet úgy, hogy a munkáltató saját fenntartású óvodát működtet, egy állami óvodában tart fenn egy csoportot, vagy a munkavállaló viszi az óvodától kapott a számlát a munkáltató részére. Az előadó tapasztalatai szerint nem jelent problémát az óvodák számára a megfelelő számla kiállítása, így csak a munkáltatókon múlik, hogy ezt a lehetőséget is beemelik-e a cafeteria-elemek közé.

Munkáltatói lakhatási támogatás, munkásszállás 

Az elmúlt évben több munkáltatónál és az érdekképviseleti szervezeteknél is felmerült az igény, hogy el kellene érni a pénzügyi kormányzatnál a munkavállalói mobilitás megteremtését. Sok éves tapasztalat, hogy a kelet-magyarországi munkavállalók nem szívesen költöznek át az ország nyugati felébe kizárólag munkavállalási célból. A január 1-jei törvénymódosításoknál több ponton is tükröződik az a szándék, hogy lakhatási támogatásokkal és munkásszállások létesítésével megoldhatóvá váljék a munkaerő átcsoportosítása, ezáltal a munkanélküliség csökkentése.

A munkásszállások esetében mostanáig úgy szólt a szabály, hogy egy helységben legalább két embernek kellett laknia ahhoz, hogy a munkáltató adómentesen biztosíthassa a lakhatást. Egy kisebb faluban például nem lehet munkásszállót létrehozni, ezért a munáltató lakást kell bérel a munkavállalók számára. A munkáltató eddig abban az esetben számolhatta el a juttatást adómentesen, ha bizonyította, hogy egy kétszobás lakásban négy munkavállaló lakik rendszeresen. Ezt a korlátozást enyhítette a kormányzat úgy, hogy egy lakószobában egy munkavállaló lakhat. A módosítás érdekes módon nem vonatkozik a garzonlakásokra, ezekben továbbra is két munkavállalónak kell laknia. 

A mobilitási célú lakhatási támogatással a régi albérleti hozzájárulást lehet kiváltani, de fontos, hogy a munkavállaló nemcsak pénz formájában kapja ezt meg, hanem a bérleti díjra vonatkozó számlát is kell mellékelnie. A munkáltató ugyanis akkor biztosíthat munkavállalói számára természetbeni juttatást, ha azt megveszi. A munkáltatónak azt kell megvizsgálnia, hogy  számlaadásra kötelezett-e a személy, akitól a juttatást vásárolja. Az áfa törvény kitétele szerint a magánszemélynek csak akkor kell számlát kiállítania, ha bejelentkezett az áfa hatálya alá. Miután a lakásbérbeadás alanyi és tárgyi mentességet is élvez, sokszor előfordul, hogy számla helyett számviteli bizonylatot állít ki a bérbeadó. Nem fogadható el az az eset, ha számviteli bizonylat sincs, mert akkor ez továbbra is a munkabér szabályai szerinti adózási kötelezettséget jelent. 

Problémát jelent, hogy a törvény szerint csak olyan munkavállalóknak biztosítható ez a juttatás, akik nem határozott idejű munkaszerződéssel rendelkeznek. Sok munkáltatónál ez valós probléma, mivel a munkavállalók felvétele idény-, vagy projektalapú, így ezek nem élhetnek a lehetőséggel. 

Méltányolható lakásigény

A legfontosabb változások közé tartozik, hogy a korábbi kormányrendeletekben szabályozott méltányolható lakásigény és az ehhez kapcsolódó szabályok átkerültek az szja-törvénybe. Abban nincs változás, hogy 5 évente legfeljebb 5 millió forintig adható a támogatás lakásvásárláshoz, építéshez, és hitelek kiváltásához. Az előadó szerint tíz évvel ezelőtt még szokatlan volt, hogy ezt a juttatási formát is lehet cafeteria keretében biztosítani, ma pedig már szinte nincs olyan munkáltató, aki ne alkalmazná, hogy évi 300-400 ezer forintig adómentesen biztosítsa ezt munkavállalói számára. 

A korábbiakhoz képest változás a méltányolható lakásigény tekintetében volt. Továbbra is vizsgálni kellett az együttköltözőket és a szobaszámot, de az együttköltöző családtagoknál számításba lehet venni a közeli hozzátartozókat is. Újítás, hogy az élettárs és annak közeli hozzátartozóját is együtt lakó személynek lehet tekinteni. 

Nyáron nagy negatív visszhanggal járt, hogy kimaradt az szja-törvényből a fiatal házasok kedvezménye. Az NGM ezért visszamenőleges hatállyal módosította a törvényt, eszerint a vállalandó gyermekeknél is jár a méltányolható lakásigény – mondta Horváthné Szabó Beáta. 

Forrás: ado.hu