Ezrek eshetnek el így a szociális ellátástól

Az önkormányzatok nem segítik bajban lévő lakóikat

Sok ezren maradhatnak januártól szociális ellátás nélkül, ha nem tudják igazolni, hogy legalább 30 napot valamilyen munkavégzéssel töltöttek az évben. Ha sem alkalmi, sem közmunka nem jutott nekik, elég lenne a közérdekű önkéntes munka bizonyítása, de az önkormányzatok nem segítik bajban lévő lakóikat, sok helyen pedig nincsenek működő civil szervezetek sem – írja a Népszava.

 

   Sok ezren keresik a megoldást ezekben a napokban, hogy igazolást szerezzenek arról: 30 napig valamilyen kereső tevékenységet folytattak év közben, máskülönben januártól elesnek a foglalkoztatás helyettesítő támogatástól is. Köztük van Mária, akivel egy borsodi, pár száz lelkes faluban találkoztunk, ő és huszonéves lánya is mindössze ezt a 22 800 forintot kapja havonta, mert többször is vitába keveredtek a helyi polgármesterrel, aki emiatt nem veszi fel őket közmunkára, más lehetőség pedig nincs a környéken.

   Az aktív korúak ellátását idén március 1-től járási szinten állapítják meg, de az évek óta változatlan összeg kifizetésének már 2011 óta feltétele, hogy az illető együttműködjön a munkaügyi központtal, év végén pedig mutassa be az igazolást, hogy akár csak pár napot, de próbált dolgozni. Dolgozhatott közmunkán, valamilyen munkaerő-piaci programban, alkalmi vagy idénymunkán is, de ha mást nem talált, akkor az évente kötelező felülvizsgálaton elfogadják azt is, ha közérdekű önkéntes munkát végzett a helyi önkormányzatnál, vagy egy civil szervezetnél, s a hivatal, vagy az egyesület, alapítvány ezt igazolja is.

   Itt kezdődnek a bajok. Az ország leghátrányosabb körzeteiben, így a zempléni hegyek közt a közfoglalkoztatáson kívül még alkalmi munka sincs, az önkormányzatok egy része pedig nem tud és nem is akar bajlódni az önkéntesek foglalkoztatásával és igazolásával. Nemcsak azért, mert a közmunkásoknak is többnyire csak látszatmunkákat tudnak kitalálni, hanem azért sem, mert ez egy újabb megoldandó adminisztratív feladat, amire nincs kapacitásuk. Több önkormányzati szövetség vezetőjét is megkérdeztük, de az egyetlen határozott választ Schmidt Jenő adta, amikor rövid tanácstalanság után kifejtette, ha szerveznek is önkéntes munkát a települések, akkor sem tudnak 30 napot igazolni. A kérdésre, hogy a segélyen élő embereknek akkor mi lehet a megoldás, a Települési Önkormányzatok Szövetégének (TÖOSZ) elnöke egyszerűen annyit válaszolt: semmi, menjenek dolgozni. Azt ugyanakkor elismerte, hogy „aki nem viselkedik rendesen”, vagyis „bomlaszt”, annak a polgármesterek nem adnak közmunkát.

  Az alapvető jogok biztosának hivatala éppen egy éve egy hasonló esetben elvégzett vizsgálat után készült jelentésében ugyanakkor az áll, folyamatosan bővül azoknak a településeknek a köre, amelyek polgármesteri hivatala önkénteseket fogadó intézményként regisztráltatta magát. 2012-ben még nem volt 900 ilyen hely az országban, míg tavaly decemberben már 1680 hivatal szerepelt a listában. A jelek szerint azonban ezek sem mindig kínálják fel a lehetőséget bajban lévő lakosaiknak, az ombudsman jelentése szerint sem tekintik ezt feladatuknak az önkormányzatok. A hivatalok eljárása azért is érthetetlen, mert az önkénteseket fogadó intézményként történt regisztráció után nem kell minden esetben írásos megállapodást kötniük a jelentkezővel, elég csak nyilvántartást vezetni róluk.

   Az ombudsman jelentésében mégis olvasható az is, hogy a 30 napos feltétel bevezetése utáni első évben 6 ezer embernek szűnt meg az ellátása amiatt, mert nem tudta bemutatni a munkavégzés igazolását. A 2015-ös létszámot firtató kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériumától ezidáig nem érkezett válasz és a hasonló háttérelemzésekkel gyakran foglalkozó Költségvetési Felelősség Intézetben sem tudnak ilyen kimutatásról. Vezetőjük, Romhányi Balázs szerint már csak azért sem lehet tudni a pontos számot, hogy hányan esnek ki még ebből a minimális ellátásból is, mert aki nem tudja megszerezni a szükséges igazolást, az a következő év januárjában be sem adja az igénylését a hivatalokba.

  Ennél is zavarosabb a kép, ha azt firtatjuk, vajon a közérdekű önkéntes munkára jelentkező embereknek milyen papírokat kell bemutatni, hogy felvegyék őket. Az ombudsman jelentésében az szerepelt, hogy a jogszabályok nem tisztázzák egyértelműen például az alkalmassági vizsgálatok kérdését. Ezt a bizonytalanságot igazolta az Esély Labor Egyesület rehabilitációs szakértője is a Népszava megkeresésére. Lechnerné Vadász Judit kiemelte, hogy már a közfoglalkoztatásnál is puhítottak azon a szabályon, hogy minden munkaviszonynál munkaköri alkalmassági vizsgálatot kellene végezni. A szakértő nevetségesnek és botrányosnak tartja, hogy most két évre szóló foglalkoztathatósági igazolást írnak elő, akkor is, ha a megszakítások miatt hónapok esnek ki a munkából, és senki nem tudja, mire tudják majd használni a közmunkást fél év múlva. Ugyanezt a papírt lehet megkövetelni a közérdekű önkéntes munkát végző személyektől is – figyelmeztetett, hozzátéve, ezt az igazolást csak foglalkozás egészségügyi végzettségű szakorvos állíthatja ki, vagyis a kistelepülésekről a munkát keresőknek biztosan el kell utazni hozzájuk.

   Ha ezeket a feltételeket valahogy meg is ismerik a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők, azzal gyakorlatilag senki nincs tisztában közülük, hogy a 30 napos munka igazolására legvégső esetben az is elegendő lenne, ha a férj, vagy a feleség kijelentené, hogy párja háztartási munkát végez. A bürokrácia persze ilyenkor is működik, tehát a „munkaadónak” telefonon vagy interneten be kell jelentkezni az adóhatóságnál és havi ezer forintos regisztrációs díjat is fizetnie kell, de még így is megérhetné a családnak, hiszen ha elvész a támogatás, akkor nemcsak a minimális megélhetés van oda, hanem az egészségügyi ellátás is.

Forrás: Népszava

http://nepszava.hu/cikk/1078793-ezrek-eshetnek-el-igy-a-szocialis-ellatastol