Február közepén jöhet a béralku

 2-3 éves bérmegállapodás a cél a közszolgáltatásokban

Várhatóan február közepén dönt a kormány az állami cégeknél dolgozók bérrendezéséről, a tárgyalások addig is folyamatosak lesznek a cégek, valamint a szakszervezetek között – tudta meg a Magyar Idők. A cél, hogy középtávú, 2-3 éves bérmegállapodás szülessen a közszolgáltatásokban. A szakszervezetek átlagosan 30 százalékos bérfelzárkóztatást kérnek, úgy tudjuk, az igény teljesíthető. A MÁV-val már pénteken tárgyalnak a szakszervezetek, közös álláspont mentén.

Újra lendületet vettek az állami közszolgáltatóknál – a postánál, a vasútnál, a Volánoknál, valamint a vízügynél – az egyeztetések az alkalmazottak béremeléséről – értesült a Magyar Idők. Várhatóan a jövő héten széles körben, a vállalatvezetőkkel, az érdekképviseletekkel, valamint a fenntartó kormánnyal újabb egyeztetések következnek, azonban jelenleg is folyamatban van a szakszervezetek részéről a bérjavaslatok kialakítása.

Úgy tudjuk, a cél az, hogy középtávú, 2-3 éves bérmegállapodások szülessenek, a fizetésemelés mértéke pedig az időszak végére elérheti a 30 százalékot. Az egyeztetések február közepén zárulhatnak, a kormány döntésével. A döntésig az állami cégek kialakítják a szakszervezetekkel közösen – a bérigényeket figyelembe véve – azt a megállapodást, amely a kormány asztalára kerülhet. Ezt követően mérlegeli a kormány az érdekképviseletek, valamint a vállalatok közötti megállapodást a rendelkezésre álló forrás tükrében. Várhatóan nemcsak a hosszú távú bérmegállapodás lesz a téma a kormány, a szakszervezetek, valamint az állami cégek között, hanem egy fórum létrehozása, amely – hasonlóan a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumához (vkf) – a későbbi tárgyalások megfelelő érdekegyeztető fóruma lehetne.

Korábban lapunk úgy értesült, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése 22 milliárd forintba kerül az állami vállalatoknak, amit az állam garantál, emellett elérheti a 60 milliárd forintot is az a keret, amelyből további bérfejlesztéseket lehet megvalósítani. Az alkalmazottak a februári megegyezést követően, visszamenőleg megkapják a megemelt bért, tehát egyik munkavállaló sem lesz kárvallottja a tárgyalások elhúzódásának.

A szakszervezetek, valamint a MÁV között pénteken kezdődnek az egyeztetések. A vasúttársasággal tárgyaló érdekképviseletek közös ajánlatot fogalmaztak meg. A dokumentum szerint két- vagy hároméves bérmegállapodást javasolnak, annak mértéke összesen 30 százalék lenne. Kétéves megállapodás esetén idén 16, jövőre 14 százalékkal emelkednének a bérek, hároméves bontásban pedig idén 15, jövőre 10, majd azt követően újabb 10 százalékkal.

Halasi Zoltán, a VDSZSZ Szolidaritás elnöke a Magyar Idők kérdésére kifejtette: a középtávú, 30 százalékos bérfelzárkóztatás fontos alapja annak, hogy a jelenleg még a vasútnál dolgozó munkaerőt megtartsák, emellett pótolni lehessen a nyugdíjazások miatt várhatóan tovább duzzadó létszámhiányt. Az elnök szerint ennek legfontosabb pillére a jövedelmi viszonyok rendezése. A MÁV 36 ezer dolgozójából 12 ezer főt érint a minimálbér, valamint a garantált bérminimum megemelése, azonban a megállapodástervezet minden dolgozónak garantálná a bérfelzárkóztatást.

Januártól 15 százalékkal nőtt a minimálbér, valamint 25 százalékkal a szakmunkás-bérminimum. Az emelés miatt az állami vállalatoknak kormányzati kiegészítésre van szükségük. Emellett a szakszervezetek több olyan ágazatban – a vízügyben és a közlekedésben – is jelentős bérfelzárkóztatást szeretnének, ahol az elmúlt években nem volt emelés. Lapunk korábban úgy értesült, hogy minden ágazatban reális az évi legalább 10 százalékos béremelés, emellett mindenki arra törekszik, hogy hosszabb távú, többéves megállapodásokat sikerüljön tető alá hozni.

Forrás: Magyar Idők