Februártól jön a forintosítás

A bankok számításai szerint átlagosan 25-30 százalékkal fog csökkenni a devizahitelek törlesztő részlete 2015-től. Az ügyfeleknek a jövőben az árfolyamváltozások miatt már nem kell aggódniuk. A bankok szinte mindegyike vesztett a magyar állam ellen indított perekben, már legfeljebb a strassbourgi uniós bírósághoz beadott jogorvoslati kérelmek nyomán születhetnek a hazai ítélkezési gyakorlatot felülbíráló döntések.

 .

 

Januártól – több évi hiábavaló ígérgetés után – végre megkezdődik a hiteladósokkal való elszámolás. Ebbe a körbe az általános szóbeszédtől eltérően nem csak azok tartoznak majd, akik deviza alapon, svájci frankban, euróban, japán jenben, vagy elvétve amerikai dollárban adósodtak el, hanem a forinthitelesek is. Mindenkivel kötelesek elszámolni a bankok, akik jelzálog alapú hitelt vettek fel, függetlenül attól, hogy azt ingatlanvásárlásra vagy – felújításra költötték, gépkocsit vettek belőle vagy személyi kölcsönt váltottak ki. Ők mindannyian benne vannak abban a több százezres adósi körben, akik soron kívüli leveleket kapnak a bankjuktól márciustól április végéig. Ezek nem a szokásos számlaértesítők lesznek, mivel már tartalmazzák majd a teljes elszámolást, vagyis a devizahitelek forintosítását. Az árfolyam ingadozása miatt a forintosításig jogszabályban rögzítették az árfolyamokat, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történt. Lényeges, hogy a forintosításkor ezeken az árfolyamokon váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.

Az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt akkor teheti meg: ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát, ha törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van, ha 2020 végéig lejár a devizahitele, vagy ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje.

Fontos előírás, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-jétől lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg. Az előírások szerint az adósok többségénél csökken a hitelek kamatszintje is, ami miatt (az elszámolás mellett) a törlesztőrészlet tovább csökken. Az elszámolást és a forintosítást egyébként egy lépésben hajtják végre, így nehéz lesz megmondani az egyéni esetekben, hogy az elszámolás vagy a forintosítás csökkentette jobban a törlesztőrészletet.

Az MNB számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad. A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt a törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.

A forintosítás hatására a svájci frank alapú jelzáloghitelesek 65-70 százalékának csökkenhet a kamata a felvételkori szinthez képest. Az elszámolás 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenéséhez további mérséklődés adódik abból, hogy a felvételkori átlagos 4 százalékos kamatszint 3,7 százalékra csökken, míg a szabadfelhasználású hiteleknél átlagosan 5,2 százalékról 4,8 százalékra eshet a kamat. A jogszabály előírja, hogy az alkalmazott kamatfelár nem haladhatja meg az 1 százalékpontot. Ha a svájci frankos ügyfél kamata mégis emelkedne, – rendhagyó kivételként – nekik engedélyezi a törvény, hogy megtartsák devizahitelüket. Ez a lakáshiteleseknek mindössze 6,1, a szabadfelhasználású hiteleseknek pedig 1,3 százalékát érintheti.

A fair (etikus) banktörvény alapján a pénzügyi intézménynek februártól a három évet meghaladó futamidejű hiteleknél a hitelkamatot, illetve a változó kamatozású hitel esetében a kamatfelárat legalább három éves kamatperiódusra előre rögzíteni kell majd. A kamatot vagy a felárat a hitel teljes futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal lehet módosítani. A hitelkamatot legfeljebb a kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat pedig legfeljebb a kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja.

A pénzügyi intézmények a MNB részére 2014 decemberében benyújtották az általuk – a fogyasztói kölcsönszerződések esetén – alkalmazni kívánt különböző kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatókat, valamint különböző referenciakamatokat. Az MNB megvizsgálta a beadványokat és ezek alapján az internetes honlapján közzétette a hatályos kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók, valamint referenciakamatok leírását. Az elfogadott mutatók – a jegybank szándékai szerint – biztosítják, hogy a hitelkamatok változása csak a ténylegesen bekövetkezett, tételesen meghatározott, objektív változás miatt történhessen, és így egyértelmű, érthető és átlátható lesz az ügyfél számára. A fair (etikus) bank intézménye nem unortodox találmány, külföldön is léteznek a pénzintézetek kamatainak meghatározási módját előíró, a fogyasztói (ügyfél) érdekeket is figyelembe vevő ajánlások. A magyar metódus azonban ettől a gyakorlattól merőben eltérő – vélik a szakértők. Ugyanis a piaci érdekek helyett a politikaiaknak adnak prioritást. Vagyis teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a tőkés gazdálkodás egyik alapszabályát, amelyik így szól: “Élni és élni hagyni.” Ez esetünkben azt jelenti, hogy a bankok, egyébként szükséges és jogos piaci érdekeit alárendelik az ügyfélérdekeknek. A jelenlegi, magyarországi politikai gyakorlat a bankszektor veszteséges működését is extraprofitnak tekinti. Az új szabályozás a hitelüzletágban a fairbank-elv alapján még a tisztességes nyereséget sem biztosítja a hitelező pénzintézetek számára.

Az azonban kétségtelenül előrelépés, hogy az ügyfelek megismerhetik a saját kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutatójukat, a referenciakamatukat a velük megkötött szerződésükből meg is ismerhetik, illetve ennek alakulását az MNB honlapján nyomon követhetik. Az ügyfeleknek lehetőségük lesz a bank által megjelölt mutató helyett másikat kérni, végső soron akár más bankhoz is fordulhatnak. A már fennálló tartozások esetén pedig az új kamatperiódust megelőzően (kamatemelés esetén) van erre módjuk.

 

 Árfolyamgát: kis drágulás
A forintosítás és a rögzítés lejárta után sem fog drasztikusan emelkedni az árfolyamgátba belépett devizahitelesek törlesztőrészlete. Az új szabályozás szerint ugyanis legfeljebb 15 százalékkal nőhet az adós havi terhe. Az elszámoltatásnak köszönhetően pedig a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás is csökkenhet – mondják a szakemberek. Egy átlagos adós esetében, aki belépett az árfolyamgát rendszerébe, a 6 millió forintos hitel mostani törlesztője nagyságrendileg 55 ezer forint. Ez az árfolyamgát végén nagyjából 15 ezer forinttal nőne. Egy mosatni kormányrendelet szerint azonban legfeljebb 15 százalékkal emelkedhetnek a törlesztők, így, ha szükséges, a bank meghosszabbítja majd a futamidőt. Ráadásul az elszámoltatásnak köszönhetően a gyűjtőszámlán lévő összeg is csökkenhet.

 

 

Vizsgálódik az Európai Bizottság

A devizahitelesek ügye foglalkoztatja az európai demokratikus intézményeket is, hiszen hasonló akcióra a piacgazdaságot folytató országokban még nem volt példa. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) még tavaly júliusban hívta fel az igazságügyi miniszter figyelmét arra, hogy a devizahiteles törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal – mondta lapunknak Lázár Dénes ügyvéd. Az érdekvédelmi szervezet elnöke arra hívta fel a tárca figyelmét, hogy egy demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróságok feladata. Éppen ezért sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét az, ha a parlament törvénnyel beavatkozik a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba.

A PITEE ugyanis az elmúlt hónapokban két eltérő tartalmú alkotmányjogi panasz benyújtását javasolta a devizahiteleseknek, annak érdekében, hogy kivédjék a devizahiteles törvények által okozott általuk vélelmezett jogsértéseket. Már több száz devizahiteles élt ezzel a lehetőséggel, az Alkotmánybíróság (Ab) testület azonban még nem tűzte napirendre ezeknek a panaszoknak az elbírálását.

Az elmúlt hetek eseményei mutatják – emlékeztetett Lázár Dénes, hogy az állami szervek nem kívánnak a devizahiteles törvényekkel kapcsolatos fenntartásokkal foglalkozni. Az Ab decemberi döntései pedig előrevetítik, hogy a devizahitelesek ügye az Emberi Jogok Európai Bírósága elé fog kerülni. A PITEE szakértői jelenleg vizsgálják annak a lehetőségét, hogy lehet-e akkor is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni jogvédelemért, ha az Ab továbbra sem tűzi napirendre a devizahitelesek panaszait.

Ugyanakkor a PITEE tudomást szerzett arról, hogy az Európai Bizottság (EB) új igazságügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Vĕra Jourová, vizsgálja a magyar devizahiteles törvényeket, és az Ab kapcsolódó határozatait. November végén az EB is felfigyelt a devizahiteles törvények visszásságaira. A törvényekkel kapcsolatos tájékozódás során az EB felkérte a PITEE-t is, hogy fogalmazzák meg fenntartásaikat – újságolta az egyesület elnöke.

Ennek a felkérésnek eleget tettünk, és kértük az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, ha a bankok és a bíróságok a devizahiteles törvényeket a jelenlegi tartalmukkal végrehajtják. A devizahiteles törvények ugyanis ellentétesek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével.

 Magáncsőd a megoldás?
Az igazságügyi miniszter szerint már az idén megnyugodhat minden adós. Tavasszal az Igazságügyi Minisztérium kidolgozza a magáncsőd intézményeire vonatkozó jogszabályokat, valamint a kormány megerősítené a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t (Net) – számolt be Trócsányi László a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
 
Vészmegoldásként azoknak, akik akik önhibájukon kívül nem boldogulnak a hitel visszafizetésével, – hogy ne kerüljenek az utcára – a Net további erősítése során létrehoznak egy speciális ingatlankezelő alapot is.
 
A magáncsődeljárásban az adós kap egy csődgondnokot, aki 5-7 éven keresztül beleszól szinte minden kiadásába. (A legtöbben az ír példát tartják nagyon jónak, ahol még az élelmiszerre havonta költhető összeget és szórakozási büdzsét is megszabják.) A szükségesként meghatározott költségek feletti jövedelmet pedig a tartozás rendezésére fordítják. A magáncsőd kapcsán az MSZP már 2010-ben törvényjavaslatot készített, később pedig a KDNP is előállt javaslatával.
 
Burány Sándor a Népszava kérdésére elmondta, hogy minden további nélkül támogatnák a magáncsőd bevezetését – hiszen ez az MSZP majd’ 5 éves kezdeményezése is -, amennyiben az konszolidált és normális feltételekkel valósul meg. A feltételek között említi, hogy az adós a hitelezővel megbeszélt törlesztés mellett megtarthassa vagyonát. Ugyanakkor jelenleg még nem ismertek a tervezet részletei, és az elnök szerint eddig „amit el lehetett rontani ezzel kapcsolatban, azt el is rontották”.Burány Sándor szerint minél kevesebb magáncsődre van szüksége az országnak, viszont ha az adós nem tud boldogulni és a kilakoltatás veszélye fenyegeti, sok esetben csak ezzel menthető meg a vagyona. Abban az esetben is segíthet, ha drasztikusan lecsökkent a család jövedelme, de nem szűnt meg teljesen, és még van remény, hogy visszafizessék a tartozást.
 
Amennyiben már nincs jövedelme a családnak és a magáncsőd sem segít, akkor jönne képbe a Net, hogy megvásárolja az ingatlant és tulajdonosként bérleti jogviszonyt kössön az adóssal – fejtette ki véleményét az költségvetési bizottság szocialista elnöke.Az elnök úgy véli, az eszközkezelő akkor végezné jól a dolgát, ha lehetővé tenné, hogy az adós maradhasson az ingatlanában. Ezzel szemben a Net működése nem éppen így fest. Burány Sándor úgy gondolja, az ócsai lakópark-projekt teljesen elhibázott volt a Net részéről, mivel a beruházott 2,5 milliárd forintból a 80 felépült ház költségét fordíthatták volna több olcsó, bérbe adható lakóépület felvásárlására is.