Fecnikre szedték szét Palkovics ötleteit a rektorok

Ahhoz képest, hogy a kormány az általa kinevezett kancellárokkal és az Állami Számvevőszékkel fenyegeti az egyetemeket, a rektorok a sarkukra álltak: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) súlyos bírálattal illette a humántárca „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című vitaanyagát. Ezt a véleményezők eleve nem stratégiának tartják, hanem inkább csak koncepciónak, mivel nincs benne ütemterv, s pénzt sem adnak a megvalósítására.

Kérdés, a rektorok mire mennek a kiállással: Klinghammer István koncepcióját annak idején támogatták, ám ellenezte azt Parragh László, az iparkamara elnöke. Akkor az utóbbi akarata érvényesült. Most Palkovics László felsőoktatási államtitkár stratégiai tervét viszont támogatja Parragh, miközben a rektorok nem.

Parragh László (balról a második) Klinghammer Istvánt (középen) már legyőzte
Parragh László (balról a második) Klinghammer Istvánt (középen) már legyőzte
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A Népszabadság birtokába jutott rektori dokumentumban az áll: a koncepció legfőbb hiányosságai „az egyoldalú gazdasági szemléletből fakadnak, kizárólag gazdasági szempontok érvényesítésével nem kezelhető a felsőoktatás strukturális problémája”. Miközben örvendetesnek tartják, hogy a koncepció a minőségi felsőoktatásra törekszik, hangsúlyozzák, hogy Palkovics anyaga nem épít az egyetemek és főiskolák erősségére és támogatandó értékére, a tehetséggondozásra.

 

A rektorok kritikusan szóltak arról, hogy „a koncepció mind az oktatás, mind a tudományos kutatás terén aránytalanul és indokolatlanul mellőzi a társadalomtudományokat”. A rektorok szerint a társadalomtudományok negligálása kockázatos. Úgy vélik, a koncepció készítői nem végezték el „kellőképpen a felsőoktatás helyzetének feltárását, legfőképpen a mai helyzethez vezető folyamatok, az okok elemzését”.

Az MRK álláspontja az, hogy az anyag hemzseg a téves állításoktól. Példaként említik „az oktatói lelkesedés hiányát”, „az alacsony szintű képzési elvárásokat”, „a tévúton járó intézményeket”, „az igénytelen képzéseket”, „a munkaerő-piaci várakozások figyelmen kívül hagyását”, „az alacsonyra értékelt diplomákat”. Ezek mind-mind olyan gondolatok, amelyeket Orbán Viktor kormányfő gyakran megfogalmaz, amikor azt magyarázza, miért vont ki hatalmas összeget két év leforgása alatt a felsőoktatásból.

Palkovics László. Az állami szerepvállalás a következő években változatlan lesz
Palkovics László. Az állami szerepvállalás a következő években változatlan lesz
Soós Lajos / MTI

A rektorok rávilágítanak arra az ellentmondásra is, hogy a koncepció egyszerre kívánja a bemeneti követelményeket szigorítani és hosszú távon növelni a felsőoktatásban tanulók létszámát. A rektorok kritikusan szólnak a gimnáziumi férőhelyek csökkentésének tervéről is. „A koncepcióból kitűnik az a célkitűzés, hogy növekedjen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma. Ez azonban – összevetve a koncepció közzétételével egy időben meghirdetett radikális gimnáziumi helycsökkentés tervével – illuzórikusan ellentmondásos” – fogalmaznak, rámutatva az anyagban hangsúlyozott verseny és a túlzott állami kontroll közötti ellentmondásra.

A rektorok veszélyesnek tartják a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket is. Szerintük nem helyes, ha a tervezet „a kutatást, fejlesztést, innovációt kizárólag a gyakorlatban, az iparban közvetlenül és rövid távon alkalmazható eredmények megvalósításában látja, s elfeledkezni látszik arról, hogy a társadalmi problémák kezelése terén is számos innovációra van szükség, ami rövid távon, közvetlen gazdasági haszonban nem feltétlenül fejeződhet ki, hiánya azonban hosszabb távon jelentős gazdasági kárt okozhat”.

A rektorok szerint Orbán Viktor téves állításokat pufogtat
A rektorok szerint Orbán Viktor téves állításokat pufogtat
Forrás: Facebook

Hiányolják a forrásokat is. A „fokozatváltáshoz” ugyanis szükség lenne pénzre. A rektorok anyagának talán egyik legfontosabb üzenete az, hogy többletforrások nélkül a koncepció komolytalan. Márpedig Palkovics anyagából kiderül, a felsőoktatás finanszírozásában az állami szerepvállalás változatlan lesz a következő években. „A magasabb minőség, a fejlett államok felsőoktatása szintjének elérése többletforrásokat igényelne, amelyek biztosítása nélkül a kitűzött célok elérhetősége kérdésessé válik” – szögezik le a rektorok, akik nem hagyták szó nélkül a kancellária-rendszert sem.

Úgy vélik, az egyetemek ügyeiben nem az intézmény, hanem a fenntartó fog dönteni, „s a nehezen elhatárolható hatáskörű döntéshozó szervek léte a szervezet működőképességét fogja veszélyeztetni”. Az MRK nem támogatja az egyetemek szakmai-tudományos és stratégiai-gazdasági irányításának mechanikus szétválasztását. Javasolják, hogy „a kancellár az egyetemek működését a gazdasági irányelvek kidolgozásával segítse, támogassa, majd a végső döntés meghozatala a szenátus hatáskörébe tartozzék”.

Lenézni időszerűtlen

Kenesei István, a nyelvtudományok doktora néhány hete az Élet és Irodalom hasábjain több amerikai adatra hivatkozva igazolta, mennyire időszerűtlen a humán és társadalomtudományok lenézése. Az egyik idézett cikk szerint az amerikai üzleti élet vezetői meglepően nagy számban jártak filozófia szakra az egyetemen. Rávilágít, hogy az „MTA amerikai megfelelője, az American Academy of Arts and Sciences 2013-ban kiadott egy jelentést a humán és társadalomtudományok helyzetéről és támogatásuk növelésének szükségességéről.

Ezt a dokumentumot nemcsak a legnagyobb egyetemek rektorai, hanem milliárdos forgalmú nemzetközi cégek (például a Boeing, Adobe, Lockheed) elnökei, továbbá államok kormányzói, főbírók stb. is aláírták. Lehet persze, hogy az USA, sőt az egész világ tévúton jár, de az nem kétséges, hogy a felsőoktatás globális rendszer, és csak az marad fenn benne, aki tisztában van a nemzetközi trendekkel” – írja Kenesei.