Feladja a leckét a minimálbér-emelés

 A szakképzett munkaerő legkisebb bére két év alatt összesen 37 százalékkal emelkedik

Nehéz évre számít 2017-ben a Coop, amikor ki kell gazdálkodnia a tetemes minimálbér-emelést és az egyéb költségek növekedését – hangsúlyozza a Világgazdaságban Pekó László, a cégcsoport új elnöke, akit a Coopot évtizedeken át építő Csepeli Lajos tragikus halála után választottak meg. Pekó biztos abban, hogy a Coop jövőre is meg tudja őrizni 14-15 százalékos élelmiszerpiaci részesedését.

Szépen bővül a magyarországi kiskereskedelem. Hogyan sikerül ebből profitálnia a Coopnak?

– Az idén is növekedéssel számolunk a tavalyi 571 milliárdos forgalom után, de persze – a versenyhelyzettől és a település szerkezetétől függően – vannak az átlagnál jobban és rosszabbul teljesítő üzleteink. A növekedés pontos mértékét az üzleti év lezárását követően látjuk majd. A Coop sok olyan térségben van jelen, ahol az életszínvonal és a jövedelmi viszonyok messze elmaradnak a főváros vagy a nagyvárosok átlagától. Sok kistelepülésen egyszerűen nincs növekedés, mivel a fiatalok elvándorolnak, magas a munkanélküliség vagy a közmunkások aránya. A Coop 2600 üzletének több mint a fele kistelepüléseken működik. Vagyis nehéz terepen tudtunk forgalomnövekedést elérni. És még most jön a neheze.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésére gondol?

– Igen. Mint mindenki, mi is most keressük a megfelelő választ a nagymértékű béremelésre, de azt már látjuk, hogy nem lesz könnyű kigazdálkodni. A kereskedelemben a garantált bérminimum emelése okozza a nagy problémát, hiszen itt többnyire szakképzett munkaerőt kell alkalmazni. Márpedig utóbbiak legkisebb bére két év alatt összesen 37 százalékkal emelkedik, ami jócskán meghaladja a várható forgalombővülést, és amelyből csak keveset kompenzál a 7 vagy 7,5 százalékpontos járulékcsökkentés.

Kiszámolták már, hogy konkrétan mennyivel növekednek a bérköltségek?

– Minél alacsonyabb a bérszínvonal, annál nagyobb terhet jelent a minimálbér-emelés. Márpedig a kiskereskedelemben, különösen vidéken, a magas élőmunka-igény és a korlátozott vásárlóerő miatt alacsonyak a bérek. Egy dolgozóra vetítve több százezer forintot jelent az emelés, ami a Coop 32 ezer dolgozójának többségét érinti, már csak azért is, mert összetorlódnak a keresetek, ami fizetésemelési hullámot kényszerít ki. Miközben a munkaerőhiány miatt már az idén is átlagosan 7-8 százalékkal kellett emelnünk a béreket. Ráadásul az egyéb költségeink is növekedni fognak, például az üzemanyagárak, de már az élelmiszergyártók is jelezték, hogy árat fognak emelni, hisz nekik is ki kell gazdálkodniuk a minimálbér-emelést. Így valószínűleg elindul egy áremelési hullám.

Sokan a magyar tulajdonú kisboltokat féltik a leginkább. Ön mit gondol erről?

– Az eddigi bérszínvonal mellett is optimalizálnunk kellett a bolthálózatot a jövedelmi viszonyok markáns regionális különbségei, illetve a dohányforgalom kiesése miatt. Zártunk be kisboltokat, de nyitottunk is üzleteket, vagy egyszerűen áttereltük a forgalmat nagyobb és korszerűbb áruházakba. Azt viszont világosan kell látni, hogy vannak olyan kistelepülések, amelyek mára elértek oda, hogy csak a kormányzattal közösen lehet megoldást találni a lakosságmegtartásra és a vásárlóerő növelésére, különben csak veszteségesen lehet üzemeltetni a helyi kisboltot. Keressük a lehetőségeket, hogy új szolgáltatásokat bevonva növeljük a kieső forgalmat és megtartsuk a lehető legtöbb kisboltot is, amire eddig is törekedtünk.

Az emelkedő keresetek vélhetően bővíteni fogják a fogyasztást…

– Lesz valamekkora vásárlóerő-növekedés, de nem mindenhol. Ahogy említettem, a hátrányos helyzetű régiók, a kistelepülések problémásak ebből a szempontból, miközben Budapesten és a fejlett térségekben nyilván lesz bővülés. Az már más kérdés, hogy a magasabb jövedelműek vajon több élelmiszert fognak-e vásárolni, mint eddig. Az biztos, hogy a bővülő tortából szeretnénk arányaiban úgy részesülni, hogy megtartsuk a jelenlegi 14-15 százalékos élelmiszerpiaci részesedésünket, amelyet évek óta stabilan őrzünk.

Számíthatnak-e áremelési hullámra a vásárlók?

– A magyar vásárlók árérzékenysége erősen behatárolja a lehetőségeket, de nyilván minden kereskedőnek hozzá kell nyúlnia az árakhoz. Emellett át kell gondolnunk sok mindent, megkeresni a belső tartalékokat a hatékonyság és a termelékenység növelésére. A Coopnál például az idén indul egy jelentős, több milliárd forintos informatikai fejlesztés, amelyről még azelőtt döntöttünk, hogy tudtunk volna a jövő évi jelentős tehernövekedésről. Ez a saját befektetésünk, mivel a pályázati források jelenleg nagyon szűkösek a kereskedelmi vállalkozások számára. A fejlesztéstől pár év múlva azt reméljük, hogy csökkenti az élőmunka-igényt és segíti a szakmai döntések meghozatalát, amivel szintén költséget lehet megtakarítani.

Névjegy

Az üzemgazdász végzettségű Pekó László (67) pályáját 1968-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Zöldért Vállalatnál kezdte, majd a nyolcvanas évek közepétől a Kisvárdai ÁFÉSZ, majd a Felső-Szabolcs ÁFÉSZ elnökeként dolgozott, 1999-től a Nyírzem Zrt.-t vezeti. Alapító igazgatósági tagja volt a Co-op Hungary Rt.-nek. Aktív szerepet vállal a megye életében, ahol 2002-től a helyi kereskedelmi és iparkamara elnöke.

Forrás: Világgazdaság