Felbolydult az ország, de hamar behúzhatják a féket

Az egyes területeken megugró bér felbolygatja a munkaerőpiacot

Egyre többen dönthetnek szakmaváltás mellett. Ez feladja a leckét a hr-eseknek is, a kimaradók motivációjukat veszthetik – írja a Népszabadság.

Tanár és autószerelő, de pék is csatlakozott az elmúlt hetekben az egyik ingatlanközvetítő lánc csapatához. A piaci forgalomnövekedés miatt egyre többen gondolják, ezen a területen megtalálhatják a szerencséjüket, és megkockáztatják a szakmaváltást. Korántsem ez az egyetlen szokatlan jelenség ugyanakkor a felpörgött magyar gazdaság álláspiacán.

– Nemcsak diplomáciai, hanem motivációs szempontból is nagyon nehéz helyzetben vagyunk – panaszkodott lapunknak több, ipari termelővállalatnál dolgozó vezető is. Régen nem tapasztalt feszültségforrással szembesültek: a szakmunkások, fizikai dolgozók bére csak ebben az évben sok cégnél két számjeggyel növekedett, a céges ­hierarchia felsőbb szintjein lévő vagy éppen az adminisztráció területén dolgozó munkatársak hasonló mértékű emelést várnának. Ugyanez a helyzet a kereskedelemben. – Miközben értem, hogy aki nem kapott, vagy nem kapott olyan mértékű emelést, igazságtalannak érzi ezt, képtelenség, hogy mindenkinek legalább tíz százalékkal növekedjen a fizetése – mondta az egyik hr-vezető, akinek a januárban drasztikusan megváltozó cafeteriarendszer mellett még azt is ki kell ötölnie, hogyan menedzselje ezt a szituációt.

– Az egyes területeken megugró bér felbolygatja a munkaerőpiacot. Ám tartósan fennálló bérkülönbségek kellenek ahhoz, hogy tömegek kezdjenek el másik szakmákba áramlani. Kivételek persze vannak, de jellemzően ehhez több hónapos vagy akár éves átképzésre van szükség, és korántsem a fizetés az egyetlen szempont, hanem – például a tanárok esetében – a nyári szabadság, a második, harmadik műszakok léte vagy nemléte – mondta Artner Annamária, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

Kevéssé valószínű az is, hogy az egyes ágazatokban – például a szakmunkások jelentős mértékű béremelése nyomán – egy felfelé tartó bérspirál alakul majd ki, a cégek ugyanis be fogják húzni a féket. Az elmúlt időszakban egyes ágazatokban és vállalatoknál meglépett, olykor akár a 20 százalékot is elérő fizetésemelés nem tartható ütem. Rá-adásul a megemelt fizetéseket kínáló szakmákban gyorsan szűnik majd a munkaerőhiány, és a bérek stagnálni, sőt akár csökkenni is kezdhetnek.

– Örömteli, hogy elkezdett működni és terjedni a sztrájkkultúra Magyarországon, azaz egyre erősebbek a munkavállalói érdekképviseletek, ezeknek azonban be kell csatornázódniuk a nemzetközi rendszerekbe is, hiszen egy multinacionális nagyvállalat hamar átviszi a termelését más országba, ha túlzott béremelési nyomással találja magát szembe – tette hozzá Artner.

Több, de még így is alacsony

A bérek és az egészségügyet, nyugdíjat fedező járulékaik aránya a GDP-ből két évvel ezelőtt csupán 41,7 százalék volt (ez 1995 óta a legalacsonyabb), és tavaly mindössze 42,3 százalékra emelkedett – hívta fel a figyelmet Artner. Ez még mindig kisebb, mint 1995 és 2012 között bármikor (kivéve 1999-et), és jóval kisebb, mint 2003 és 2009 között, amikor 44 százalék feletti volt ez az érték. A gazdasági növekedés hatásaiból nem elsősorban a bérből élők részesednek. Továbbá: 2010 és 2015 között csak a felsőbb jövedelmi tizedek aránya nőtt az összjövedelemből, az alsó 6 tizedé csökkent.

Forrás: Népszabadság