Felkavarhatják a béreket a nyugdíjasok

Kihirdették a nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabályt

Már kihirdették a nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabályt, így elvben nincs akadálya, hogy július elsejétől már működjön ez a foglalkoztatási forma. Az idősebbek közül sokan (ma még) elzárkóznak attól, hogy ilyenbe belépjenek, de – mint az Azénpénzem.hu kiszámolta – a feltételek elég meggyőzőek.

A parlament már majdnem két hete elfogadta a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényt (a jogszabály részleteiről, jellemzőiről itt írtunk). A Magyar Közlönyben azonban csak a napokban tették közzé a jogszabályt. Szerencsés volt, hogy az eredetileg a kihirdetés utáni 15. napos hatályba lépést még a tárgyalás során 2017. július elsejére módosították. Elvben tehát nincs akadálya, hogy akár néhány nap múlva alakuljanak ilyen szövetkezetek.

A szövetkezetek alapításáról és egyéb részletekről a Polgári törvénykönyv negyedik része rendelkezik. A jogszabály szerint a szövetkezet létesítő okirata az alapszabály, amelynek elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Vagyis: akár 7 nyugdíjas is alapíthat ilyent. Valójában azonban legalább 10 tag lehet a célszerű, mert így egy fő lehet nem nyugdíjas is, hogy teljes állásban foglakozzon például a munka szervezésével, a könyvelési és egyéb feladatokkal.

Variációk a nettó keresetre

A nyugdíjas szövetkezetek – állapította meg egyik elemzésében a Policy Agenda – egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, de egyúttal bérlenyomó hatásuk is lesz. A munkáltatónak kifejezetten érdeke lesz keresni ezeket a szövetkezeteket, ha azok garantálni tudják a biztos munkaerőt. A normál foglalkoztatottak számára viszont mindez kedvezőtlen bérhelyzetet vagy akár elbocsátást is jelenthet. A számok mindenesetre (lásd táblázatunkat!) meglehetősen meggyőzőek. Maguk a nyugdíjasok is sokkal jobban tudnak majd keresni szövetkezeti formában, mint úgy, hogy önállóan vállalnak munkát.

Az adóhatóság (NAV) portálunk megkeresésére részletezte a nyugdíj mellett önállóan dolgozók és a szövetkezeti tagok utáni terheket. Mint tudatták: a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére csak az a nyugdíjas köteles, akinek a nyugdíjfolyósítása szünetel. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai után (szemben a sima nyugdíjasokkal) nem sújtja a cégeket a szakképzési hozzájárulás. Mindezt figyelembe vettük a táblázatban, de azt nem árt külön hangsúlyozni, hogy a szochó kedvezményt tapasztalataink szerint sok cégnél nem veszik figyelembe (erre jó, ha a munkavállaló maga is figyel).

 

A garantált bérminimum terhei és a nettó kifizetés (Ft)

 

Kézhez kap

Munkáltató fizet össz.

 

2017.

2018.

2017.

2018.

Munkavállaló 

107 231

120 099

199 144

219 429

Önállóan munkát vállaló nyugdíjas*

114 488

128 226

188 144**

206 720**

Nyugdíjas szövetkezet tagja

137 063

153 510

161 250

180 600

* ez nyugdíj mellett csak a versenyszférában lehetséges
** a bruttó 100 ezer forintig érvényesíthető szociális hozzájárulási kedvezménnyel

Forrás: Azénpénzem.hu számítás

 

Fontosak persze a részletek, nem kevéssé például az, hogy mennyit kérnek majd a tagoktól vagyoni hozzájárulásként. Az első szövetkezetek megalakulására mindenesetre aligha kell sokat várni. A nagyobb diákfoglalkoztatók vezetői már felkészültek rá, hogy segítsék mind szakmai oldalról, mind munkaadói oldalról ezek létrejöttét – mondta a Magyar Időknek Fiák István, a legnagyobb diákszövetkezeteket tömörítő érdekképviselet, a Diákész vezetője. Kiemelte: konzorciumi formában működhetnek együtt a diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. A munkaadók így nemcsak diákokat, hanem időseket is kérhetnek majd.

Újabb pofont adnak a piaci viszonyoknak

A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója rögtön arról kezdett beszélni, hogy már vagy egymillió nyugdíjas szeretne ilyen keretek között dolgozni. A Policy Agenda becslése szerint jelenleg 100 ezer nyugdíjas lehet, aki nyugdíja mellett is dolgozik. Persze nem kevéssé annak következtében, hogy éppen ez a kormány vezette be a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó korlátozásokat.

Nem véletlenül nézi mindenki (közte mi is) döbbenten a mostani szabályozást. Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy ismét a piaci folyamatok eltérítése a kormány célja. Ellenkező esetben ugyanis egyszerűen el lehetett volna törölni a korlátozásokat (közalkalmazott vagy bért, vagy nyugdíjat kaphat), és a nyugdíjasok járulékokkal terhelését, vagy legalább valamilyen generális kedvezményt adni az aktív koruk után is dolgozóknak.

Amennyiben pedig egyes szektorokban és vállalatoknál koncentrálódik majd nagyobb mértékben a nyugdíjas szövetkezeti tagok alkalmazása (Kósa parlamenti beszédében kiemelte például a kiskereskedelmet), akkor a béreket lokálisan biztosan megbolondítja ez az új forma. Ha pedig a nem várt irányba bővülnének a nyugdíjas szövetkezetek, a kormány egy sima rendelettel beavatkozhat. Arra sem árt figyelni, hogy a szövetkezeti előírások között szerepel, hogy nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

Forrás: azenpenzem.hu