Felülvizsgálják a munka törvénykönyvét

 Egy nagyobb csomagról dönthetnek a képviselők

A 2012 óta hatályban lévő munka törvénykönyvével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat veszi végig a szakszervezeti, munkaadói, valamint kormányoldal a következő időszakban – tudta meg a Magyar Idők. Ez azt is jelenti, hogy a kedden visszavont, munkaidőkeretre vonatkozó módosítási javaslat nem kerül újra az Országgyűlés elé, hanem várhatóan a későbbiekben egy nagyobb, pontosításokkal, javaslatokkal kiegészített csomagról dönthetnek a képviselők.

 Visszavonta kedden az Országgyűlés gazdasági bizottsága a munka törvénykönyvének egyéni képviselői módosítói indítványát, amely egyebek mellett a jelenlegi egyéves munkaidőkeretet tolta volna ki három évre. A bizottság álláspontja szerint a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) keretei között kell megvitatni a módosítási javaslatokat, bevonva a szakszervezeti és a munkaadói oldalt is a döntéshozatalba. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunknak kiemelte: a benyújtott indítvány ellen határozottan fellépett a Liga, valamint a Munkástanácsok, ezért a módosító javaslat visszavonása egyértelmű szakszervezeti siker, mivel a két érdekképviselet vezetője kezdeményezett konzultációt mind a Nemzetgazdasági Minisztériummal, mind a vkf keretein belül. Felidézte: a vkf keretében már több módosítási javaslatról, szövegezésbeli pontosításról tárgyaltak a felek az elmúlt években.

A gazdasági bizottság keddi ülését követően a szociális partnerek is egyeztettek. Mészáros Melinda elmondta: egyetértettek a felek abban, hogy a bizottság által is visszavont módosító javaslatot nem nyújtják be újra az Országgyűlésnek. A következő időszakban azonban a vkf keretein belül a munkavállalói, munkaadói, valamint a kormányoldal áttekinti a 2012 óta hatályban lévő munka törvénykönyvével kapcsolatos tapasztalatokat és az egyéb javaslatokat, a szövegezéssel kapcsolatos módosításokat, valamint a munkaadói oldal álláspontját figyelembe véve, új módosító javaslatot készítenek. Ezt követően a teljes, szociális partnerek álláspontját is tartalmazó javaslat kerülhet újra az Országgyűlés elé, ám ennek időpontját egyelőre még nem lehet megmondani. A szakszervezeti vezető hozzátette: a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet tartják a felek az egyetlen lehetőségnek annak érdekében, hogy a munkavállalók érdekei ne sérülhessenek.

A munka törvénykönyve módosítása a múlt héten került az Országgyűlés napirendjére, egyéni képviselői indítványra. A munkaidőkeretre vonatkozó változások ellen elsőként a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok tiltakozott, a szakszervezetek vezetői a párbeszédet hiányolták, emellett kifogásolták, hogy a dolgozókat nem védik megfelelő garanciák. Ezt követően a kormány úgy döntött, minden, a munkavállalókkal kapcsolatos szabályozásról a szociális partnerek bevonásával, a vkf keretein belül kell döntést hozni. A munkaadói oldal szintén a széles körű párbeszéd híve minden, a munka törvénykönyvét érintő módosítási javaslattal kapcsolatban.

Csökken a közmunkások száma

Az év végéig 210 ezerre, jövőre pedig 190 ezer fő alá csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma a Belügyminisztérium várakozásai szerint – mondta kedden Réthy Pál, a tárca főosztályvezetője az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén. Várhatóan 150 ezerre csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma 2020-ra. Az eddig működő programtípusok mellett azonban szükség van új tevékenységekre, valamint a kis méretekben hatékony programok kiterjesztésére is, a Start-munkaerőprogram idén felhasználható előirányzata 325 milliárd forint. A főosztályvezető hozzátette: a közfoglalkoztatás nem cél, hanem foglalkoztatáspolitikai eszköz, amellyel szemben elsőbbséget kell élveznie a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásnak, ezért a dolgozók továbbjutását a nyílt munkaerőpiacra a kormány számos intézkedéssel továbbra is segíti.

Forrás: Magyar Idők