Finomhangolják a nyugdíjszabályokat

Nem lesznek nagyobb változások

Az idei évet érintően nagyobb változások a nyugdíjtörvényben várhatóan nem lesznek. A már korábban bevezetett változásokat viszik csak tovább, illetve egy-egy finomítás várható – írja a Piac&Profit.

   Kisebb, bár mindenkit érintő változás például, hogy megszűnik a személyesen történő adategyeztetés lehetősége. Ezt az ügyfelek a jövőben csak elektronikus úton tudják kezdeményezni, a www.onyh.hu és a www.magyarorszag.hu honlapján az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével.
 
  Ennek oka, hogy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatósága 2014 augusztusában egy országos szintű adategyeztetésbe kezdett, amely a megyei igazgatóságok kapacitását nagymértékben le fogja kötni. Az adategyeztetés célja, hogy először a nyugdíjazás előtt állók, majd később mindenki adatait digitalizálják.
  
  A hivatalból történő eljárás első körben az 1955-1959 között születettekkel kezdődik. Ennek feldolgozására a nyugdíjbiztosítónak 2 év áll rendelkezésre, majd azt követően ötéves korcsoportok kerülnek kiértesítésre – írta Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
 
Az egyeztetési eljárás menete
 
  Az eljárás során a nyugdíjbiztosító igazgatóságok a hatósági nyilvántartásban lévő adatokból az ügyfélre vonatkozó kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető:
valamennyi jogviszonyát,
megszerzett szolgálati idejét,
az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyugdíjjárulék-köteles kereseteit,
a levont nyugdíjjárulék összegét,
az egyéb szolgálati, illetőleg jogosultsági időnek minősülő (pl. korkedvezményre jogosító) időtartamokat.
 
  Az ügyfélnek a kimutatás kézhezvételétől számítva 90 nap áll rendelkezésére, hogy a kimutatásban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tegyen, a helyes adatokat igazoló dokumentumok megküldésével. A beérkezett dokumentumok és igazolások alapján, a nyugdíjbiztosító bizonyítási eljárást indít, melynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat. Például megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot vagy egyéb szervet.
 
  A tényállás tisztázását követően határozatban dönt az ügyfél elismerhető szolgálati idejéről, és egyéb tényekről, melyek innentől kezdve mint egyeztetett adatok kerülnek nyilvántartásba. A határozattal szemben az ügyfél jogorvoslattal élhet.
 
   Amennyiben az ügyfél a rendelkezésére álló 90 napon belül nem tesz észrevételt, az adatok módosítását és kiegészítését nem kezdeményezi, akkor ezt az igazgatóság jóváhagyásnak tekinti és a rendelkezésére álló adatok alapján jogorvoslatot biztosító határozatot hoz.
 
Szolgálati idő
 
  Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat értjük, melyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt, azaz biztosított volt, és az előírt nyugdíjjárulékokat megfizette.
 
  Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni: azokat az időszakokat, ami alatt a biztosítás szünetelt; fizetés nélküli szabadság idejére (kivéve TGYS,GYED,GYES, gyermekgondozási segélyre való jogosultság ideje, beteg gyermek otthon történő ápolásának ideje); az egyéni vállalkozói jogviszonynak azon időtartamára, amelyre 2011. december 31.-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozás, illetve 2012. január 1-től nyugdíjjárulék-tartozása van; társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van; mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tartozása van.
 
   A teljesség igénye nélkül fontos kiemelni egy-két szolgálati időnek minősülő, de nem feltétlenül köztudott jogviszonyt. Ilyen például: Az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt képesítés megszerzésére folytatott felsőfokú tanulmányok, ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejében mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje.
 
  A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján tudja igazolni, azonban ennek hiányában a foglalkozató által kiállított egykorú okirattal, vagy igazolásokkal. Ennek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolásra is, ami például lehet tanú nyilatkozata is.

Forrás: Piac&Profit