Főleg a nagy kereskedelmi cégek járhatnak jól a nyugdíjas-szövetkezetekkel

 Félő, hogy adóelkerülésre alapítják majd

Önmagukban nem volna baj a nyugdíjas-szövetkezetekkel, de félő, hogy adóelkerülésre alapítják majd őket, ugyanis leginkább arra jók – mondta a Magyar Nemzetnek Németh György közgazdász arról az elképzelésről, amiről jövő héten szavaznak a parlamentben.

A szakember szerint a kormányhoz közel álló médiában megjelent cikkek alapján egyértelmű, hogy a törvényjavaslat a munkaadók szemszögéből nézve kizárólag adóelőnyökről, az olcsóbb munkaerőről szól. Nem fizet a munkaadó szociális hozzájárulást, a nyugdíjas munkavállaló pedig nem fizet járulékot, csak személyi jövedelemadót, és még az adminisztrációs kötelessége is kevesebb.

A munkaadó annyit fizet, amennyiből a tagi jövedelem kijön, beleértve az abból levonandó szja-t. Annyit enged át az általa megspórolt járulékból, hogy abból a nyugdíjas-szövetkezet adminisztrálni tudja a foglalkoztatást.

Jól jár a munkaadó, a nyugdíjas nem jár rosszabbul; jól járnak a nyugdíjas-szövetkezet munkatársai, akik felelős és teljes munkaidős állásukban piaci bért kapnak. Szerinte megjelennek majd a nyugdíjas-szövetkezetet szervező vállalkozások, akikhez ezek működtetésének egésze kiszervezhető, ahogy például a nyugdíjpénztáraknál.

Németh György szerint ez még nem is jelentene problémát; a baj az, hogy a normál munkavégzésre és közteherviselésre képes és alkalmazásban álló nyugdíjasokat szövetkezetekbe kényszerítik a munkaadók, pusztán az adóelőny miatt. A közgazdász attól tart, hogy például a nagyobb kereskedelmi cégek létrehozzák saját szövetkezeteiket, és pusztán az adóelőny miatt oda kényszerítik dolgozóikat.

A közgazdász szerint a rendszernek csak akkor volna értelme, ha úgy működne, mint a diákszövetkezet. Ott összegyűjtik a munkaadók diákokat megcélzó alkalmi és részmunkaidős ajánlatait. Közvetítik a munkavállalókat, majd az egészet adminisztrálják. A nyugdíjas-szövetkezetekhez szintén be kell hogy érkezzenek a munkaadók megkeresései, amiket aztán közzétehetnek a tagi nyilvánosságban. Ennek értelme, hogy a szövetkezet munkaközvetítő és adminisztrátor is legyen.

A szakember hangsúlyozta: az öregségi, azaz korhatár fölötti nyugdíjas tetszés szerint alkalmazható teljes vagy részmunkaidőben, persze fizetni kell utána a közterheket. Ám a közszféra nem alkalmazhat öregségi nyugdíjast, sőt a korhatárt elért dolgozóját nyugdíjba kell küldenie. Bármely munkaadónak joga van így dönteni, kérdéses, hogy a kormány miért járt el így. Szerinte azért hozott erről közel öt éve döntést a kabinet, hogy ezzel is gyorsítsa a közszféra kádercseréit. – Ha munkaerőhiány van, ha a munkaadóknak munkavállalókra van szükségük, állást hirdetnek akár teljes, akár részmunkaidőre. Felveszik az embereket, vállalják ennek terheit. Ez a helyzet most. Kérdés, hogy ehhez képest miben hozna újat a nyugdíjas-szövetkezet. A törvényjavaslatot egy az egyben nem lehet lesöpörni az asztalról, de hogy rossz vágányra tereli az ügyet, az biztos – jelentette ki Németh György.

Forrás: Magyar Nemzet