Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat

Először a magánfenntartású intézményeknél vezetnék be a létszámkorlátot

„Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése” – olvasható egy a Magyar Nemzet birtokába került, tavaly decemberi háttéranyagban, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentum több ponton is a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját tükrözi. Az elnök sokak fölháborodását vívta ki, amikor arról beszélt: óriási hiba, hogy nem záratnak be gimnáziumokat.

Mint a jelentés írja, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként vetik fel, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat. Pedig a gyengén teljesítő tanulóknak nemcsak alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon.

A helyzet megoldására több javaslatot is tesz a háttéranyag. Például a gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is.

Ám az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be. Bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg.

További módosításokat is javasol a dokumentum. Például a szakképzésben évek óta használatos, úgynevezett szakmaszerkezeti döntést is kiterjesztené a gimnáziumokra. Ez a döntés határozza meg, hogy egy-egy megyében hány tanulót képezhetnek egy adott szakmában az egyes iskolai fenntartók, tehát az állami, az egyházi és a magánintézmények.

„A fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018-as tanévben” – írják. Ám hozzáteszik: ezután már évente, minden fenntartóra vonatkozóan meghatároznák a gimnáziumi létszámkorlátot. A keretszámokat pedig nagyobb mértékben csökkentenék, mint azt a természetes, demográfiai okokból történő tanulólétszám-fogyás indokolná.

Szükség volna arra a jelentés készítői szerint, hogy azokat a gimnáziumokba felvett tanulókat, akik képzése az alacsony jelentkezési szám miatt mégsem indul el, a szakképzésbe irányítsák. Bevezetnék, hogy ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek föl sehova, akkor a pótfelvételin már csak a szakképzésbe tudjon jelentkezni.

A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani. Ez ugyanis „egészséges versenyt” kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár. Egyébként a szakképzés népszerűsítésére azt is fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana.

Emellett értekeznek „a magán- és alapítványi fenntartású képzőintézmények visszaszorításáról” is. „A szakképzés minősége igen heterogén a magánfenntartású szakképzők körében, és súlyos költségvetési szabálytalanságok tucatjai történtek az elmúlt években” – indokolnak. Megjegyzik azt is, hogy már 2018-tól át kellene alakítani a magán-, egyházi és az állami fenntartású szakképző iskolák finanszírozási rendszerét.

Továbbá javasolják, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Hasonló elképzelésről számolt be a lapunknak nemrégiben interjút adó Parragh László is, aki ugyancsak pluszpontot adna felvételin a szakgimnazistáknak. A jelentés a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba is beszámítaná a technikusi szakképesítést úgy, hogy a képzési idő érdemben, akár egy évvel is, megrövidüljön.

Ugyancsak az ötletek között szerepel, hogy minden szakgimnáziumban legyen elérhető a tanulók számára nyelvi előkészítő évfolyam, és hogy bővítsék a két tanítási nyelvű szakképző intézmények körét.

Végül, de nem utolsósorban általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is fölvetik. Eszerint a támogatás nemcsak a szakképzésbe újonnan belépő diákoknak járna a 2017/2018-as tanévtől, hanem azoknak is, akik már részt vesznek a képzésben. Vagyis ahogy röviden megfogalmazzák: „2017-től mindenki kap.” Az ösztöndíj mértéke szakképzőiskola-típustól és tanulmányi eredménytől függetlenül minden tanuló számára egységesen 20 ezer forint/fő/hó volna. Ám havi szinten csak 10 ezer forintot kapnának a diákok tanulmányaik alatt, a pénz másik felét csak akkor kapnák meg egy összegben, ha sikeresen befejezték képzésüket.

A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentésének végső változata – az előzetes tervekkel ellentétben – nem került a kormány elé, vagyis úgy látszik, egyelőre jegelik a behatóbb változásokkal járó javaslatok megvitatását. Utóbbi azért sem meglepő, mert a szülők körében évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorításának megkezdése nem kis kockázattal járna a választások előtt alig pár hónappal. Persze kérdés, hogy egy esetleges 2018-as Fidesz-győzelem esetén nem fog-e bele a már létező javaslatok megvalósításába a majdani szaktárca.

Forrás: Magyar Nemzet