Galló Istvánné a kötelező felvételi ellen

 Nem erőltetné a szakképzésbe a diákokat a PSZ

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke sem támogatja, hogy a kötelező gimnáziumi felvételi segítségével tereljék át a szerinte „kiforratlan” szakképzési rendszerbe a tanulókat – írja a Magyar Hírlap.

Nem egy megalapozott szakmai előterjesztésről van szó, csupán egy ötletről, ilyesmire nem lehet szakmai szinten reagálni – mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Galló Istvánné a középiskolai felvételi vizsga kötelezővé tételéről. Ugyanakkor – mivel szerinte az elképzelés a gimnáziumi férőhelyek csökkentéséhez vezethet, ezáltal pedig munkaerőpiaci vonzata is van – sérelmezte, hogy eddig semmiféle előzetes egyeztetést nem folytatott az ügyben a szaktárca. Gallóné nem tartaná támogathatónak, ha ezzel a módszerrel akarnák átterelni a diákokat a szakképzés új, még „kiforratlan” rendszerébe, amelyet a szülők talán nem is tartanak „biztonságosnak”. Amint azt megírtuk, Lázár János a múlt heti Kormányinfón megkerülhetetlennek nevezte a kötelező szakközépiskolai felvételi bevezetését.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, Horváth Péter megkeresésünkre közölte, nem tartja rossznak az ötletet, mert a felvételi általánossá tétele információt adna egyrészt a középiskolák számára a jelentkezőkről, másrészt az általános iskoláknak is hasznos visszajelzés lehetne arról, hogyan sikerült felkészíteniük a tanulókat. Szerinte csak akkor lehetne „felháborodni”, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, vagyis, ha olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát ilyen adminisztratív eszközzel próbálnák a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé irányítani.

A pedagóguskar vezetője észszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények esetén pedig nehéz az átjárás, maga a képzés viszont drágább, többe kerül az államnak, és esetenként feleslegesen, ha a fiatal rájön, hogy más érdekli.

Forrás: Magyar Hírlap