GKI-kutató: A kormány felélte a jövőt a jelen javára

Egyre inkább leszakadóban vagyunk

A kormány továbbra is gazdasági sikertörténetként tálalja az elmúlt hat év intézkedéseit, miközben a mérések szerint az európai átlaghoz képest és a régión belül is egyre inkább leszakadóban vagyunk. A magyar gazdaság és a magyar bérek helyzetét Veres Máté, a GKI kutatásvezetője, Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára és Róna Péter közgazdász értékelte az ATV A nap híre című pénteki adásában.

A GKI kutatója szerint noha a bérek tekintetében Budapest ha lassan is, de kezd felzárkózni a nyugat-európai átlaghoz, addig az ország többi régiójában egyre nagyobb leszakadás tapasztalható. A fizetések terén az úgynevezett Big Mac index alapján sem állunk jól, itt Budapest a lassú felzárkózási folyamat ellenére a V4 országok között az utolsó helyen szerepel, és a régióban összességében is csak Bukarestet előzzük meg. Sereghajtók vagyunk továbbá a humán fejlettségi adatok, vagyis a várható élettartam, az iskolázottság és az életszínvonal terén is, itt például Lengyelország is megelőzött minket, méghozzá úgy, hogy alacsonyabb szintről indult 2010-ben – mondta el az elemző, aki arra is rámutatott, a magyar gazdaságot eddig főleg az uniós források pörgették, a 2016-os visszaesés pedig ezen források hiányának volt köszönhető. Veres szerint a kormány a jövőt élte fel a jelen javára, amikor az oktatásból, az egészségügyből, valamint a szegényebb rétegeket segítő alrendszerekből vont el pénzeket azért, hogy az uniós források lehívásához szükséges államháztartási adatokat produkáljon. GDP-arányosan az államadósság persze valóban csökkent, nominálisan ugyanakkor mintegy 5000 milliárd forinttal nőtt ebben az időszakban – mondta el a kutató, aki szerint mindenesetre a legfrissebb adatok szerint immár négymillió létminimumon élő ember helyzete valamelyest javulhat, legalábbis ha a következő két évben maradnak a beígért emelések, és a létminimumhoz már elegendőnek mondható 90 ezer forint lesz két év múlva a minimálbér. Ennek köszönhetően az átlagbér összege akár 7 százalékkal is nőhet jövőre – vélekedett.

A VOSZ főtitkára a műsorban a munkaerőhiány problémájáról beszélt: a szakszervezeti vezető az okok között a képzettség hiányát, az elvándorlást és a demográfiai problémát említette. Dávid Ferenc szerint Magyarországon jelenleg kétszázezren kapnak álláskeresési támogatást, mintegy 220 ezren közfoglalkoztatottként dolgoznak, közel 150 ezren pedig egyik rendszerben sincsenek regisztrálva, a mennyiséget tekintve tehát több mint félmilliós tartalék lenne a munkaerőhiány pótlására. Ez azonban az alacsony képzettség miatt korántsem tűnik egyszerű feladatnak, a közfoglalkoztatottaknak például csaknem 60 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel – mutatott rá a VOSZ főtitkára, aki szerint az országot elhagyó mintegy félmillió szakmunkás és értelmiségi helyének betöltését a munkaerőpiacon csak a munkavállalók megfelelő képzésével lehet megoldani.

Egyáltalán nem beszélhetünk a magyar gazdaság teljesítményének javulásáról, ha a 2,2 százalékos GDP-növekedésből kivonjuk azokat a forrásokat, amiket nem a magyar nemzetgazdaság termelt ki – mondta az adásban immár Róna Péter közgazdász, aki ezen források között említette a GDP 5 százalékát kitevő uniós támogatásokat, valamint azt a GDP 1,2 százalékának megfelelő összeget, amit az elvándorolt munkavállalók utalnak haza családtagjaiknak. Ráadásul itt fontos szerepe van a Magyarországon tevékenykedő multinacionális cégeknek is, amelyek a magyar munkaerő 18 százalékát alkalmazzák, viszont a GDP legfontosabb tényezőjének számító hozzáadott érték 70 százalékát produkálják.

Ehhez képest a hazai ipar és mezőgazdaság semmiféle teljesítőképességgel nem rendelkezik – vélekedett a közgazdász. Miközben 2010 és 2016 között a magyar gazdaság termelékenysége mindössze 1,4 százalékkal nőtt, addig ez a növekedési adat ugyanerre az időszakra vonatkoztatva például a lengyeleknél 10,8, míg a szlovákoknál 11 százalék, vagyis a visegrádi országok elképesztő ütemben haladják meg a magyar gazdaság teljesítőképességét – magyarázta Róna Péter.

Forrás: ATV