Ha elérnénk a teljes foglalkoztatottságot, egyedülállóak lennénk vele az Unióban

Nulla százalékos munkanélküliség egyszerűen nem létezhet

Orbán az elmúlt napokban kijelölte a következő 3,5 év főbb gazdaságpolitikai irányvonalait. Közte egy már többször említett céllal, a teljes foglalkoztatottsággal. Ha ezt elérnék, szinte egyedülállóak lennék az Unióban vele – írja az mfor.hu

   A Fidesz-KDNP frakcióülés utáni nyilatkozatokban ismét többször lehetett találkozni a némileg megfoghatatlan fogalommal, a „teljes foglalkozattottsággal”. Tudjuk – és még maga Orbán Viktor is tisztában van azzal -, hogy nulla százalékos munkanélküliség egyszerűen nem létezhet. Így a „teljes foglalkoztatottság” felé vezető út, mint célirány a 3,5 százalékos (annál esetleg kicsit magasabb) munkanélküliségi rátát jelentené. Vagyis közel 150 ezer embert.
 
   A kormányfő tehát kijelölte az utat: irány a teljes foglalkoztatottság. Több, már eddig bejelentett és végrehajtott intézkedése is ennek megvalósulását szolgálja. Így például a hihetetlen mértékűre felduzzasztott közfoglalkoztatás és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás fokozatos megvonása a „segély helyett munkát elv” alapján. Ahogy arra korábban már mi is rávilágítottunk: a támogatás megszüntetésével több mint félmillió közmunkás lehetne hazánkban, és sikerülne megvalósítani a „teljes foglalkoztatottságot is”, hiszen a munkanélküliség így a vágyott szintre mérséklődne. Az azonban már más kérdés, hogy a közfoglalkoztatás, mint munkahelyteremtés mennyire akceptálható gazdaságilag, társadalmilag huzamosabb ideig.
 
   A kívánt 3,5 százalék körüli munkanélküliségi rátával azonban nemcsak a határokon belül jól kommunikálható eredményt érne el Orbán, de külföldről is repkedhetnének az elismerő szavak. Az Európai Unióban ugyanis olyan ritka a 3 százalékos munkanélküliség, mint a fehér holló. És nem volt ez másként még akkor sem, amikor a válság nem éreztette hatását a munkaerőpiacon százezres számban teremtve az állástalanokat.
 
   2008 harmadik negyedévében ugyanis mindössze 3 olyan európai állam volt, ahol maximum 3,5 százalékos volt a munkanélküliség: Norvégiában, Hollandiában és Dániában. Igaz, ha nem vagyunk ennyire szigorúak, akkor még 3 országot is ide tudnánk sorolni, a rendkívül jók közé. Ciprusnak, Ausztriának és Izlandnak és egyaránt 4 százalék alatt volt a rátája.
 


   Tavaly a harmadik negyedévre Európában egyetlen ország maradt talpon: Norvégia 3,6 százalékos munkanélküliséggel. A világ fejlett gazdaságait tekintve (akikről közöl adatot az Eurostat) még Japán tudna ideállni megegyező rátájának köszönhetően.
 
Miért harmadik negyedéves adattal dolgozunk?
   Egyrészt 2014-re még nem áll rendelkezésre éves adat. Ha a negyedéves számokat nézzük, akkor pedig több ország esetében sincs még negyedik negyedéves munkanélküliségi ráta. Ezért a teljeskörűség miatt választottuk a harmadik negyedévet.

 
   2008 harmadik negyedévében Magyarországon az Eurostat adatai szerint 7,8 százalékos volt a munkanélküliség, 2014 azonos időszakában pedig 7,6 százalék. Vagyis 0,2 százalékpontos mérséklődés történt, ami első ránézésre csekély számnak tűnik, ám a vizsgált időszak alatt egyedül Japán és Németország tudta ennél jobban csökkenteni a munkanélküliséget, Máltával pedig megosztjuk a harmadik helyünket.
 
  A munkanélküliség csökkentésére tett kormányzati erőfeszítések tehát mindenképpen elérték a céljukat, hiszen ha a 2009 harmadik negyedéves állapotból indulunk ki (Magyarországon 10,6 százalékos a munkanélküliség), akkor is az élvonalban vagyunk a változást tekintve a 2,9 százalékpontos mínusszal. Előttünk Lettország, Észtország, Litvánia és USA szerepel.
 
   Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, ha elfogadjuk azt, amit Orbán Viktor korábban mondott a teljes foglalkoztatottság és a 3,5 százalék körüli munkanélküliség kapcsolatáról, akkor elmondhatjuk: bár nagy fába vágta a fejszéjét, és uniós szinten ritka dolgot akar elérni, az egyáltalán nem lehetetlen. A tervezett intézkedések (segély helyett munka, kibővített közfoglalkoztatás) és az elmúlt időszakban felmutatott eredmények jó alapot adnak arra, hogy Norvégia mellett Magyarország legyen a második olyan tagállam az unióban, ahol 3,5 százalékos (vagy ekörüli) a munkanélküliség.
 
Mi a helyzet a világon ezen a téren?
 
   A CIA Factbook alapján a világ 203 országa közül mindössze 27-ben van 3,5 százaléknál kisebb munkanélküliség. Ide zárkózhatnak fel Magyarország 2018-ra, ha elérnénk a teljes foglalkoztatottságot jelentő szintet. Csak a teljesség igénye nélkül néhány ország:
Kambodzsa – 0,3 százalék
Thaiföld – 0,7 százalék
Laosz és Szingapúr – 1,9 százalék
Monaco – 2 százalék
Egyesült Arab Emirátusok – 2,4 százalék
Tadzsikisztán – 2,5 százalék
Hong Kong – 3,1 százalék
Kuvait – 3,4 százalék
 
Forrás: mfor.hu