Ha nincs béremelés, lekapcsolják a közvilágítást Magyarországon

 Béremelést követelnek a villamosenergia-ipari dolgozók

A munkaadók által ajánlott két és fél százalékos ajánlattal szemben négy és fél százalékos béremelést követelnek a villamosenergia-ipari dolgozók, s ebből nem engednek. Ha kell lekapcsolják a díszkivilágítást, de akár a közvilágítást is, vannak azonban más eszközeik is – írja a Népszabadság.

Az ország valamennyi településén szünetelhet a közvilágítás, ha nem teljesítik a villamosenergia-ipari dolgozók bérkövetelését – legalábbis az ágazati sztrájkbizottság ezzel fenyegeti a munkaadókat. Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke kérdésünkre elmondta: a két és fél százalékos ajánlattal szemben négy és fél százalékot követelnek, s ebből nem engednek.

Az érdekképviseletek március 2-án a villamosenergia-ipari alágazati párbeszédbizottság ülésén jelentették be, hogy kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek, mert nem született meg az idei ágazati bér- és szociális megállapodás. Miután később sem sikerült a feleknek megegyezniük, március 21-én az EVDSZ a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetével közösen döntött a sztrájkbizottság felállításáról.

A szakszervezetek álláspontja: ha a magyar reformok működnek, amelyek eredményeként három éve nőnek a reálbérek, s az idén további négy százalékkal emelkednek, a négy és fél százalék az ágazat gazdasági lehetőségeihez képest – a mintegy harminc társaság többségénél évente milliárdos osztalékot fizetnek ki – teljesen reális.

A sztrájkbizottság aláírásgyűjtési akcióba kezdett, és kiderült, hogy a sztrájkot igen sokan támogatják.

A több mint húszezer munkavállaló közül tízezer az EVDSZ tagja, és már 4500-an álltak ki a munkabeszüntetés mellett. Szilágyi elmondta azt is, hogy a 26 tagszervezetükből 23 szintén a sztrájk mellett van.

Április 4-én a felek – a sztrájkbizottság, valamint a Villamosipari Társaságok Munkaadói Szövetségének választmánya – megkezdték a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó egyeztetéseket és közvetítő bevonásáról döntöttek. Négy nappal később azonban a munkaadói oldal már nem kívánt részt venni a következő tárgyalási fordulón, s elutasította közvetítő bevonását is.

A választmány leveléből kiderült, hogy a díszvilágítások április 15-re kilátásba helyezett lekapcsolását – amire este fél kilenc és fél tíz között került volna sor –, mint nyomásgyakorlási eszközt komolytalannak minősítették. Ugyanakkor álláspontjuk szerint a sztrájk csak passzív magatartással valósulhat meg, a világítás lekapcsolása viszont olyan „aktív magatartás”, amely összeegyeztethetetlen a munkabeszüntetés fogalmával.

Szilágyi álláspontja, hogy ez nem komolytalan fenyegetés, inkább a szakszervezetek jóhiszeműségét mutatja: akciójuk csak figyelemfelhívás, egyfajta gesztus, hiszen fellépésükkel nem okoznának másoknak szinte semmilyen nehézséget.

A szakszervezetek jelzik ugyanakkor, hogy ennél sokkal súlyosabb következményekkel járó – kifejezetten a munkaadói oldal által megkövetelt passzív magatartást feltételező – eszközökkel is élhetnének.

A villamosipari dolgozók egyelőre nem akarják azonban az ipari felhasználókat és a lakosságot büntetni a munkaadók kompromisszumképtelensége miatt – hangsúlyozza Szilágyi. Pedig szerinte megtehetnék, mert a még elégséges szolgáltatás körébe biztosan beletartozik például az, hogy az egészségügyi intézmények energiaszükségletét biztosítsák, ám az nem, hogy az erőművi kapacitásokat passzív magatartásukkal olyan mértékben korlátozzák, amely egyes ipari üzemek működését korlátozná.

Az tehát az érdekvédő szerint beleférne, hogy a dolgozók munkabeszüntetésének következményeként egyes gyáraknak le kellene állniuk, esetleg a vasútnak a teherszállítmányok továbbítását fel kellene függeszteniük. De nem ezt akarják.

A még elégséges szolgáltatásról szóló hétfői utolsó ajánlatuk is csak arról szól, hogy a sztrájk első hetében a villamosenergia-termelést a díszkivilágításokra felhasznált energia mértékében korlátoznák. Ha továbbra sincs megegyezés, egész éjszakára lekapcsolnák a díszkivilágítást, végső esetben pedig a közvilágítást is szüneteltetnék, ami már egy paksi blokk teljesítményével összevethető áramkiesést jelentene.

Az EVDSZ elnöke elmondta: ha három napon belül erre sem kapnak érdemi választ, bírósághoz fordulnak, hogy döntsön a még elégséges szolgáltatás mértékéről. Azt ugyanis nem fogadják el, hogy a munkaadói oldal szerint csak akkor lehet jogszerű a sztrájk, ha a villamos energia a megszokott szinten áll mindenki rendelkezésére.

A szakszervezetek hétfőn a miniszterelnökhöz fordultak, kérve, „tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a villamosenergia-iparban levő munkáltatók újra leüljenek a tárgyalóasztalhoz”. Ha ő sem lép, marad a bírói út

Forrás: Népszabadság