Harc a jobb bérért: „Infláció plusz egy százalék? Ez szánalmas!”

Ellehetetlenítette a kollektív érdekérvényesítést a munka törvénykönyve

Svajda József szerint a munka törvénykönyvet kizárólag úgy szabad módosítani, hogy a dolgozók jogos követelése minél jobban érvényesüljön – írja a sonline.hu.

 

  – Olyan zseniális javaslatokat is megfogalmaztak a munka törvénykönyve tervezett változása kapcsán a munkáltatók, hogy attól talán kiugrotok az ablakon – mondta Svajda József somogy megyei elnök szerdán a Magyar Szakszervezeti Szövetség kaposvári képviseleti testületi ülésén. Naponta kellene megadni a szakszervezeti tagok számát, a munkáltatók szerint ugyanis ezzel bizonyíthatnák, hogy az adott szakterületen reprezentatív képviselettel rendelkezik az érdekvédelem. Svajda szerint nagy megütközést keltett a javaslat, amit valószínűleg lesöpörnek.

  – Szerintünk a munka törvénykönyve 1992 óta szinte csak kedvezőtlen változást hozott a dolgozók számára – hangsúlyozta Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei elnöke. – A szakszervezetek álláspontja alapján a hatályos törvény szinte korlátlan lehetőségeket teremt a munkáltató számára a lehetőleg minél olcsóbb foglalkoztatásra, s egyúttal megnehezítette, több területen pedig szinte ellehetetlenítette a kollektív érdekérvényesítést. Érezhetően nőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

   Svajda szerint a munka törvénykönyvet kizárólag úgy szabad módosítani, hogy a dolgozók jogos követelése minél jobban érvényesüljön. Egyebek mellett szükség van arra, hogy az alkalmazottak megkapják a száz százalékos vasárnapi pótlékot azokon a munkahelyeken, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak. S ha már fizetés és tárgyalás, az érdekvédők bérfelzárkóztatási programja számos cégnél nagy érzelmi kitörést okozott. Az elnök állítja: ennek dacára következetesen síkra szállnak amellett, hogy három éven át kilenc százalékkal emelkedjen a minimálbér valamint a szakmunkás bérminimum továbbá az alacsony fizetésű dolgozóknál vezessék be a kilenc százalékos személyi jövedelemadót.

   – Az elmúlt hetekben számos ötletet lehetett hallani arról, milyen emelést fogadnának el a munkaadók – mondta Svajda József. – Az egyik javaslat infláció plusz egy százalékról szólt, de ez szánalmas. Különösen akkor, ha a somogyi átlagfizetéseket tekintjük, amelyek bántóan alacsonyak az országoshoz viszonyítva. Sőt, a megyei havi bruttó 175 ezer forint körüli átlagbért sem hiszik el sok helyen, mivel a dolgozók nagyjából 110-120 ezer forintot kapnak. Tudomásunk szerint jó néhány cégnél a dolgozók 60-65 százalékát minimálbrérre jelentik be. Egy biztos: a szakszervezeti szövetségünk nem tesz le a négyszer kilenc százalékos javaslatról.

   Az elvándorlásról – egyes becslések szerint több mint 500 ezren dolgoznak külföldön – és az ennek nyomán fellépő munkaerőhiányról is szó esett a képviseleti testületi ülésen. Svajda több cégvezető beszámolójára hivatkozva kifejtette: időnként összetorlódnak a bérek, miután egy-egy vállalkozáshoz belépő új munkaerő csaknem annyi fizetést kap, mint a cégnél huzamos ideje dolgozó szakemberek. Ez könnyen bérfeszültséghez vezethet, ami prémiummal vagy keresetfejlesztéssel orvosolható. Ami viszont igazán elgondolkodtató, hogy a minimálbéres dolgozók és a csúcsvezetés közötti bérkülönbség kirívó esetekben akár 8-10-szeres lehet, miközben ez a fejlett ipari országokban nagyjából 4-5-szörös.

Kockázatos képzés

   Szita Károly, Kaposvár polgármestere a város fejlesztésének lehetőségeit ismertette, Mayer Judit, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési vezetője a szakképzés rendszerének átalakításáról szólt. Svajda ez utóbbi kapcsán megjegyezte: a gazdaság valós igényeire gyorsan reagáló oktatásra van szükség, különben a végzős diákok jórésze előre borítékolhatóan a munkanélküliek táborát gyarapítja.

 

Forrás: sonline.hu