Hasítanak az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak

Nem egyszerű pénzhelyettesítő

Az év első negyedében az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (ÖPOSZ) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak folytatták az évek óta tartó jó sorozatukat. Március végén az összvagyonuk 1093 milliárd forintra rúgott, ami 5 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben. A pénztárszövetség elnöke, Kravalik Gábor az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményét értékelve azt mondta a 24.hu-nak: a mostani alacsony kamatkörnyezetben kiemelkedő az 5 százalékos vagyongyarapodás. Az érintett pénztárak összlétszáma stagnált, ennek egyik magyarázata, hogy bár folyamatosan vannak új belépők, a kasszák egyre inkább betöltik alapvető fontosságú szerepüket és segítik a nyugdíjas korba lépőket.

Kravalik Gábor szerint egyre többen látják be: az öngondoskodásra, a nyugdíj-előtakarékoskodásra szükség van. Ezt bizonyítja, hogy a tagok egyéni befizetései 8,11 százalékkal 14,6 milliárd forintra nőttek. Ebben szerepe volt annak is, hogy az önkéntes pénztárak negyedévről negyedévre rendre kimagasló vagyongyarapodást érnek el. 2016 első negyedévének végén a pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénzáraknál az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,03 millió forintra rúgott.

Szeretik a tagok az egészségpénztári előnyöket

Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak számára is kedvezően alakult az első negyedév. A pénztártagok aktivitása növekedett, az egyéni befizetések 4,5 százalékkal közel 2,2 milliárd forintra nőttek. Dr. Kravalik Gábor szerint a tagok kiemelkedően fontosnak tartják az egészségpénztári szolgáltatásokat. Ezt mutatja az is, hogy az első negyedévben az érintett egészségpénztárak tagjai összesen 1,9 millió alkalommal finanszírozták a kasszákon keresztül egészségügyi kiadásaikat – például gyógyászati segédeszközt vagy gyógyszert vásároltak és különböző szolgáltatásokat vettek igénybe, amelyek összértéke megközelítette a 9 milliárd forintot.

Egy tagsággal több szolgáltatás

Kulcsfontosságú volt az első negyedév az egészségpénztárak számára, ugyanis január óta egyetlen tagsággal még több szolgáltatást lehet igénybe venni – emelte ki az ÖPOSZ elnöke. Az egészségpénztárakon át így akár az iskolakezdéssel, továbbtanulással, lakáshitelekkel és idősgondozással kapcsolatos kiadásokra is fordíthatják a tagok az adókedvezménnyel támogatott befizetéseiket.

„A Pénztárszövetséggel együttműködő legtöbb egészségpénztár a törvényi lehetőségnek megfelelően előkészítette a tagjai számára újonnan elérhető önsegélyező pénztári szolgáltatások biztosításának kereteit, és lehetővé tette az új szolgáltatások igénylését. Ma már a legtöbb pénztárnál a jól ismert pénztári felhasználási lehetőségek mellett lehetőség van különböző szociális vagy váratlan élethelyzetre szóló kiadások finanszírozására is” – fogalmazott Dr. Kravalik Gábor.

Hozzátette: az egészségpénztárak úgy értek el jó eredményt az első negyedévben, hogy az önsegélyezés még be sem indult igazán, az ilyen igénybevételek száma – a technikai felkészülést követően jellemzően csak második negyedévtől elérhető új lehetőségek miatt – az év első három hónapjában alacsony volt, de az ÖPOSZ a jövőben mindenképpen bővülésre számít a téren.

Főszerepben a munkáltató és a munkavállaló

„A pénztári megtakarítások előnyei a fokozódó pénzügyi és egészségtudatosság, ezzel összefüggésben az öngondoskodás iránti növekvő igény egyaránt szerepet játszott az első negyedévben látott kedvező eredményekben” – mondta Kravalik Gábor. Az elnök kiemelte, hogy a pénztári megtakarítás, legyen szó önkéntes nyugdíjpénztárról vagy egészségpénztárról, nem csak a tagok tudatosságán, megtakarítási hajlandóságán és mozgásterén múlik, hanem ugyanennyire fontos a munkáltatók hozzáállása és hozzájárulása is az előtakarékossághoz.

„A társadalmi felelősségvállalás szempontjából mind az egyénnek, mind pedig a munkáltatónak kiemelt szerepe kell, hogy legyen az öngondoskodásban” – fogalmazott.

Mit hoz a jövő?

Az ÖPOSZ álláspontját ismertetve Kravalik Gábor a cafeteriaszabályok tervezett változásairól azt mondta: a Pénztárszövetség egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszernek vannak olyan elemei, amelyek a gyakorlatban készpénzjuttatást jelentenek, és velük jelenleg azonos feltételek mellett kell versenyezniük a hosszú távú megtakarításoknak. Az ÖPOSZ fontosnak tartja, ugyanakkor hogy az állam által preferált munkáltatói juttatások mind az egyének, mind a közösség jövője szempontjából olyan fontos célokat is támogassanak, amelyek nem valósulhatnak meg a béren kívüli juttatások teljes készpénzesítésével.

Az ÖPOSZ szakértői úgy vélik, hogy érdemes és fontos számításba venni az önkéntes pénztárak nyugdíj- és egészségpolitikában való még hatékonyabb részvételének lehetőségeit. Az ÖPOSZ azt javasolja, hogy a cafeteriarendszer jövőjétől, alakulásától függetlenül az önkéntes pénztárak kapjanak kiemelt szerepet, sőt akár a béren kívüli juttatási rendszertől független támogatást, hiszen a hosszú távú és egészséggel kapcsolatos előtakarékosság ösztönzése változatlan formában történő fennmaradása kiemelt jelentőséggel bír.

Az ÖPOSZ szakértői szerint az egészségpénztárak esetében a munkáltatói szerepvállalás jelentősége még hangsúlyosabb. Az egészségpénztári támogatást a magánszemélyek jövedelmi helyzetüktől függetlenül ki tudják használni, méghozzá célzottan az egészségük megtartása érdekében, közvetlenül a megelőzésre és a betegségek gyógyításával összefüggő kiadásaikra. A munkavállalók jelentős része számára az egészségpénztári munkáltatói támogatás jelenti azt a biztos forrást, amelyből ki tudják váltani gyógyszereiket, illetve meg tudják vásárolni a számukra fontos, más forrásból esetleg anyagi helyzetük okán gyakran finanszírozhatatlan, gyógyászati segédeszközöket, fogászati ellátást. Az ÖPOSZ elnöke kiemelte: az egészségpénztári támogatás nem egy egyszerű pénzhelyettesítő, hanem egyben egészségügyi tudatosságot építő elem is. A Pénztárszövetség abban bízik, hogy a fentiekre tekintettel a kormányzati szándék is az, hogy a pénztári előnyök megmaradjanak, erősödjenek.

Forrás: 24.hu