Hatalmas blöff a magyar munkapiac sikere

Szinte itthon a legrosszabb a helyzet Európában

Nyolcvanezer magyar munkanélküli talált állást egy negyedév alatt. Az inaktívak közül is sokan kezdtek ismét dolgozni. Az európai statisztikákban is kiemelkedően teljesít a magyar munkaerőpiac. Első ránézésre, mert ha megnézzük, hogyan alakult a közfoglalkoztatás, és mi lett volna enélkül, akkor rájöhetünk, hogy szinte itthon a legrosszabb a helyzet Európában – írja az Origo.

 

   Hatalmas örömhír, hogy csökken itthon a munkanélküliség. Ráadásul kedvező folyamatok állnak a változás mögött, mert az inaktívak (akik nem is akarnak vagy tudnak dolgozni) közül is egyre többen kerülnek vissza a munkaerőpiacra, miközben a munkanélküliek közül viszonylag kevesen adják fel a munkakeresést. Lehetne örülni, ha elfelejtenénk, hogy Magyarországon már több százezren dolgoznak közmunkásként.

Ilyenek a jó számok

   Az Eurostat adatai tényleg mosolyt csalhatnak az ember arcára. 11 százalékkal csökkent a munkanélküliség. 80 ezren találtak munkát,  és még 86 ezer olyan ember is munkába állt, akit korábban nem tartottunk számon munkakeresőként. A munkanélküliek 10 százaléka ugyan feladta a munkakeresést, de erre is legyinthetnénk, hiszen máshol sokkal nagyobb arányban döntenek így az emberek.

   Azoknak a magyaroknak a 23 százaléka talált munkát, akik január és április között kerestek állást. Ez pedig egy nagyon jó szám. A régióban csak Ausztria előzi meg Magyarországot, de ott nem csökkent annyira a munkanélküliség, mint nálunk (azért, mert sokan el is veszítették közben az állásukat). Magyarországon első ránézésre minden nagyon egészségesen alakult a munkaerőpiacon.  Sokan munkát találtak, alig adták fel a keresést, és csökkent a munkanélküliség. Ezt a fenti diagramon láthatjuk.

A közmunka húzza a számokat

   A folyamatok is nyomon követhetők: mi történt a munkaerőpiacon az első negyedévről a másodikra fordulva. Az Eurostat adatai alapján azt szemlélteti a lenti ábra, hogy hány munkanélküli talált munkát, mennyi adta fel végleg a keresést, illetve mennyien lettek inaktívak vagy munkanélküliek ebben az időszakban. Az ábrában feltüntettük azt is a KSH adatai alapján, hogy mennyi közmunkás volt az egyes időszakokban. 

 

   35 600 új közmunkás állt munkába a második negyedévben, a létrejött 83 400 új munkahelynek a nagy része közmunka.  Ha kivesszük a közmunkásokat az Eurostat számaiból, és megnézzük ugyanazt a diagramot, amit fent is elemeztünk, akkor már nincs okunk a mosolyra.

 

   A 80 ezer elhelyezkedő munkanélküli számát csökkentettük az új közmunkásokéval. Hiszen logikusnak tűnik, hogy ők döntenek úgy, hogy elfogadják a közmunkát is. A korrigálás után jól látszik, hogy a régióban is alaposan lemarad Magyarország a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit nézve. Megelőz minket Románia, Szlovénia, Lengyelország, Csehország és Ausztria is. Egyedül Bulgáriánál jobb nálunk a helyzet. A közmunka nélkül nálunk csak minimálisan csökkent a munkanélküliség,  míg máshol valóban jelentősen tudtak javítani ezen a mutatón. 

   A ma megjelent legfrissebb KSH adatok szerint a harmadik negyedévben újabb 15 ezerrel több közmunkást foglalkoztattak. 

Kimaradtak a rendszerből

  A munkanélküliségi statisztikákban nem szerepelnek, de a munkanélküliek táborához sorolhatók lehetnének azok is, akik maguk után csak az egészségügyi járulékot fizetik (azaz jövedelmük nincs, ahhoz, hogy az alanyi jogon járó egészségügyi ellátásban részesülhessenek, egy minimális összeget be kell fizetniük a tb-nek). E körről a legfrissebb összesítés is tavalyi: a NAV adatai szerint 2014-ben havonta átlagosan 183 795 fő volt, aki maga után rótta le az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ennek havi összege 6930 forint). Ez a költségvetésnek évi 16,5 milliárdos bevételt jelentett. 2013-ban 213 621-en, 2012-ben pedig 194 684-en fizettek maguk után tb-t.

 

Forrás: Origo