Haverok, buli, magyar bank!

Átadja az állam az MKB Bank tulajdonosi jogainak gyakorlását a jegybanknak egy évre. A kormány felkérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy a nemrég állami tulajdonba került MKB-t segítse újjászervezni. Az átalakításhoz és felfejlesztéshez így ideiglenesen – egy évre – átadja annak tulajdonjogait a leányvállalatokra is kiterjedően – erről Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György jegybankelnök számolt be csütörtöki, közös sajtótájékoztatóján.

 .

 

A november elején államosított MKB támogatására azért van szükség, érvelt a miniszterelnök, mert a bankcsoport jelentős veszteséget termel. A MNB közleménye ugyanakkor arról ír, hogy a következő hónapokban intézményi szerkezetátalakítást és tekintélyes költségcsökkentést hajtanak végre, ésszerűsítik a banki folyamatokat, valamint azonosítják és leválasztják a nem jövedelmező portfólió elemeket. A jegybank egy külsős csapatot bíz majd meg az MKB átszervezésének végrehajtásával, amely a jegybank ellenőrzése alatt végzi majd a dolgát.

A sajtótájékoztatón Matolcsy György elmondta: „A jegybank védőhálót ad az MKB-nak, a jegybanki mérleggel állnak az MKB mögé. Az MNB teljes likviditást biztosít a pénzintézetnek, minden, az MKB Bankban levő betét, a bank minden felvett hitele, kötvénye mögé garanciát ad a jegybank. Az MKB 12-18 hónapos reorganizációt követően a legjobb 3 bank közé emelkedhet. Hozzátette, hogy a jegybank a kormánynak azt fogja javasolni, hogy az MKB-t később privatizálják.

A miniszterelnök szerint a kormány az ország egyik legjobb és legerősebb bankját akarja létrehozni és a jegybanktörvényre hivatkozva kérte az MNB segítségét. Szakértők szerint viszont nehéz elképzelni, hogy ez a fajta újjászervezés beleférne a törvény kereteibe. A jegybanknak egyáltalán nem tartozik ugyanis a feladatkörébe bankok vásárlása vagy azok betéteinek garantálása. Orbán Viktor is elismerte, hogy állami tulajdonban legfeljebb olyan típusú bankok maradhatnak, mint a Magyar Fejlesztési Bank vagy az Eximbank. A sajtótájékoztatóval párhuzamosan Lázár János a tegnap megjelent Figyelőnek adott interjújában elmondta: jelenleg két osztrák pénzintézettel, az Erste Bankkal és a Raiffeisennel folytatnak tárgyalásokat a bankportfólió bővítésével összefüggésben.

Orbán Viktor szerint az államnak nem való a kereskedelmi banki tulajdonlás. FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Orbán Viktor szerint az államnak nem való a kereskedelmi banki tulajdonlás. FOTÓ: TÓTH GERGŐ

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait rendkívüli sajtótájékoztatóján Orbán is megerősítette, holott az osztrák Raiffeisen azonnal reagált a Lázár János által elmondottakra cáfolva azt, hogy tárgyalnának a magyar kormánnyal. Lapunk kérdésére Katona Tamás egyetemi tanár lapunknak arról beszélt, hogy szerinte Lázár János állítása egyszerű fenyegetés és üzenet arról, hogy nem piacgazdaság, hanem államkapitalizmus folyik. A céljuk az, hogy az adófizetők állják a bank veszteségeit. Katona szerint az MKB felfejlesztése mögött az állhat, hogy végül a privatizálással Fidesz közeli emberek kezére akarják átjátszani a bankot – vélte a szakember.

Az MKB és a Budapest Bank összevonása kapcsán merült fel a kérdés, hogy az állam hogyan tudja továbbadni a tulajdonában lévő bankokat. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a főszabály az, hogy az állam csak az átalakításért vállal tulajdonosi szerepet. Egyébként a Budapest Bank állami tulajdonba vétele csak 2015 első felének végén fejeződik be. Felcsuti Péter bankszakember lapunk kérdésére viszont úgy vélekedett, hogy jelenleg nehéz elképzelni, hogy az állam, mint tulajdonos hogyan fog tudni túladni az MKB Bankon, hiszen Magyarországon jelenleg nincsen olyan ember, aki garantálni tudná a tőkeellátottságot az üzlethez.

MSZP: Ellopják az MNB milliárdjait

A szocialisták szerint “nyílt és arcátlan korrupció”, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kasszájából több tízmilliárd forintot zúdít az államosított MKB Bankba. Az ellenzéki párt csütörtöki közleményében a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát sürgette a Széchenyi Bankkal összefüggésben.

Az MSZP közleményében azt írta, az MKB-val kapcsolatos döntés célja az, hogy a bankot később továbbadhassák valamelyik fideszes havernak. Az MSZP véleménye szerint amikor a kormány az MKB megmentéséről beszél, az nem jelent mást, minthogy “ellopják”. A szocialisták szerint ugyanezt az érvet hozták fel a magánnyugdíj-pénztári betéteknél, a trafikoknál, a földeknél. “Így lopják ki most a Magyar Nemzeti Bank tízmilliárdjait is, és az MKB Bankot használják talicskának” – fogalmaztak.

Az MSZP a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát is követeli, mert álláspontja szerint több milliárd forintos kár érte Magyarországot a Széchenyi Bank csődje miatt. Emlékeztettek arra, hogy az állam alig több mint egy éve 3 milliárd forintért vásárolta meg a Széchenyi Bank 49 százalékos tulajdonrészét. Ez a közpénzek hűtlen kezelése – közölte az MSZP.

 

 K: Fideszes haveroké lehet a pénzintézet

A Demokratikus Koalíció (DK) azt gyanítja, hogy az MBK közpénzből történő rendbetétele után “fideszes haverokhoz” kerül a pénzintézet. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője erről szerdán tartott sajtótájékoztatóján beszél. DK attól tart, “újabb mutyi húzódik meg a háttérben” – fogalmazott Gréczy Zsolt, aki azt gyanítja: miután a jegybank az adófizetők pénzén rendbe teszi az MBK-t, “fideszes haveroknak, barátoknak játssza át a bankot”.

Eu-s jogokba ütközhet a Magyar Nemzeti Bank terve

Peter Attard Montalto a Nomura londoni elemzője szerint EU-s jogba ütközhetnek a magyar kormány és az MNB tervei. A szakember lehetségesnek tartja, hogy a jegybanki garancia sérti a jegybankok és a kormányok jogkörének különválasztására vonatkozó, EKB által ellenőrzött követelményeket. Ilyenfajta jegybanki intervenció szerinte csak akkor megengedett, ha makroszintű pénzügyi stabilitási kockázat jelentkezik, amiről most nincs szó. – írja a Portfólió internetes portál.

Bodnár Zoltán, a Liberális Párt Gazdasági főtanácsadója ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy az egész ügyet képtelenségnek tartja. Véleménye szerint a törvény, melyre megnevezés nélkül hivatkoznak a szanálási törvény. Ebben a jogszabályban az olvasható, hogy a szanálási eljárás megindításához teljesülniük kell bizonyos előfeltételeknek. Nevezetesen annak, hogy az intézmény fizetésképtelenné vált vagy várhatóan fizetésképtelenné fog válni, a szanálási intézkedésen kívül más intézkedéssel nem akadályozható meg a fizetésképtelenséggé válás, valamint a közérdek ezt indokolja. Bodnár Zoltán szerint, amennyiben ez a három kritérium fenn áll, akkor a kormánynak arról kellene számot adni, hogy miért vették meg az MKB-t, illetve milyen átvilágítás zajlott a tranzakció előtt.

A szakember kiemelte, azt is fontos tisztázni, hogy ez a megállapodás vajon mekkora büszkeség lesz a magyar állampolgároknak. Elmondása szerint nem lenne szükséges, és különösen nem unortodox módon átalakítani a bankrendszert. Az sem egészen világos, hogy miképpen veszi át az MNB az MKB-t, hiszen az közben állami kézben is marad. Ehhez nem lenne szükség erre az eljárásra, illetve arra sem, hogy a „bad Bank” (rossz bank) átvegye az MNB rossz hiteleit. (Ezt a pénzintézetet az MNB tervezi felállítani, hogy a bankok rossz hiteleit átvegye. Az MKB-nál különösen a kereskedelmi ingatlanok finanszírozására kihelyezett hitelek döglöttek be. Azok, amelyeket még a gazdasági világválság időszakában folyósítottak, majd időközben kiderült, hogy a vállalati ügyfélnek fizetési nehézségei támadtak. Ez okozta elsősorban azt, hogy az MKB az elmúlt esztendőkben évről évre súlyos veszteségekkel volt kénytelen megküzdeni.)

Láthatóan egy paradox helyzet áll elő – mondta a szakértő, hiszen az a bank fogja irányítani az egyik bankot, amelyiknek felügyelnie kellene azt. Azzal, hogy az MNB teljes mérleggel odaáll az MKB Bank mögé, Bodnár Zoltán szerint a betétesek jól járnak. Amennyiben ez a kiterjed a forrásokra is, az által értelmezhetetlenné válik a versenyszabályozás. Ezzel a lépéssel visszatérünk az egyszintű bankrendszerhez, mivel a központi bank egyben kereskedelmi bankként is működik. Bodnár Zoltán úgy gondolja, ez az intézkedés csak egy lépés egy nagyobb ívű gondolatban, mely a takarékbanki átalakításokkal kezdődött, és egy gigaméretű pénzintézmény kialakításához vezethet. Ebben a sorban az első lépés az lehetett elmondása szerint, mikor a 15 takarékszövetkezet az FHB döntő befolyással bíró meghatározott tulajdonosi köre kezébe jutott. Véleménye szerint a törvény lehetővé teszi, hogy részvénytársasággá alakuljanak, és a takarékbankok egybeolvadjanak az FHB-vel, majd ezekhez csatlakozzon még néhány bank, ezáltal létrehozva a gigaméretű pénzintézményt.

A szakember kifejtette azt is, hogy úgy gondolja az ügyben Lázár János nyilatkozata a legfontosabb, miszerint nem az a fontos, hogy állami kézben legyenek a bankok, hanem hogy belföldi tulajdon legyen. A privatizáció három éven belül történik meg, hogy legyen idő felkészülni a lehetséges vezetők számára. És akkor találgathatunk, hogy kik lehetnek a lehetséges vezetők.

Kérdésünkre, hogy Brüsszelben okozhat-e problémákat ez az intézkedés, azt válaszolta, nincs róla információja, hogy megtörtént-e az egyeztetés az Európai Központi Bankkal. Viszont a korrekt eljárás az lenne, hogy a megvalósítás előtt konzultálnak az Európai Unióval. Amennyiben ez nem történt meg, adódhatnak kötelezettségszegési problémák.

A témával kapcsolatban megkérdeztük Róna Péter közgazdász egyetemi tanárt is, aki úgy gondolja, hogy nincs jogi háttere a sajtótájékoztatón elhangzottaknak. Nem látta a közleményben, hogy milyen alapon garantálják az összes forrás meglétét, és véleménye szerint ilyen garancia vállalhatatlan. Úgy vélte, az MNB ezzel a lépéssel megkülönbözteti saját bankját a többitől, aminek eredménye az lehet, hogy a források az MNB-hez pártolnak, a többi bank számára pedig drágábbá válnak. Alapjában véve a szanálási törvény nem teszi lehetővé, hogy az MKB az MNB tulajdonába kerüljön. A csütörtöki közleményben nincs szó arról, hogy miért nem lehet a nemzetközileg elfogadható szanálási törvény keretein belül kezelni az ügyet, és olyan garanciát emlegetnek, aminek nincs alapja. – mondta Bodnár Zoltán.

Államadósság-finanszírozás jövőre

A magyar állam jövőre továbbra is erőteljesen fog támaszkodni a forintalapú állampapírpiacra és a lakosság vásárlási hajlandóságára. Csak a letelepedési államkötvényből és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből (PEMÁK) tervez devizaalapú forrást bevonni – derült ki a csütörtökön bemutatott, 2015-ös adósságfinanszírozási tervből.

Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese szerint kedvező folyamatok voltak az idei évben. Nagy mennyiségű állampapírt sikerült eladni az aukciókon, a felkínált mennyiségre átlagban 2,8-szoros kereslet érkezett az év során, és a befektetők is kiemelkedő hozamot érhettek el. December végén nem lesz PEMÁK visszavásárlás az adósságcél érdekében sem.

A tervek szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 685 milliárd forint lesz, ám a lejáratok miatt összesen 5989 milliárd forint értékben kell állampapírokat kibocsájtania az ÁKK-nak. Nagy devizakötvény-kibocsátás hosszú évek után nem lesz. A bruttó kibocsátásnak mindössze 160 milliárdos része lesz devizában denominált (Letelepedési kötvény és Prémium Euró Magyar Államkötvény), a többi forint alapú lesz.

A tervben az áll, hogy 2015 végére az államadósság 50 százaléka lesz külföldi kezében, a devizaarány pedig 34 százalékra zsugorodik a jelenlegi 38 százalékról. Az év végén várható adósságszinttel kapcsolatban Borbély László András elárulta, hogy aki arra számít, hogy a PEMÁK-állománnyal kapcsolatban a tavalyihoz hasonló mozgások lesznek, az meg fog lepődni. Az önkormányzati hitelek visszafizetésével, valamint az állampapírok visszavásárlásával az ÁKK biztosítani tudja az év végi csökkenő adósságrátát, jelentette ki.

Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója Töröcskei István, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. működésének felfüggesztése után, a múlt héten beadta lemondását, melyre a mai napig nem reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium. A csütörtöki sajtótájékoztatón nem jelent meg Orbán Gábor, az NGM államtitkára – őt Balogh László pénzügyi helyettes-államtitkára helyesítette. A tisztviselő a rendezvényről a kérdések elhangzása előtt távozott.