Helyi utazási bérlet: kinek jár, illetve milyen feltételekkel adható?

Az Mt. 51. §-a értelmében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, illetve köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel – írja az ugyvezeto.hu.

Ebből egyenesen következik az is, hogy amennyiben a munkavállaló a tevékenységét napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi, jogosult az ehhez szükséges helyi bérletre.

Az Mt. azonban azt is lehetővé teszi, hogy a felek másként állapodjanak meg, azaz nem jogellenes, megegyezés esetén az a megoldás sem, hogy a munkavállaló a munkavégzéshez bizonyos eszközöket a munkavállaló biztosítson, ami lehet saját mobiltelefon, de – témánknál maradva – lehet a saját utazási bérlet is.

A személyi jövedelemadó törvény mindenesetre megteremti a helyi utazási bérlet ingyenes biztosításának a lehetőségét. Az említett törvény 4. szakaszának (2a) bekezdése szerint, nem keletkezik bevétel a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha a törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

Hogy e körbe a helyi utazási bérlet is beletartozik (melyet ugyancsak lehet munkaidőn kívül, magáncélra is használni) azt a NAV 2011. augusztus 22-én megjelent „Tájékoztató a munkavégzés ellátásához szükséges helyi bérlet juttatásáról” című tájékoztatója is megerősíti.

Persze a munkáltató a cafetéria keretében bármelyik dolgozójának biztosíthatja a helyi utazási bérletet. A személyi jövedelemadó törvény 71. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében ugyanis béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem.

Igaz, ebben az esetben a kifizetőt 16 % SZJA, illetve 14 % EHO terheli.